Az egykori bakonyi és az alföldi csárdák világa a múltté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya, az Ebgondolta, helyettük viszont járhatunk a ma is legendás halászcsárdákba, vagy éppen a nemrég megnyílt balatonfüredi Baricska csárdába.

A csárda a vasút előtti Magyarország korcsmája. Ami a városban a fogadó, az a pusztán a csárda. Kerítése nincs, kapuja se, épülete többnyire csak ivóból, szabadkéményes konyhából és kamrából áll.

Betyárromantika, Rúzsa Sándor története, becsali csárdák, a csárdák fénykora. Csárdatörténet a Magyar Konyhában.

Top 10 csárda Magyarországon. A listában helyet kap a nemrég felújított Baricska csárda, a Tiszacsegei halászcsárda, a Bándi udvarház, az Algyői és a Sobri halászcsárda is.

„Ki jár csárdába? – kérdezi Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című munkájában. – Kanász, juhász, szegény legény, de nem azért megy oda, hogy aludjék ott. Ad-vesz, csereberél, ott csinál magának jó napot, ott kérdezősködik, rokon, koma, atyafi után. Ha vásárra, ha búcsúra, ha temetésre vagy gyónásra megy, ott issza meg üveg borát. S ha leszámolni valója van valakivel, ott békél, vagy ott zúzza a fejét, vagy ott töri kezét-lábát ellenségének. Ha pedig pár rossz cigány is akad, ott dalolgatja el szomorú vagy vidám dalát. Asszonyát, szeretőjét sohasem viszi éjszakára a csárdába. Mit szólna hozzá a világ? Kanásznak, juhásznak, legénynek nem szabad a csárdában aludni. Alvásra az erdő való és a gunyhó. Életre való ember csak mulatni jár a csárdába.”