Tudományos alapon közelítik meg a rágcsálóvédelmet Kaliforniában – káros kemikáliák helyett az éjszaka predátoraira bízzák a fontos munkát.

Kalifornia híres boraival kapcsolatban általában rengeteg szó esik a terroir minőségéről, a szőlőfajtákról, vagy a borászok szakértelméről – amiről viszont biztosan alig: azokról a tollas barátokról, akik segítsége nélkül könnyen elszabadulhatna a pokol a szőlőhegyeken. A baglyokról.

A Humboldt State University csapata ugyanis azt szeretné egyszer s mindenkorra mindenkinek bebizonyítani, hogy

A tudós csapat munkájára egy újságcikk hívta fel a figyelmet: a Bay Nature új számában mutatták be azt a kutatást, amelyet Matt Johnson, az egyetem professzora és végzős diákjai végeznek.

A tudósok azt vizsgálták, hogy a madarak – legfőképpen a baglyok – jelenléte milyen hatással van a kaliforniai szőlőbirtokok élővilágára, egészen pontosan: képesek-e egy környezetbarát alternatívát állítani a rágcsálóirtó-szerek ellenében. A vizsgált 75 borászat nagyjából 80 százalékánál a kutatók azt találták, hogy a gazdaságok mesterséges bagolyodúk kihelyezésével arra bátorítják az éjszaka őshonos predátorait, hogy azok huzamosan telepedjenek meg a környéken, ezzel pedig hozzanak némi egyensúlyt a rágcsálókkal – elsősorban a pockokkal – folytatott, sokszor reménytelennek tűnő örök háborúba. Úgy tudni, hogy csak a Napa-völgyben idáig több mint 300 ilyen bagolylakhely került kihelyezésre.

„Az utóbbi időben kifejezetten megfigyelhető egy emelkedő tendencia a bagolyboxok felhasználását illetően” – szögezi le Johnson. „Igaz ez a kaliforniai szőlőhegyekre, de nem csak a leghíresebbekre, mint amilyen Napa vagy Sonoma, hanem más, kevésbé felkapott régiókra is, amilyen például a Central Valley térsége. Érdekesség, hogy

pontosan ugyanez a környezetbarát rágcsálóellenes megoldás a világ más pontjain is kedvelt: az izraeli lucernásokban, Malajzia pálmaültetvényein, Kenya zöldségföldjein, a közép-kaliforniai pisztácia- és fügekertekben, vagy épp a spanyol olívaligetekben.”

A munka oroszlánrészét az egyetemi projektben egy három diákból álló csapat végzi, akik a bagolyboxok közül mintegy 280-at monitoroznak folyamatosan, 65 szőlészetben.

A kutatás elsődleges célja az, hogy bebizonyítsák: ez a módszer valóban képes a kártevők megtizedelésére. A tudósok saját bevallása szerint a célt egyelőre még nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, de azt már biztosan, adatokkal alátámasztva állíthatják, hogy azok a gazdák, akik használnak ilyen bagolyboxokat, jóval kevesebb kemikáliát használnak fel a védekezés során.

„Az, hogy ténylegesen ez a módszer az oka a rágcsálószám csökkenésének, egyelőre nem tudjuk biztosan, azonban az eredmények mindenképpen bátorítóak” – fejtegeti a professzor.

A mesterséges odú ráadásul – úgy tűnik – nagyon is hívogató a baglyok számára.

„Ha van egy rágcsálók által különösen elárasztott birtokrész, a gazda egyszerűen csak kirak ott néhány boxot – és voilá! A baglyok szinte rögtön megjelennek, és birtokba veszik a területet, elképesztő!”

– magyarázza egy helyi ornitológus, John C. Robinson.

Őszintén: ha nekünk ajánlanának fel egy üres házat az egyik kaliforniai borászat tőszomszédságában, mi sem tennénk másként.