Hírek

Orbán Szilvia, kép: Pixabay.com

2020. június 23.

Tudósok felfedeztek egy enzimet, amely a PET műanyagokat képes nagyon gyorsan az alkotóelemeire bontani.

A polietilén-tereftalát – közismertebb nevén a PET – az egyik legelterjedtebb műanyagfajta a világon, amelynek jelentős hányadát az élelmiszeriparban használják fel. A PET közkedveltsége annak köszönhető, hogy könnyű, mégis viszonylag jól ellenáll például a hőmérséklet-ingadozásnak és a szállításnak, frissen tartja a belecsomagolt árut, és még az előállítása is költséghatékony. Azonban

felhasználása mérhetetlenül meg is terheli a bolygónkat: az emberiség világszerte mintegy 396 millió tonna műanyagot termel évente, és ennek az irdatlan mennyiségnek csupán 12-14 százaléka az a PET-műanyag, amelyet újrahasznosítanak.

A fogyasztók és a befektetők hosszú évek óta gyakorolnak nyomást a nagy élelmiszercégekre annak érdekében, hogy azok minél inkább csökkentsék műanyag-felhasználásukat. A Nielsen 2018-as felmérésének adatai szerint már az amerikaiak közel fele is hasonlóan gondolkodik, és változtatna vásárlási szokásain, ha megfelelő csomagolási alternatívát kínálnának a nem lebomló, környezetszennyező műanyagok helyett.

Valami elindult


Úgy tűnik, az állandó nyomás lassan oda vezet, hogy a vállalatok ma már komolyan keresik az új, környezetbarát lehetőségeket. A Nestlé például csomagoláskutató intézetet hozott létre, amelyben a természetet kevésbé terhelő megoldásokat tesztelnek. A PepsiCo eközben Aquafina nevű vizét szeretné mihamarabb alumíniumdobozban látni, a változtatás tesztelése már zajlik. A francia Danone egy montreáli vállalattal együttműködve dolgozik azon, hogy világhíres vize, az Evian is környezettudatosabb, újrahasznosítható köntöst kapjon – más, szintén ásványvizek palackozásával foglalkozó, kisebb cég ugyanis már sikeresen áttért például az alumínium dobozokra.

Ugyanakkor a műanyag még mindig rendkívül népszerű csomagolóanyag, és sok óriásvállalatnak okoz gondot az átállás.

A Coca-Cola januárban kiadott közleményében az olvasható, hogy a márka továbbra sem tervez felhagyni a műanyagpalackok felhasználásával, mert véleményük szerint a vásárlók szeretik ezt a formulát, elsősorban visszazárhatósága és könnyű súlya miatt. A vállalat – amely úgy tudni, hogy évente 3 millió tonna műanyag csomagolást állít elő – mindazonáltal az utóbbi években számos lépést tett ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében is, többek között segíti a Ioniqa Technologies nevű, újrahasznosítással foglalkozó vállalat PET-műanyagokkal kapcsolatos fejlesztési projektjét.

A Nestlé közben azt tervezi, hogy 2,1 milliárd dollárt költ arra, hogy csomagolásait a jövőben újrahasznosítható műanyagokra cserélje.

Áttörés lehet az új felfedezés


Úgy tűnik tehát, hogy sok márkánál ugyan már megvan az elkötelezettség, azonban pillanatnyilag nincs könnyű dolga az élelmiszeriparnak, ha olyan költséghatékony megoldást keres, amely újrahasznosítható és még a szigorú élelmiszerbiztonsági előírásoknak is eleget tesz.

A mostani felfedezés azért rendkívül jelentős, mert a műanyagot olyan összetevőkre képes lebontani, amelyek megfelelnek a fenti kívánalmaknak, vagyis újra felhasználható, élelmiszercsomagolási minősítésű csomagolóanyag gyártható belőlük.

A PET hidroláz enzim 10 óra alatt képes a PET-műanyag 90 százalékát összetevőire bontani. Összevetésül: a jelenlegi lebontó megoldások hetek alatt is csak a műanyag 10 százalékának lebontására képesek.


Az enzim, amelyre a tudósok most rátaláltak, lehetővé teszi mindezt, így kézzelfogható közelségbe került egy olyan megoldás megvalósítása, amely már gazdasági-üzleti szempontokból is megfontolásra érdemes. Ha a felfedezésről beigazolódik, hogy kereskedelmi használatra is alkalmas, az nagy valószínűséggel nagyságrendekkel több vállalatot csábít majd arra, hogy kipróbáljanak egy kevésbé környezetterhelő csomagolási módszert.

Úgy tudni, hogy a felfedezés mögött álló Carbios munkáját többek között a PepsiCo, a Nestlé és a Suntory is nagy figyelemmel kíséri, sőt, az említett vállalatok segítenek is a technológia további fejlesztésében, írja a FoodDive.