A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közel négyszáz család megkérdezésével felmérte, hogy a koronavírus miatti megszorítások és az intézménybezárás milyen változásokat okoztak az általános iskolás gyermekek életében.

A felmérést a jelenleg Diósgyőrben működő GYERE – Gyermekek Egészsége Program keretében végezte el a szakmai szervezet a projekt kutatócsapatával együttműködve, amiből kiderült, hogy a legsúlyosabbnak a mozgás hiánya bizonyult. A megkérdezettek 40%-a többet evett és némi plusz kilót is szedett magára. Ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy az étkezések rendszeresebbekké váltak és több, friss alapanyagból elkészített főtt étel került a családok asztalára.

2018 óta fut a Gyermekek Egészsége Programja Diósgyőr oktatási intézményeiben. A program célja, hogy a helyi közösség összefogásával, annak aktív bevonásával visszaszorítsa a gyermekkori túlsúlyt és elhízást. A tanév végén a szakmai szervezet együttműködve a projekt kutatócsapatával egy felméréssel vizsgálta meg, hogy az intézménybezárás milyen hatással volt az általános iskolás gyerekek életére. A diákok szüleit kérdezték meg, közülük 387-en töltötték ki önkéntesen és anonim módon a kérdőívet. A gyerekeknél a nemek aránya közel azonos volt, 48% lány, 52% fiú, szinte valamennyien a városban élnek, mindössze 4 százalékuk lakik Miskolc környéki falvakban vagy tanyán.

A felmérésből kiderült, hogy a rendkívüli helyzet a szülőkre is több terhet rótt, ezért 48 százalékuknak plusz segítségre volt szüksége. Leginkább a gyerekek tanulásában kellett sokkal aktívabban részt venniük, a szülők 67 százaléka ezt nevezte meg a legnagyobb nehézségnek. 43 százalékuknak az jelentette a problémát, hogy a digitális átállás miatt a saját számítógépes ismereteiket azonnal fejleszteniük kellett, harmadikként pedig azt jelölték meg, hogy

Segítséget elsősorban az iskolától kaptak, másodikként a barátoktól, rokonoktól, harmadikként pedig az internetes portálokról vagy a közösségi médiából. 

A gyerekek 70 százaléka szülői felügyelet mellett töltötte a karantént, 18 százalékuk azonban egyedül volt, vagy a testvérével, 12 százalékukra pedig valaki más vigyázott. A gyerekek 60 százaléka többet aludt, mint szokott, a legaggasztóbb adat pedig talán az volt, hogy 64 százalékuk jóval kevesebbet mozgott, mint korábban. Csupán 14% százalékuk figyelt oda, hogy a bezártság alatt is aktívan éljen és egy kicsit még többet is mozogjon.

A mozgás hiánya összefüggött azzal is, hogy megnőtt a képernyő előtt töltött idő, az online tanulás miatt általában 15-20 százalékkal több időt töltöttek a gyerekek a számítógépnél vagy a telefonjukkal. Ráadásul nem csak a tanulás növelte meg a képernyőhasználatot, hanem a szabadidős tevékenységek is, ezért elmondható, hogy

A másik problémát a mozgásszegény életmód mellett az jelentette, hogy 40 százalékuk többet evett, mint szokott. 48 százalékuknál nem változott az elfogyasztott étel mennyisége, 12 százalékuk pedig kevesebbet evett.

A jó hír az, hogy a gyerekek 42 százalékának táplálkozása egészségesebbé vált, ami azt jelentette, hogy több zöldség és gyümölcs kapott helyet az étrendjükben, kevesebbszer maradt ki a reggeli, több cukormentes folyadékot és vizet ittak, a legnagyobb pozitívum pedig az volt, hogy közel 30 százalékuk többször evett főtt ételt a karanténidőszak alatt. Negatívum viszont, hogy több lett a nassolás, és sajnos a gyerekek 44 százaléka hízott ebben az időszakban.

A családok 60 százalékában sikerült az új helyzetnek megfelelő napirendet kialakítani, de 40 százalékuknál nem valósult meg. Valószínűleg ez és a mozgáshiány is hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek 41 százaléka rosszul élte meg a bezártságot, és csak 20 százalékuk élvezte az otthonlétet.