Ízvadászat  » Legjobb helyek

Budai zöldvendéglők

Budai zöldvendéglők

2013.06.18  | Vinkó József

A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.

A mai kor emberének fogalma sincs, milyenek voltak a régi budai zöldvendéglők. Szép időben már délelőtt megindult Pestről az emberáradat a hajóhídon át, hogy a fogadókban helyet találjon. A svábok a Várnegyedbe tartottak, a Fehér Galamb vendéglőbe. Itt más íze volt a pirított májnak, a bugylibicskás fatányérosnak, mint másutt. Ráadásul itt sült Pest-Buda legfinomabb leveles töpörtyűs pogácsája, és kilencféle folyóbort tartottak! Mások a Krisztinavárosba, az Öreg Diófa kellemes, árnyas kerthelyiségébe vagy a Zöld Fa vendéglőbe igyekeztek. 

A többség persze a Tabánba sietett. Macskaköves, görbe utcák, füstös, alacsony viskók, sártenger és hepehupás kövezet. „A külföldi – írta Gundel Imre – joggal gondolhatta, hogy magyar barátja megbolondult, hogy ilyen obskurus helyre hozza.” De váratlanul előbukkan egy akácfás kis udvar, tucatnyi tisztán és gondosan megterített asztal, s ami ezután következik, hihetetlen. „Sajátos ízű rác ürmös és barackpálinka, kaviár és rákleves, vörösborban rotyogó abárolt ponty, a világon egyedülálló fenséges libamáj, rétesek, sajtok, gyümölcsök orgiája.” Lehet, hogy az avas, mély pincék düledeztek, de a hatkrajcáros pohárban hamisítatlan sashegyi vörösbor tündökölt, a kőkancsókba ledugaszolt plicerl-wirm pedig jobban hűsített a legdrágább francia pezsgőnél is. (Hiszen vizet errefelé csak sebkötözéshez használtak.) 

Akinek ropogós idei libára fájt a foga, az a Naphegy lejtőjére ment, Godl asszony kocsmájába, aki pacalra vágyott, a zugligeti Disznófőt választotta. A legszebb panorámát a budaörsi Szép Juhászné kínálta (megfordult itt Deák Ferenc, Bismarck, a vaskancellár, sőt maga Ferenc József is), a legnagyobb mulatságot a Városmajori Korcsma. Itt egy majom fogadta a vendéget, kipányvázva, s ha megszólalt a verkli, táncra perdült. 

A budai zöldvendéglők éppúgy hozzátartoztak a város életéhez, mint a kávéházak. A hatalmas gesztenyefák és tölgyek árnyékában megbúvó, kockás abroszokkal leterített kecskelábú asztalok, dézsába ültetett leánderek, italmérő pultok, fém ruhafogasok, fekete táblára krétával felírt étlapok száz évig egy gasztronómiai kultúrának voltak a részei, akár a verklis, a cigány- és sramlizenekar. Miként a törzsvendégek és a korcsmárosnék. 

Az idillnek persze hamar vége szakadt. A Pesti Futár hírlapírója már 1911-ben azon kesergett, hogy a krisztinavárosi Márványmenyasszonyban „már keresztelik a bort, s a minőséget két szál kiaszott pálmával pótolják.” A számlára tekintve pedig még azt is megbánta a korabeli zsurnaliszta, hogy odavitte rugdalózó kedve: „A Márványmenyasszonyból hosszúkörmű banya lett – írja –, aki kikaparja a szemünket.” 

Aztán 1933 májusában megkongatták a vészharangot a Tabán kocsmái fölött is. Lebontásra ítélték Krausz Poldi legendás korcsmáját, a Mélypincét. „Ötszáz éves építkezés, de nem műemlék” – így szólt a verdikt. Eltűnt a legendás Három 7-es, az Albecker, amelynek árnyas fái alatt gyakran üldögélt Ujházi Ede, odalett a Kis balta, a Rudas, a Major vendéglő, az operettben is megénekelt Régi nyár. 

Óbudát a hatvanas évek vége felé dózerolták le. A hajdanvolt 850 kiskocsmából, bodegából mára egy tucat ha megmaradt. Működik még a Kéhli vendéglő, néha kinyit a legendás Slózi a Bécsi úton, vendéget fogad a Gigler vendéglő a Föld utcában, a régi dajcsprommerek, sváb bevándorlók törzshelye. Hajdan heringsmauszt, tót túrós burgonyát, hurkalevest szolgáltak itt fel a vendégeknek. Él még a Vidocq vendéglő a Lajos utcában, kicsit lejjebb pedig a (régi) Sipos vendéglő. A névadó, Sipos Károly volt az, aki Budán először szálkamentes halászlét kínált, s ő találta fel Magyarországon az éttermi reklámot is. A harmincas években lovas kocsikon hirdette: „Jöjjön Óbudára a Sipos Halászkertbe!” 

Feltehetően ez a szlogen ihlette meg Szenes Ivánt a Három tavasz operett betétdala írásakor: „Jöjjön ki Óbudára / egy jó túrós csuszára / A kerthelységben sramli szól / És ott lehet csak inni jól.” 

13 plusz egy budai kertvendéglő

Az igazi budai zöldvendéglő arról ismerszik, hogy a hatalmas lombos vadgesztenyék, hársak árnyékában piros kockás abrosszal letakart kecskelábú asztalok állnak, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak. A mindent megélt vén pincér – karján hangedlivel – vezetéknevén szólítja a törzsvendéget, és elég rápillantania az újonnan érkezettre, szó nélkül fordulhat be a konyhába, mert tudja, mit fog rendelni. A hangulat, az étlap családias, a fröccsöt rizlingből, rozéból készítik (természetesen szikvízzel), az étlapon egyszerű, de megbízható ételek szerepelnek.

Ilyen zöldvendéglőknek eredtünk a nyomába, hogy megkeressük önöknek a legjobb budai kerthelyiségeket. Közel száz kertvendéglőt teszteltünk. Nem jöttünk zavarba, lementünk az Avarba is (ám az Avar sörözőnek pompázatos kertje ugyan van, ám konyhája nincs), bekalandoztuk Budát a Kopaszi-gáttól a Római partig, Budafoktól Zugligetig, Óbudától Hűvösvölgyig.

Végül 13 1 olyan kertvendéglőt találtunk, ahol a miliő, a konyha, a felszolgálás emlékeztet a legendás budai zöldvendéglők hangulatára és minőségére. Ha jobbat tudnak, várjuk leveleiket.

1. Schieszl Vendéglő és Borház

Budakalász, Budai út 83.

Tel.: 36 (70) 387-8205, 36 (26) 340-465

Nyitva tartás: hétfő-péntek 12.00–22.30, szombat 12.00–22.30, vasárnap 12.00–21.30

www.schieszl.hu

A szerénység is lehet cégér

Népszerű ételek: cserépedényben sült füstölt csülök gerslivel, savanyú káposztával. Sült kolbász mártással (Wurstsoße).

Az egykori Sebő borozó ma a két Schieszl Konrád, apa és fia (képünkön) méltatlanul ritkán emlegetett vendéglője. Szőlővel befutott kőfal, lombos gesztenyefa. Az ősök az osztrák-bajor határvidékről kerültek ide. A második világháborút követően a hatóságok kitelepítették a svábokat, aki maradt, annak elvették mindenét, földönfutóvá lettek. 1946. február 22. azóta is gyásznap az itt élőknek, a Schieszl vendéglőben ezen a napon egy fertály óra hosszat minden évben ingyenes a fogyasztás. A két Schieszl tizenegy éve működteti a vendéglőt. Saját borászatuk van, a mangalicasonkát maguk érlelik régi családi recept szerint: két hónap sóban, egy hónap pácban, jeges fürdő, hideg füst, 5-6 hónapos szellős padláson érlelés. A Berkel sonkavágóba fogva, vékonyra szeletelve maga a csoda. Csak a vendéglőben lehet kapni, mégis évi két és fél tonnát adnak el belőle. Saját termékük a mangalicazsírban konfitált fokhagyma, a medvehagymapesztó. A saját készítésű finomságok, valamint a tulajdonosok jó kedélye, közvetlen modora teszi különösen vonzóvá a Schieszl vendéglőt. A ház egyik büszkesége a serpenyőben készült köményes sertéssült, hozzá specli és tárkonyos zsenge tök kockára vágva, kevéske rebarbarával bolondítva. Gömbölyű sertésdiósült egyben jól meghúzatott pecsenyelével, benne kellemesen odasült hagymával. Az egész olyan, mint egy szaftbomba. Kissé télies fogás, mi tagadás, de aki szereti, ide fog jönni érte negyven fok melegben is. Az biztos.

2. Ezüstponty Vendéglő 

XII., Németvölgyi út 96. 

Tel.: 36 (1) 319-1632 

Nyitva tartás: hétfő-vasárnap 12.00–23.00 

www.ezustpontyvendeglo.hu 

A hal a harmadik vízben 

A ház ajánlata: kecsege egészben sütve. 

A vendéglő 1876-ban épült vincellérháznak. A dátumot ma is büszkén viseli a bejárat fölött. Az 1910-es években Bodnár- Kert, két évtizeddel később Aranyfiaskó néven működött. Ezüstpontyra 1966-ban keresztelték. Ebben az időben a Hegyvidék legendás éttermének számított, ez volt „az utolsó budai kiskocsma”. Aztán – a tulajdonosváltások miatt – elszürkült. Csipkerózsika-álmából Bach János Sebestyén ébresztette fel 1996-ban. Az étterem egyik specialitása a dorozsmai molnárponty paprikás, gombás csuszatésztával. A halnak semmi köze se Dorozsmához, se a molnárhoz, az ételt – legalábbis a fáma szerint – Papp Endre, a Mátyás pince igazgatója találta ki. Papp a roston készített pontypatkót rétegesen gombapaprikással elkevert csuszatésztára helyezte, és a sütőben összesütötte. A térképre bökve adtak nevet az új ételnek, a fő szempont az volt, hogy legyen ott víz is meg malom is. Papp Endre nevéhez fűződik egyébként a rácponty, a brassói aprópecsenye, a szálkamentes ponty technológiájának megalkotása is. Az étlap felér egy kisregénnyel, de a halételek elfogadhatóak. A hangulat békebeli, a felszolgálás családias.

3. Café Provence Bistro 

II., Hidegkúti út 81. 

Tel.: 36 (1) 274-7733, 36 (30) 865-9773 

Nyitva tartás: kedd–péntek 11.30–22.00, szombat–vasárnap 9.00–22.00. Hétfő szünnap.

www.cafeprovence.hu

Bisztróétteremmé alakított öreg falusi lakóház „távol a nyüzsgő város forgatagától”. Ez igaz is, de a Hidegkúti út forgalma zavaró. Családias hangulat, kert, gyerekszoba kis konyhával, babaházzal. Pelenkázóhelyiség, játszótér. Saját parkoló. Modern, nemzetközi bisztrókonyha, igényes borlap. Gyerekmenük, grillpartik, vegetáriánus választék. Szezonális zöldségek, friss fűszerek. Házi kenyér. A tapas-trió tálon kitűnő padlizsán- és dijoni tojáskrém, füstölt lazac kapros-joghurtos uborkával. Gyömbéres répaleves. Nem hagyományos kertvendéglő, de a konyha minősége, a kert hangulata, a gyors és családias felszolgálás miatt feltétlen ajánlható. Ár/érték arányban nem a legjobb választás. 

4. Kéhli Vendéglő 

III., Mókus utca 22. 

Tel.: 36 (1) 250-4241 

Nyitva tartás: mindennap 12.00–24.00 

Konyhafőnök (22 éve): Gaál B.Eduárd 

www.kehli.hu

Egy régi ház, ahol a gyomor és a lélek felvidul 

Népszerű fogások: forró fazék velős csonttal, főtt marhakonc zöldségekkel, Ferenc Jóska udvarából. 

Krúdy Gyula törzshelye halála előtti éveiben. Hajdan így hirdették. Ma már se nem korcsma, se nem vidéki udvarház, inkább a kettő keveréke azon a talpalatnyi helyen, ami Óbudából megmaradt. 

Kopott békebeli nosztalgia, kicsit skanzen jellegű, ám hangulatával mégis elvarázsol. Élőzene: hétfőnként Rácz Győző és Kökény László, keddtől vasárnapig a Sárközi cigányzenekar muzsikál. Vaskos étlapot kap kézhez a vendég. 

A hely klasszikusa a piros lábosban érkező forró fazék velős csonttal (mint Huszárik Zoltán legendás Szindbád című filmjében), valamint a forró, főtt marhakonc, amit Szindbád is szeretett. 

A többi étel minősége ingadozó. Az óbudai pontyhalászlé leve híg és zsíros, a hal iszapízű. A székelykáposzta többször fel lett melegítve, nem eléggé szaftos, a csülkös bablevest eluralja a gyári füstölésű hús íze. 

Krúdy kézműves konyhájába nagyüzemi ízek lopóztak be, a minőség romlását az óriás adagok sem ellensúlyozhatják. Edzett személyzet.

5. Zöld Kapu vendéglő 

III., Szőlő utca 42. 

Tel.: 36 (1) 387-7028 

Nyitva tartás: mindennap 10.00–22.00 

www.zoldkapuvendeglo.hu 

Egy falat Óbuda 

A ház ajánlata: emeletes kapros szűz (natúrsült sertésszűzszeletek közé vele sült füstölt tarját és csirkemájat teszünk, kapros paprikamártással, galuskával adjuk) vagy húsos palacsinta, csülökvariációk. 

„Egy falat Óbuda!” – mondja a hirdetés. És ez igaz is. A felújított öreg sváb ház muskátlis belső udvara igazi békebeli hangulatot kínál: kecskelábú asztalok, hosszú, zöld fapadok, piros kockás abrosz, pontyhalászlé, hosszúlépés, túrós csusza: „igazi kálomista mennyország”. A Zöld Kapu vendéglőt csülökcsárdának is nevezik, hiszen télidőben a konyhán harmincféle csülköt kínálnak a vendégnek (kapható bundás, kemencében sült, pirított ragus, sörös, tejfeles, gombás, fűszeres, mustáros, csángó, bihari, bajor és betyárcsülök, de készül dorozsmai molnárcsülök, Lófő csülök is). Rendelésre nyáron is elkészítik. Egyszerű, otthonos hangulat, becsületes (kissé elavult), sallangmentes konyha, semmi úri huncutság. Közvetlen, gyors felszolgálás. Hétvégén (ha a kertben akarunk ülni) érdemes foglalni. 

6. Náncsi néni 

II., Ördögárok út 80. 

Tel.: 36 (1) 398-7127 

Nyitva tartás: hétfő–vasárnap 12.00–22.30 

www.nancsineni.hu

Náncsi nagyi konyhája 

Népszerű fogások: kacsából, bárányból készült ételek, csülök, túrógombóc mifelénk módra. 

A Náncsi néni intézmény. Impozáns kerthelyiség, kellemes, vidékies hangulat, rogyadozó műanyag székek. Stabil „magyaros” konyha: a magyar vendéglátás minden előnyével és hibájával. Nagyüzemi munkatempó, hatalmas adagok, célratörő kiszolgálás. 

Minden részlet (tangóharmonikás, befőttek, régi relikviák) mind-mind a boldog békeidők nosztalgiáját hivatottak felidézni. „Azt szeretnénk, hogy a vendég úgy érezhesse magát nálunk, mint egykor a nagymama konyhájában.” 

Tekintettel a törzsközönségre, helyfoglalás (főként hétvégén és ünnepnapokon) ajánlott.

7. Árnyas étterem és kertvendéglő 

XII., Diósárok út 16. 

Tel.: 36 (1) 212-5681 

Nyitva tartás: mindennap 12.00–24.00 

www.arnyas.hu 

Fröccs és árnyasozás 

Népszerű fogás: kacsamell meggymártással, burgonyafánkkal. 

Százéves családias kertvendéglő, megújult konyhával. Akik idejárnak, árnyasoznak. Az „árnyasozás” a békebeli, lusta vasárnapi ebédet jelenti. Szezonális, házias menü, kemencében sült friss házi kenyér. Zsenge tökfőzelék,  velős konc, zsámbéki házi kecskesajt levendulamézes hagymalekvárral. Paleo-ételválaszték. Kedvezményes déli menü. Kerti grill. Korrekt borválaszték. Csapolt sörök. Rutinos felszolgálás. Buda egyik leghangulatosabb kerthelyisége a kék kockás terítőkkel!

8. Serpenyős 

II., Szépvölgyi út 62. 

Tel.: 36 (1) 335-5361, 36 (20) 956-6265 

Nyitva tartás: mindennap 12.00–24:00 

www.reziserpenyos.hu 

Természetesen természetesen főzünk 

A ház ajánlata: zsiványragu, harcsahalászlé, bélszín kéksajtmártásban, harcsa sütve fokhagymásan, fehérborban párolva. 

Háromszintes, zegzugos, meglepően romantikus kert bokrokkal, aranyesővel. Külön kisház, kisasztal a gyerekeknek. A Szépvölgyi út zajos, de a tulajdonos-séf számtalan ötlettel igyekszik elfelejtetni a csúcsforgalmat. Házi készítésű pilisi kenyérlepény chilis vörös babbal töltve, házilag gyúrt tészta durumlisztből, házi savanyúságok, lekvárok, szörpök, spárganapok, kézműves borvacsora, kézműves sörök. Hegyalja csorba tárkonyosan, kacsahússal, szalonnában sült kecskesajt málnaecetes kevert salátával, sztrapacska szalonnakockákkal és mangalicapörccel, szürkemarha-rostélyos. Igyekvő konyha. Gyerekkedvezmény, fél adagok, hétvégi családi étlap. Rezi György a slow food mozgalom megszállottja. Természetes alapanyagokra és természetes technológiákra esküszik. Délben telt ház, este komótos kiszolgálás.

9. Remiz étterem és söröző 

II., Budakeszi út 5. 

Tel.: 36 (1) 275-1396, 36 (30) 999-5131 

Nyitva tartás: mindennap 12.00–23.00 

www.remiz.hu

Csilingel-e újra a sárga villamos? 

A ház ajánlata: háromféle mangalica, lávakövön sült oldalas, ropogós libacomb párolt káposztával, újdonság a csípős csirkecomb. 

Idén húszéves, hajdan szebb napokat látott legendás zöldvendéglő. Hangulatos kert, zenepavilon, Péter János Vladimír szökőkútja, kemence, grill, lávakövön sült ételek, házi cukrászat. A tulajdonos, Meződi Alíz (Alízka) fogalom a szakmában még akkor is, ha az utóbbi időben nem volt mindig szerencséje a szakácsokkal. 

Ami változatlan: libatepertő lila hagymával, padlizsánkrém zöldpaprikába töltve, a legendás törzsvendégről, G. Dénes Györgyről elnevezett Zsüti-leves, ropogós libacomb párolt káposztával. No meg a híres havelka, a szilvalekvárral töltött szezámmagos kis sütemény, amit Bécs híres kávésának, a nemrég elhunyt Leopold Hawelkának az emlékére sütnek minden este. 

A Remiz – a konyha bizonytalanságai ellenére is – az egyik legjobb hely vasárnapi családi ebédhez. 

10. Jardinette étterem 

XI., Budapest, Németvölgyi út 136. 

Tel.: 36 (1) 248-1652, 36 (20) 983-5637 

Nyitva tartás: keddtől szombatig 12.00–23.00, vasárnap 12.00–22.00. Hétfő szünnap.

www.jardinette.hu 

Szürke Csacsi a tűzhely mellett 

A ház ajánlata: borsmentával érlelt, lassan sült tejes báránycomb mentamártással, friss vajas spárgával, óriás libacomb ropogósra sütve. 

A Németvölgy, Orbánhegy, Mártonhegy déli lejtői a történelmi budai borvidékhez tartoztak. Az 1884. évi filoxérakatasztrófáig ez a vidék látta el borral Pest-Buda királyi városát. A szőlővész után a dűlők helyén temető lett, Németvölgy pedig kedvelt kirándulóhely. A két világháború között szinte minden sarkon működött kocsma vagy vendéglő. 

Száz évvel ezelőtt a mai Jardinette étterem helyén is állt egy fogadó, a Szürke Csacsi. A Duna-vizet áruló sváb fuvarosok tértek ide be délebédre. Később Búfelejtőnek nevezték el, ez azonban felháborodást váltott ki, hiszen az étterem épp szemben található a Farkasréti temetővel. Most a hatalmas gesztenyefák alatt impozáns kerthelyiség található, üvegfalú télikerttel. A tulajdonos láthatóan mindent megtesz, hogy a vendég kedvében járjon, de a konyha teljesítménye ingadozó. A csontvelő a csontból kivéve, felmelegítve érkezik, íze avas zsíréra emlékeztet. A spárga fás, a majonéz ipari, a harcsapaprikás afrikai harcsából készült, de az is lehet, hogy fagyasztott nílusi sügér. A rezgő túrógombóc epervelővel elfogadható, ám a hozzá kínált „édestejföl” a legvacakabb plázatermék. Ráadásul a Jardinette ár/érték arányban az egyik legrosszabb választás. 

A felszolgálás (a főpincért leszámítva) kelletlen, a pincérek azt hiszik, szívességet tesznek, ha számlát adnak. Viszont a kert (a kényelmetlen, billegő asztalok és műanyag székek ellenére is) felejthetetlen.

11. Evezős Sörkert 

III., Római part 34. 

Tel.: 36 (1) 367-2933, 36 (30) 864-5562 

Nyitva tartás: szerdától péntekig 15.00–23.00, szombaton 12.00–24.00, vasárnap 12.00–21.00. Hétfő–kedd szünnap.

www.evezossorkert.hu 

A megbízható Bádogtehén 

A ház ajánlata: hekk, halászlé, bableves. 

Az egész Római part (vagyis az Újpesti vasúti hídtól a pünkösdfürdői hajóállomásig terjedő Duna-parti sétány) már önmagában időutazás. Az Evezős sörkert azonban maga a retroőrület. Sokan nem is hiszik, hogy ez a neve: Pléhkocsmának, esetleg Bádogtehénnek nevezik. Farkas Lajos ugyanis egy rózsaszínűre mázolt pléhbodegát vett bérbe az államtól 1982-ben. Azóta őt magát is mindenki úgy hívja: „Pléh” Lajos. Hiába bontotta le a pléhbüfét (egy része még áll az udvarban), hiába húzta fel éttermét, a becenév rajtaragadt. Szerencsére! Mert Farkas maga a megbízhatóság. A halászlé igazi halászlé, nem híg lé-lötty, a saslikot a szerb Djokovic (teniszvilágelső) is megenné, a túrógombóc könnyű, omlik a szájban. A helynek mégsem a konyha a lényege. Az Evezős Sörkert kulthely. Ha Stefanidu Janula zenekara rázendít a hatvanas-hetvenes évek slágereire, szem nem marad szárazon, egy pillanat alatt ötven évet repülünk vissza az időben. Ha pedig a törzsvendégek elkezdenek a platánok alatt lassúzni, az olyan, mintha Kusturica-filmet vetítenének. Nagymamák trapéznadrágban, kiving, virágmintás otthonka. Hogy Pléh Lajost idézzük pléhpofával: „A buli akkor buli, ha buli!” Sorban állás, tömeg, flegma pincérek, olajszag, de a miénk. Hekk, koviubi, fahéjas palacsinta. Kell ennél több? 

12. Borköltők Társasága 

XXII., Jókai u. 26. 

Tel.: 36 (1) 424-5115 

Nyitva: keddtől szombatig 12.00–22.00, vasárnap 12.00–16.00. Hétfő szünnap.

www.borkoltoketterem.hu 

Krúdy Budafokon 

Népszerű fogás: fokhagymás aprópecsenye óriás tócsniban. 

Ki hinné, hogy amikor 1899-ben megindult az első villamosjárat a Gellért-hegyről Budafokra, akkor elegáns polgárasszonyok és cilinderes urak zötykölődtek ki Budafokra, hogy a Duna-parti sétány erdős parkjában andalogjanak? Akkor még nem zárták el autópályák a városrészt a folyótól, divat volt valamelyik itteni halászcsárdában múlatni az időt. A Kutyavilla nevű vendéglőt például gyakran látogatta Krúdy, Ady és Bródy Sándor is.

Ma szinte alig van említésre méltó vendéglő. Ezért felfedezés ez a hat évvel ezelőtt alapított családi vállalkozás. Pince-étterem és zöldvendéglő. A pince kétszáz éves. A kovácsoltvas kapu felett a címer: Borköltők Társasága. De nem költők ír-nak bordalokat, hanem a vendégek költik el a bort. Kőfallal körülzárt kerthelyiség: a szőlőlugas alatt sorakozó piros kockás terítős, masszív faasztalok, hatalmas diófa. Virágos díszkút, a hordókon petúniák. Kemence, kerti grill. Erdélyi csorba leves, kapros-juhtúrós tócsni, ördöglángos (rántott borda fokhagymás tejföllel), bösztöri kecskesajt. Egyszerű, avittos étlap, de legalább a cordon bleu-t nem gordon bleu-nek írják, s itt háromezer forintból pazarul megebédelhet a vendég. Családias kiszolgálás, hiszen ez az a hely, ahol a tulaj vásárol, főz, tálal és mosogat.

13. Bajai halászcsárda 

XII., Hollós utca 2. 

Tel.: 36 (1) 275-5245 

Nyitva tartás: hétfő–szombat 11.30–22.00, vasárnap (nyáron) 11.30–20.00 

www.bajaihalaszcsarda.com 

Az igazi dunai halászlé 

Népszerű fogások: ötfajta halászlé, halételek 

Igazi budai kerthelyiség a fogaskerekű svábhegyi megállójánál. Rusztikus berendezésű, a Kádár-korszakot idéző halászcsárda, ám ősfás, muskátlis kertje hangulatos. Kecskelábú zöld asztalok, apácarácsos kerítés, piros kockás abrosz, rengeteg muskátli. A szabadban fatűzön főzött halászlé. A ponty- és harcsafogások mindig friss alapanyagból készülnek. A ház klasszikusa a dunai halászlé mellett a halfasírt és a haltepertő lila hagymával. A paprikás lisztben sült kárász és törpeharcsa feltehetően mélyfagyasztott. A harcsahalászlé selymes és ízletes, külön tányéron hozzák hozzá a vaskos, tömör, érezhetően friss harcsadarabokat. A gyufatésztát külön kell rendelnünk. A túrós csusza tésztája szétfőtt, a túró silány minőségű és száraz. Ár/érték arányban közepes választás. A szerviz gyors, edzett. 

Plusz egy: Pavillon de Paris 

I., Fő utca 20. 

Tel.: 36 (1) 225-0174, 36 (20) 509-3430 

Nyitva tartás: kedd–szombat 12.00–16.00 és 19.00–23.00.Vasárnap–hétfő szünnap.

www.pavillondeparis.hu 

Romantika ínyencek számára 

Népszerű fogások: tejes bárány háromféleképpen, érlelt marharostélyos kakukkfüves burgonyával és zöldfőzelékkel. 

Igazi meglepetés. Budapest legszebb kerthelyisége a budai várfal tövében, a Francia Intézettel szemben, néhány lépésre a Szent Ferenc-templomtól. Romantikus, ódon hangulat, stílus és elegancia. Pompás hársfák, boltíves szerkezetű üvegpavilon mozgatható üvegfalakkal, meghitt búvóhelyek szerelmes ínyenceknek. A hajdani Jardin de Paris, aminek új neve: Pavillon de Paris, ami nem pavilont jelent, mint sokan gondolják, hanem kertet. Párizs kertje: a harmónia és nyugalom szigete a rohanó világban. Libamájrebarbara, jégcsapretek és zöldalma trióval, serpenyőben sült sáfrányos tintahal zöldborsó-variációkkal, gyöngytyúk melle és combja töltött káposztalevéllel és pisztáciamártással, mangóparfé fahéjas macaronnal. Francia konyhakultúra magyar alapanyagokkal színesítve. Francia és magyar borok. Elegáns, szakértő szerviz. Déli és esti menü. Bár a budai kertvendéglők között kakukktojásnak tűnik, nem annyival drágább, mint amennyivel maradandóbb élményt nyújt. 

Az éttermeket a Heti Válasz Műhely hallgatói tesztelték: Albert Enikő, Dubinyák Réka, Jánoki-Kis Viktória, Mátyás Mária, Mikecz Tamás, Munkácsi Anna és Nagy Zsuzsanna Klára.


Ossza meg ismerőseivel:
Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.