Cikkek

Gonda Mariann, kép: AFP, Fish Farm

2020. augusztus 18.

A dubaji sivatag kellős közepén mérnökök ügyködnek azon, hogy lazacok ezreitől hemzsegő hatalmas medencékben reprodukálják az Északi-tenger áramlatait és apály-dagály ciklusait.

A világ legmagasabb felhőkarcolójával, pálmafa formájú mesterséges szigetekkel, fedett síparadicsommal büszkélkedő Dubajnak nem ez az első ambiciózus projektje.

“Senki nem gondolta volna, hogy lazacot is tudunk tenyészteni a sivatagban”

- örvendezik Badr ben Mubarak, a Fish Farm haltenyésztő telep igazgatója. “Mégis megcsináltuk.” 

Mesterséges dagály és napnyugta 

A lazacot, amely hideg vizet kedvelő hal, hagyományosan a norvégiai, izlandi, brit és kanadai partoknál elhelyezett nagyméretű víz alatti ketrecekben nevelik. “Ennek a környezetnek a megteremtése volt a legnagyobb kihívás.” - nyilatkozta Mubarak az AFP-nek. Dubajban nem ritka, hogy a hőmérő higanyszála a 45 fokot is eléri. 

A telepen, amely az emírség déli részén helyezkedik el, a víz mennyiségét és hőmérsékletét folyamatosan szabályozzák, hogy optimális feltételeket teremtsenek a több ezer lazac növekedéséhez. “Mesterségesen imitáljuk a norvég napkelte és a napnyugta fényeit, az Atlanti-óceán vizének hőmérsékletét és sótartalmát, az árapály jelenséget, az erősebb áramlatokat, kisebb folyók sodrását, a kívánt vízmélységet” - magyarázza a fiatal üzletember. 

A RAS (Recirculating Aquaculture System) technológiával működő telepen négy tengervizes és további nyolc édesvízű medencében tenyésztik a lazacokat, amelyek a kikeléstől számított 22-24 hónap alatt érik el a megfelelő méretet. 


A lazac édesvízben születik, de sós vízben él, mielőtt íváshoz újra visszatér az édesvízbe. A farm által használt sós víz a Perzsa-öbölből származik és szűrés után kerül a medencékbe. A 2013-ban indult projekt a dubaji trónörökös, Hamdan bin Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk szívügye. Tevékenységüket hagyományos módon kezdték meg a Fudzsejra part mentén, ezt bővítették később egy keltetővel és a Dzsebel Aliban található szárazföldi halfarmmal.

Az első ígéretes próbálkozások után külföldi szakértőket toboroztak, hogy segítsenek sikerre vinni a vállalkozást.

A két éve felállított, a jövő élelmiszer-biztonságáért felelős minisztériummal is szoros kapcsolatot ápolnak, amely kiemelt szerepet szán az akvakultúrának a 2025-re várhatóan 11,5 milliós népességű ország ellátásában. A hagyományos mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlen sivatagi körülmények miatt nagy figyelem kíséri az RAS-hoz hasonló innovatív, high-tech megoldásokat. 


600 millió eurós piac 

A halfarm elindulásához negyvenezer lazacivadékot vásároltak egy skóciai keltetőből, valamint több ezer ikrát Izlandon. Már az sem volt egyszerű, hogy ezek épségben eljussanak a közel-keleti országba, egy élő halak szállítására szakosodott céget kellett megbízni a feladattal, tekintve, hogy egy-egy út 26 óráig tartott. 2018-tól a keltetés is helyben történik, itt születnek és nőnek fel a lazacok, így ma már a teljes növekedési ciklust lefedik külső segítség nélkül. 

"Ma az Emírségek halszükségletük 92 százalékát külföldről szerzik be, az a célunk, hogy ezt az igényt mi magunk elégítsük ki, ezzel biztosítva önellátásunkat.”

A dubaji Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a tengerből származó termékek kereskedelme 2017-ben elérte a 2,58 milliárd dirhámot (636 millió eurót), ebből 2,3 milliárd dirhámot (567 millió eurót) tesz ki az importált halak, rák- és kagylófélék értéke. 

Mubarak számításai szerint az 1,4 milliárd eurós befektetéssel megvalósult tenyésztőtelep két év múlva képes lesz az ország szükségleteinek ötven százalékát kielégíteni. Termékeik tavaly április óta vannak jelen a helyi szupermarketekben. 

Környezetvédelmi aggályok 

A medencék vizének hűtése, áramoltatása csak gigantikus áramfogyasztással valósítható meg, ezért a Fish Farm kénytelen lesz minél hamarabb átállni a napenergiára, mind a költségek, mind a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. 

“Állatvédelmi szempontból is aggályos a halak összezsúfolása, hiszen természetes körülmények között szabadon úszkálnak a folyókban, tengerekben” - magyarázza Jessica Sinclair Taylor, a Feedback Global londoni székhelyű környezetvédelmi szervezet képviselője. “Ugyanakkor a szárazföld belsejében lévő tenyésztőmedencék nem szennyezik a tavak és tengerek vizét, szemben a hagyományos halfarmokkal, amelyek hulladéka károsíthatja a tengeri ökoszisztémát.” - árnyalja a képet. 


A Fish Farm termékei bio minősítésűek, a lazacokat természetes eredetű halliszttel táplálják és a hagyományos tengeri farmokkal ellentétben - állításuk szerint - nem kezelik őket antibiotikummal. Az első vásárlói visszajelzések pozitívak, a vevők a magasabb ár ellenére értékelik azt a kormányzati törekvést, hogy az ország lépésről lépésre próbál függetlenedni az importtól. 

A projektről a Gulf News készített videóbeszámolót.


Forrás: AFP