12 százalékra maximalizált szervizdíjjal ösztönöznék a vendégeket, hogy jattoljanak a vendéglátóhelyeken. A borravaló és a szervizdíj közötti különbség a vásárlók egy része számára ugyanis még mindig nem tisztázott.

Igyekeznek még inkább elkülöníteni a vendéglátásban bevezetett szervizdíjat a borravalótól. A kettő közötti különbséget ugyanis a vendégek egy részével nem sikerült igazán megétetni a tavaly nyári kampányok során sem. Sokan a mai napig azt hiszik, hogy a kettő ugyanaz. Pedig – amint azt a Magyar Konyha is megírta – a szervizdíj a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti. Tehát mindenképpen megfizetendő, voltaképpen az ételek árába épített összeg, amelynek teljes része csak bérre fordítható, és kedvezőbben adózik, mint más bevételek. 

A borravaló pedig az, amellyel az elégedettségét fejezheti ki a vendég. Legtöbbször a teljes szervizdíjas ár 10 százaléka körül szokott lenni.

Ugyanakkor a kártyás fizetés elterjedésével bonyolódik a borravaló körüli helyzet, hiszen az összeg a pénztárba érkezik, és így csak az adók és járulékok levonása után kerülhet a dolgozóhoz. Ráadásul a szervizdíj sok esetben kannibalizálja a borravalót, pláne akkor, ha csak fizetéskor szembesül vele a vendég. Utóbbi azért történhet meg, mert a szervízdíjat nem kötelező feltüntetni az étlapon az egyes ételek áraiban, elég azt csak az étlap alján. 

A szervizdíj mértéke jelenleg akár 20 százalék is lehet, ami mellé már ritkán társul borravaló. A felszolgálási díj – Nagy Márton miniszter által bejelentett, 12 százalékos maximalizálása pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ösztönözheti a borravaló adását, bár kétségtelenül lesznek olyan vendéglátóhelyek, ahol csökkenti majd a kizárólag bérre fordítható bevételek mértékét.