A magyar konyha nélkülözhetetlen fűszere, a zöldbableves, a krumplifőzelék, a hurka és a disznósajt megkerülhetetlen ízesítője. Az egyiptomiak skorpiócsípés ellen használták, az ókori görögök úgy tartották, hogy a majoránnát a szerelem istennője, Aphrodité teremtette.

A szerelem és a szépség istennője a tengerből született, és Ciprus szigetén lépett ki a partra.­ Ezen a szigeten mindenütt majoránna nőtt, így nem csoda, hogy a növény a szerelem fűszernövényeként vált ismertté, ezért is van az, hogy a menyasszonyok a bőséges gyermekáldás reményében majoránnából készült koszorút viseltek. Úgy gondolták, ha a fiatal lányok majoránnát tesznek az ágyukba, éjszaka Aphrodité meglátogatja őket, és elárulja nekik, ki lesz a jövendőbelijük. A „hegyek örömének” is nevezték, a rómaiak pedig az öröm növényének hívták. Európa néhány részén még ma is él a szokás, hogy

aki hosszú és boldog házasságot szeretne, friss majoránnahajtásokat tesz a kelengyés ládikájába.

Virágénekeinkben is szerepel a „bimbós majoránna”. A majoránnakoszorúk egy­aránt ott díszelegtek az esküvőkön és a temetéseken. Az érzelmeket felmelegítő növénynek mondták. 

Számos nép úgy tartotta, hogy a majoránna meghosszabbítja az életet. A sírok­ra ültetett növény hitük szerint kényelmet és nyugalmat biztosított az elhunytnak. I. Erzsébet korában is rendszere­sen használták: vagy fogfehérítőként a borba keverték, vagy teaként fogyasztották. Amikor még nem volt divat a fürdés, a nők a ruhájukra tűzött majoránnacsokrokkal palástolták testszagukat.

Nem összekeverendő!

A majoránnát sokszor összekeverik az oregánóval és a szurokfűvel (vadmajoránna). Bár a három fűszer levele hasonló, illatuk és ízük nagyon különbözik egymástól. A majoránna az árvacsalánfélék családjának tagja, így közeli rokona a menta és a zsálya is. Őshazája a Földközi-tenger keleti partvidékétől Elő-In­diáig terjed, ma legfőbb termőterületei Közép- és Dél-­Európa, Észak-Afrika, Ázsia. 

Magyarországon a török hódoltság idején terjedt el, napjainkban nagyobb területeken és házikertekben is termesztik. Általában kétszer, ritkán háromszor is vágják, a növény föld feletti részét virágzás előtt kell gyűjteni. A megszáradt majoránnát zsákban rázással portalanítják, majd leveleit lemorzsolják. A jól kezelt fűszer szürkészöld színű, egyenletes morzsolású, illata és íze erősen aromás, fűszeres, kellemes, kissé kesernyés.

Konyhai felhasználása

A majoránna levesek, vadhúsok, szárnyasok, halak, főzelékek, pástétomok fűszere, tehetjük tészta­ételekbe, ragukba is, de az olyan egyszerű ételeket is képes feldobni, mint egy meleg­szendvics. Számos nemzet tradicionális fogásaiban fontos szerepet játszik. Közép-Euró­pában gyakran használják húsos fogások, darált húsos ételek és kolbászok ízesítéséhez. A majoránna a libasülthöz, bárány- és birkahús készítésénél is előnyös, mivel intenzív aromája elveszi a húsok mellék­ízét. Jellegzetes zamata különösen jól érvényesül borssal, szerecsendióval, kakukk­fűvel és borókabogyóval kombinálva. A mediterrán konyha általában a bazsalikommal és a kukkfűvel együtt használja.

Tudta?: A Kotányi majoránna mostantól megújult csomagolásban érhető el az üzletekben.

Gyógyhatás

A majoránnát már az ókorban is szent növény­nek tartották, a hagyomány szerint gyógyítja a szomorúságot és a lelki fájdalmat, megóv a gonosztól és megkönnyebbülést hoz a nehéz szívnek. Az egyiptomiak skorpiómarás ellen is használták. A majoránnából készült olajat a gyógyászatban főleg étvágygerjesztő, szélhajtó és izzasztó hatása miatt kedvelték, de kiváló köhögéscsillapító, fokozza a vastagbél működését, s használják még magas vérnyomás kezelésére és a szívműködés szabályozására is. A majoránna olaja tágítja az ereket, a belőle főzött teát pedig ajánlják étvágytalanságra, puffadásra, gyenge gyomorra, idegességre, fejfájásra, segít az asztmánál, torok­­gyulla­dás­nál, meghűlésnél, melléküreg-­gyulladásoknál. Oldja a migrént,­ a fejfájásokat,­ megszünteti az álmatlanságot, a kimerültség tüneteit.  

Majoránnás füst

A majoránna igazából a tél növénye – így említi Krúdy Gyula is, aki ezt írta a régi, elmúlt, igazi telekről, amelyek még a valódi, havas, disznó­öléses időket idézik föl az emlékezetben: „Jó volt a tél, mint egy öregember; szakállából bőségesen szitálta a havat, és majoránnás füstök szálltak az égboltozatra.”

2+1 érdekesség

1. Hő hatására elveszíti aromáját, ezért a főzés végén fűszerezzünk vele.

2 Majoránnatea készítése: 

Forrázzunk le egy teáskanál szárított majoránnát egy csésze forrásban lévő vízzel, és 3 perc elteltével szűrjük le. A növényből készült tea étvágygerjesztő, köhögéscsillapító és idegnyugtató hatású.

+1 Az erdélyi konyha jellegzetes fűszere, Kövi Pál Erdélyi lakomájában a majoránnás gombagulyás, majoránnás húsgombóc és majoránnás rizsgombóc tételekben külön címszót is kap. 

Tudományos név: Majorana hortensis

Görög neve: amaraco

Népies elnevezés: pecsenyevirág

CSIRKEMÁJAS TÖLTÖTT SERTÉSDAGADÓ

Mautner Zsófia receptje (kb. 12 szelet)

Hozzávalók: 2 db zsemle 3 dl langyos tej 25 dkg darált csirkemáj 10 dkg darált füstölt szalonna 2 db tojás 2 tk só 1 tk pirospaprika 1 tk majoránna 1 kg sertésdagadó felszúrva só, bors 2 ek zsír

Elkészítése: A sütőt előmelegítjük 150 fokra. Elkészítjük a tölteléket: a zsemlét felkockázzuk, és leöntjük a langyos tejjel, hagyjuk állni, amíg beszívja a tejet, majd kinyomkodjuk. Összekeverjük­ a darált csirkemájjal és füstölt szalonnával (kérjük meg a hentesünket, hogy darálja le, ha nincs otthon darálónk). Belekeverjük a két tojást, végül a sót, a pirospaprikát és a majo­­ránnát. Alaposan összedolgozzuk, elkeverjük­ a masszát és habzsákba tesszük, ezzel tudjuk legkönnyebben megtölteni a húst. A dagadót kívül-belül sózzuk, borsozzuk, majd a habzsák segítségével megtöltjük. A végét hústűvel lezárjuk. A húst konyhai zsinórral néhány centinként körbe is kötözhetjük, hogy szebben tartsa a formáját. Tepsibe rakjuk, a tetejére tesszük a két evőkanálnyi zsírt, és alá­öntünk kb. fél deci vizet. 1,5 órán át sütjük, majd felvesszük a sütő hőfokát 200 fokra, és további 20 percig sütjük, amíg szépen megpirul. Teljesen kihűtve (másnap) lehet legszebben szeletelni.

MAJORÁNNÁS ZÖLDBABLEVES

Hozzávalók: 1 l zöldségalaplé 2 szál sárgarépa 1 szál petrezselyemgyökér 1 gerezd fokhagyma 3-4 szem paradicsom 1 tk majoránna 1 kisebb zellergumó 35 dkg vajbab és más babok vegyesen 1 fej vöröshagyma só

Elkészítése: Az apróra vágott vörös­hagymát kevés olajon megdinszteljük, hozzáadjuk a paradicsomot, a fel­da­rabolt répát és zellert, néhány percig forraljuk, majd felöntjük a zöldség-alaplével. Bő órányit főzzük gyön­gyözve, majd hozzáadjuk a vajbabot (vagy más zöld hüvelyű babot), és pár percig forraljuk. Langyosan vagy hidegen tálaljuk friss, burgonyás kovászos kenyérrel.

Borítókép: Burger Barna