A húsvéti sonka elmaradhatatlan társa a finomra reszelt torma, de reszelése sok könnyel jár. Van, aki bíbelődik vele, van, aki a boltokban is kapható kézműves, prémium tormakészítményre szavaz. Mindkettő jó megoldás.

A magyar paraszti udvarok alapzöldsége a torma. Különösen a Hajdúságban, a laza talajú alföldi vidékeken, a félreeső helyen, például kút mellett földbe dugott gyökérdarab könnyen elszaporodott, semmi munka nem volt vele, csak szüretelni kellett a hosszúra nőtt gyökereket. A hajdúsági torma sikeréhez a virsli is hozzájárult.

Mi kell a tormának?

A kiváló minőségű torma előállításához szükséges a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, de a gyökerek fejlődését nem akadályozó, laza szerkezetű talaj, bőséges napfény és sok-sok kézi munka. Nem árt továbbá, ha a táblákat szegélyező akácosok némi szórt árnyékot vetnek a növényekre, megvédve őket a túlzott napsütéstől, ezáltal a túlzottan csípős íz kialakulásától.

Mely ételeknek áll jól?

A húsvéti sonka mellett a virslinek vagy a levesbe főtt húsnak is gyakori, méltó társa a reszelt, kevés finom ecettel vagy mustárral elkevert torma. De természetesen sok minden máshoz, például lencseleveshez vagy -főzelékhez is jól illik – a lényeg, hogy hőkezelni nem célszerű, mert a csípősségét okozó mustárolaj (alliltiocianid) lebomlik, ezért a főzés végén vagy tálaláskor jó az ételbe keverni.

A reszelésről

A tormagyökeret a külön erre a célra készülő tormareszelőn érdemes reszelni. Ha esetleg nem ismernénk, a szokásos többoldalú háztartási reszelőn azt az oldalt keressük, ahol középről négyfelé kihajtott, négyzet alakú lyukacsokat látunk. Ez vékony és rövid szálakat ad, a sima kislyukú reszelő nem bontja szét annyira a torma rostjait. Minőségi alma- vagy boreceten kívül más nem is szükséges hozzá, de ízlés szerint különlegesebb, akár balzsameceteket is használhatunk.