Cikkek

Orbán Szilvia

2020. augusztus 25.

ételaktivista , curandera , gyógyítás , hagyományok , indián , usa

Az indián őslakosok tudását őrzi, főzni tanít, és testi-lelki bajokat gyógyít.

„Az ősi bölcsesség körülvesz bennünket” – meséli Felicia Cocotzin Ruiz, őslakos ételaktivista és curandera, azaz gyógyító, akit manapság sokan a „konyhafüggetlenítési mozgalom keresztanyjának” tartanak. Az arizonai asszony meglehetősen elfoglalt: workshopokat, magánkonzultációkat tart, hagyományos ceremóniákat vezet, sőt, a világ néhány legmenőbb wellness üdülőjével is együtt dolgozik.


A ma már évtizedes tapasztalatokkal bíró Ruiz nem mindig sejtette, merre visz majd az útja, azonban 1991-ben, amikor a fivére HIV-pozitív teszteredménnyel tért haza, valami elkezdődött. Fájdalmai enyhítésére Ruiz gyakran masszírozta testvére lábát, amelyet ösztönösen olyan jól csinált, hogy az ő biztatására kezdett ezzel komolyabban foglalkozni. A gyógymasszázs kitanulása aztán egy új életforma előtt nyitotta meg a kapukat a számára, amely a folyamatos tanuláson és a tudás megosztásán alapul, írja cikkében a FoodAndWine.

Az asszony legértékesebb eszköze az a tudás és hagyomány, amelyet saját mexikói és tewa őseitől örökölt,


illetve melyet az amerikai délnyugat más öregjeitől tanult és adott tovább az elmúlt évek során. Egy nemrégiben készült interjúból – amelyet Julia Tushen, az Equity at the Table alapítója készített Ruizzal – kicsit belepillanthatunk ebbe a nekünk kicsit távolinak tűnő, de nagyon is létező világba, amely mentes a mi kamaszkori képzeletünkből ráragasztott vadromantikától, ellenben folyamatosan komoly – mind gazdasági, mind mentális és egészségügyi – nehézségekkel küszködik. Ebből a beszélgetésből szemezgettünk.

Mi a curandera dolga?

Amikor valaki elveszíti az egyensúlyát, kikerül a harmónia állapotából, mi visszahozzuk. Ehhez a testtel, az elmével és a lélekkel is dolgozni kell. Többféle curandera létezik, ahogyan több hagyományos gyógyítási mód is.

Hogyan döntöd el, mire van szüksége az ügyfelednek?

Leülök mellé, és meghallgatom. Míg ő 45-60 percig mesél, én jegyzetelek. Az étel nem csak és kizárólag tápanyag.

Miről szól az őslakos ételaktivizmus?

Értelmezzük, meghatározzuk, melyek az őshonos ételek. Ezek mindenütt ott vannak. Sokunknak nem is engedték, hogy ezeket az ételeket megkóstoljuk, mert úgy tartották, ezeket csak a szegény emberek eszik, kényszerűségből. Pedig az ételnek, amit elfogyasztunk, történelme van, amely visszavezet bennünket az őseinkhez, a gyökereinkhez. A Sonorai-sivatag telis-tele van a konyhában felhasználható alapanyagokkal – az emberek többsége csak élettelen barna dűnéket lát, de az itt honos növényeket csak úgy feszíti a gyógyító erő.


Mire tanítanak téged a közösséged öregjei?

Ők jelképezik azt a kaput, amely utat enged az önmagam megismerésének világába. Gyerekkoromban nem igazán vettek körül idősek, így most – annak ellenére, hogy nem a saját rokonaim – ők egy tényleg ihletett őslakost látnak bennem, nem pedig egy olyan személyt, aki olyan munkát végez, amit az őslakosok ihlettek. Örömmel mesélnek és tanítanak, mert tisztában vannak vele, hogy ha ezt a hatalmas tudást nem gyűjti össze valaki, hamarosan mind elenyészik.

Mi az, amit a szíved szerint minden őslakosnak elmondanál, aki otthon főzne?

Mindig azt hallották, hogy ők nem fontosak. Megszégyenítették őket a súlyuk és egyéb problémáik miatt. Bárcsak mindannyiuknak elmondhatnám: méltó vagy rá, hogy megtanulj főzni!

Hogyan találnak meg téged az emberek?

Alapítványokkal és segélyszervezetekkel dolgozom együtt, így az ételekről taníthatok a rezervátumokban. Az ételekről nem a mai trendekhez igazodva beszélek, szó sem esik például a „superfood”-okról. Visszaviszem az embereket oda, ahová annyira visszavágynak.


Wellness üdülőkkel is dolgozom, általában a menü összehangolása, harmonizálása a feladatom, és vendégséfként alkalmaznak. Közben persze mesélek. Aztán vannak magánóráim is, főzőleckéket tartok.

Mint curandera, ajánlás útján ismernek meg az emberek – minden szempontból biztonságos sziget vagyok.

Az olvasók hogyan támogathatják a közösségeket, amelyekről beszéltél?

Tisztázzunk valamit: ha az Egyesült Államokban laksz, eleve egy őslakos közösségen belül is élsz. Tudd, hogy hol állsz, kinek a földjén van a lábad. Nézz utána, melyik törzs otthona volt, ahol most a te házad áll – ismerd meg a nevüket, ez a kezdet.


Felicia Cocotzin Ruiz: Honlap | Instagram | Twitter