Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.

A Király utca, Károly körút, Rákóczi, Thököly és Dózsa György út által határolt terület 1734 óta a főváros legkisebb, de legnagyobb lélekszámú kerülete. Ezért is élhetett meg annyi boldog és boldogtalan pillanatot a történelme során. Mert míg a hivatalos nevét, Erzsébetváros, 1882-ben I. Ferenc József bájos felesége, a mindenki által csak Sissinek becézett Erzsébet királynő után kapta, a mai napig leginkább használt zsidó negyed elnevezést csak részben lehet boldog emlékképekkel társítani.

A XIX. századtól ez a városrész volt az ortodox zsidók vallási életének legfőbb központja, de az 1944-es gettó kialakítása mély sebet ütött az itt élő zsidóság lelkében. Talán ezért is őrzi a kerület erősen ma is zsidó identitását. A sétát a Dob utcánál kezdjük, így jutunk majd el a Klauzál téri csarnokba. Ha követjük a Deák térről az Erzsébet körút felé vonuló turistákat, akik már pár éve felfedezték maguknak a kerületet – köszönhetően a megannyi romkocsmának, amelyek kitűnő otthonra leltek az évtizedek folyamán kiürült bérházakban és ma már kevésbé elegáns udvaraikban –, pillanatok alatt a kóser konyha legautentikusabb helyszínén találjuk magunkat.

Hanna Ortodox Glatt Kóser étterem

Budapest VII., Dob u. 35.
Nyitva: V–P 11.30–22-ig, Szo 12–15-ig

Ötven éve várja a hely a betérőket, hogy legalább ezer évet röpítsen vissza az időben. Mert míg a Kazinczy utcai zsinagóga udvarában található étterem az évek során külsőleg modernizálódott egy keveset, a konyhájáról és a kínálatról ez szerencsére nem mondható el. Talán csak annyiban, hogy ma már magyar fogásokat is lehet az étlapon találni – például marhapörköltet –, de továbbra is inkább a zsidó tojásba tunkolt pászka, a sólet és az autentikus hummusz – természetesen tahinivel – fellegvára a Hanna. Nem mindenki vágyik a decens, vonalas Hanna hagyományőrző fogásaira, inkább valami lazábbat szeretne – nekik az úttest túloldalán kínál nem is akármilyen street food ételeket a Rácskert. Hát persze! Kóser street food a zsidó negyedben. Mi sem lehet természetesebb, mégsem jutott eszébe ez még senki másnak, csak Ricsinek.

Ricsi’s World Jewish Streed Food

Budapest VII., Dob utca 40.
Nyitva: H 12–16-ig, K–V 12–22-ig

Ricsi világjáró szakács, aki a tudását Izraeltől New Yorkig tökéletesítette, ma pedig végre azt csinálja, amit mindig is szeretett volna. A zsidó konyha újhullámosított verzióját kínálgatja kis bódéjából nap mint nap, éppúgy, ahogy azt például a Lower East Side-on is tette. Itt senki nem találkozik pászkával, zsidó tojással vagy úri jó modorral. Vannak viszont raklapra kihelyezett fűszernövények, gasztrofotók itt-ott, s ha még ezen túl valami igazán jót szeretne az ember magának, kezdjen mindjárt egy askenázi knish-sel. Ez nem más, mint egy levestésztára emlékeztető, selymesen omló batyu, amit szinte akármivel meg lehet tölteni. Ricsinél sincs ez másképp, van itt natúr burgonyás és bárányragus is. Ha pedig valaki a világmindenség legjobbjára vágyik, azonnal kérjen egy World’s best sandwichet: az elnevezés túlzásnak tűnhet, de nem az. Hiszen a kalácstésztából készült buciban terpeszkedő marhahús órákon át fürdőzik rotyogó, rozmaringos bormártásban. Ha más nem is kerülne a szendvicsbe, már ez totális eufóriának számítana.

Aztán persze a salátakedvelők is megtalálhatják itt a maguk autentikus tabbouleh-jét éppúgy, ahogy a pénteken és szombaton sólethez szokott vendégek is a fekete vasfazékban főtt klasszikus kóser fogást. S persze Ricsi a humorról sem feledkezik meg: desszertként szilvás barátfülét kínál – ez már önmagában nagy meglepetés, hiszen ki látott mostanában étlapon barátfülét? –, ami angolul nemes egyszerűséggel így hangzik Ricsimódra: friend’s ear. Innen már nincs messze a vásárcsarnok. A Rácskertből kilépve balra található a zsidó negyed legnagyobb tere, a Klauzál tér, amely még a kerületen belül is megtartotta egyediségét.

Stephans Platzként indult, amelyet 1874-ben az István tér, majd 1907-ben a Klauzál tér elnevezés váltott. Annak ellenére, hogy Váradi Antal A régi Pest emlékei című könyvében nem túl lelkesen nyilatkozik róla („A mai Erzsébetváros közepén egy istenverte piszokfészek terült el, az István tér. Tér volt, amennyiben nem volt beépítve.”), Miklósy Gyula mégis ide álmodta meg 1872-ben a harmadik magyar színházat. S bármit gondolt vagy írt Váradi, a színház sikert sikerre halmozott, s itt lelt otthonra a Storch Miksa által vezetett balettkar is. A diadalmenet azonban csak két évig tartott, mert a színház 1874-ben leégett.

A Klauzál téri Vásárcsarnok

Budapest VII., Klauzál tér 11.
Nyitva: H-V: 7-22-ig, az üzletek 7-17-ig

Közel 13 évet kellett várni, hogy a színház csonkjaival valami történjen. 1897-ben viszont megnyitotta kapuit az első Vásárcsarnok – ami hivatalosan a III. számú Vásárcsarnok nevet viselte, ugyanis a városban egy időben öt vásárcsarnok nyílt. Az árusítóhelyek száma meghaladta a háromszázat, ahol elkülönítve kóser termékeket is lehetett kapni. Az első nekifutás azonban nem hozta meg a várva várt eredményt, s az elmúlt bő száz évben is hol bezárták a csarnok fölé, de annak részeként épített bérház alsó részén található helyet, hol üzemeltették.

Néhány éve, 1987 óta először, hosszú agónia után kezdték rendbe hozni a ma már műemlék jellegű épületet, hogy ismét vásárcsarnokként nyithassa meg kapuit. A 7000 négyzetméter alapterületű csarnokot jelenleg is a térről és az Akácfa utca felől lehet megközelíteni. A Klauzálról érkezve a homlokzat az első, ami szembetűnik. Az új tetőrész alatt az évek során vörösre koszolódott falak visszanyerték eredeti, világos színüket. De bent is nagy változáson ment át a hely. Az utolsó négyzetcentiméterig mindent renováltak, az újonnan kialakított galériaszintre pedig már lifttel is fel lehet menni. A csarnok egésze fényben úszik – este ez igazi látványosság –, a falon lévő faberakások az eleganciát, míg a tükrök a nagyobb térhatást szolgálják. A legszebb alkotóelem mégis a letisztított, eredeti fém tartószerkezet, amely tökéletes kiegészítője a ma már jóval szerényebb mennyiségű termelői standoknak – ahol nem kell sokat keresgélni, hogy megtaláljuk Csuja Viktor bánki méhész mézeit.

A csodás belső téren kívül számtalan piaci falatozó is csábítja az érkezőket. Jobbra a Spar terül el – ami nem meglepő, hiszen a cég résztulajdonos, és bőven kivette a részét a felújításban is –, a bal oldalon pedig a PrímaPék kezdi az üzletek sorát. Mellette található a Boci tejbolt, a Hunyadi téri piacon található egység kistestvéreként. S a profizmus is a megszokott. Az erdélyi portékák tárháza, a házi tejből készült sajtok és egyéb tejtermékek teljes választéka fogadja a vásárlót, a legmagasabb minőségben: hargitai füstölt kecskesajt, juhsajt, füstölt juhsajt, öregberegi kecskesajt, romadúr juhsajt, vasadi házi kecskegomolya, kisalföldi kecskesajt, a hegyi vadász öregsajtja, de van itt prémium érlelésű szarvashátszín, valamint székely vaddisznó, lóhús- és csirkeszalámi is. Nem is biztos, hogy a vásárló tovább akar menni, de azért mégiscsak kíváncsi rá, hogy férhetnek meg egymás mellett a Prémium Sonkás és a Mangalica Mennyország ma már ikonikusnak számító finomságai. Szemmel láthatóan jól, hiszen boldogan kiabálgatnak egymásnak vicces – s már-már kétértelmű – mondatokat az árusok.

Aztán Pali bácsi finomságai kerülnek sorra: aki járt már a Csörsz utcai biopiacon, azonnal otthon érzi magát. Pali bácsi most beköltözött Pestre is, s magával hozta a már-már fogalommá vált szentkirályi (Bács-Kiskun megye) biosonkáit, szalámijait és virslijeit, melyeket nemcsak hogy ő állít elő, de az élő állatot is maga vágja le. S még hátra van az emelet, ahol gourmetcsodákból szintén van mire számítani. A Békési Kincseket és a Vecsési savanyúságot elhagyva az Éden Juice & More felé vehetjük az irányt, ahol Petróczki Anikó naponta megújuló zöldség- és gyümölcsjuice kínálata vár. S ha szerencsénk van, az énekesnőből juice-készítővé avanzsált vendéglátónk valami fergeteges előadással édesíti meg az italokat. Egy ilyen piaci séta végére garantáltan nem marad éhes senki, de azért még Marika néni lángosbüféjéhez muszáj odajárulni. Mert itt minden olyan nagymamás! Nemcsak a lángos, hanem a palacsinták is, amelyek csakis retró stílusban érkezhetnek, lekváros, fahéjas, túrós vagy kakaós ízesítéssel – azért még a nutellás is becsúszik –, s ha nem állítjuk le időben Marika nénit a porcukor szórásával, túlzásba is eshet.

Aki teheti, ne hagyja ki a csütörtökön 17-től 22 óráig tartó DivatPLACC-ot sem, amikor megtelik a csarnok összes standja kiegészítőkkel, vintage és second hand portékákkal. Bár még nem teljesen belakott a csarnok, s a tér sem tartozik a város elit negyedei közé, a Lonely Planet mégis ajánlja a helyet mint 2016 egyik nélkülözhetetlen látványosságát. Aztán persze mindig megesik, hogy a csarnok vagy zárva van, vagy hosszúak a sorok, az ember pedig türelmetlen. De nincs gond, mert bármelyik kijáraton is távozzon az érdeklődő, gasztrocsodákba a téren is belefuthat.

PolaPola

Budapest VII., Klauzál tér 11.
Nyitva: H–Sze 8–23-ig, Cs–Szo 8–02-ig, V 8–23-ig

Szinte a piac árnyékában, a mai napig vitát képezve, hogy szerb vagy bosnyák – legyen fele-fele, azaz pola-pola –, de mindenképp jófajta délvidéki hangulatot árasztó hely illatozik. Ha valaki járt anno Jugoszláviában – hogy ne kelljen egyik oldalra se állni –, annak ismerős lesz itt minden. Hiszen a tulajdonosok fő célja, hogy ne kelljen a szomszéd országba utazni egy jó fogásért. Mindent a hagyományokhoz hűen készítenek. A bucikat 58 másodpercig sütik a 600 °C-os sütőben, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. A húsok pedig vaslapon, egészen pontosan Banja Luka grillen készülnek, ami annyit tesz, hogy sütéskor a húsról lefolyt zsírban még az utolsó pillanatban megmártják a fogást.

A választék sem bonyolult a szakavatott balkánjáróknak, c’evap-tál (borjúhús, hagyma, ajvár, sopszka saláta), pljeskavica (kerek borjúhús grillen sütve), pljeska csípősen és gourmet változatban (ez utóbbiban sonka és sajt is van), sish (pálcára húzott borjúhús), rostiljska kobasica (roston sült kolbász), ražnjic’i (csirkemell, kolozsvári szalonna, paprika grillen sütve). Inni lehet szerb és kézműves sört is, valamint Cocktát, ami nem más, mint a szerb kóla.

Azteca Burger & Tortilla

Budapest VII., Klauzál tér 13.
Nyitva: H–V 10–23:55-ig

A piactól jobbra ismerős helyre bukkan az ember, amennyiben szeret otthonra rendelni hamburgert, hiszen az Azteca termékei eddig csak ebben a formában voltak kaphatók. Az enteriőr izgalmas, mindig van mire figyelni. Hamisítatlan amerikai meets tex-mex, vagyis hamburger – igény szerint vegetáriánus is –, quesadilla, grillételek és speciális szószok minden mennyiségben, remek minőségben. És persze a krumpli, amit itt mosnak és szeletelnek, s héjastól sütik a még „háziasabb” íz és látvány jegyében. Ha viszont az Akácfa utca felől hagyjuk el a piacot, másfajta finomságok várnak.

Schatzi Dress & Bar

Budapest VII., Akácfa utca 51.
Nyitva: K–Cs 12–20-ig, P–Szo 12–22-ig

Rögtön balra nem mindennapi üzletbe botlunk. Manapság már szívesen vegyítenek egy légtérben egymástól fényévekre álló tárgyakat – leginkább Amerikában –, a Schatzi mégis kellően meglepő: a vintage ruhák, egyedi second hand darabok, kiegészítők között csendesen megbújik egy bár. Így tehát remek koktéllal a kezünkben válogathatunk a divatos szerelések között, vagy hallgathatunk egy számunkra kedves DJ-t, esetleg vonulhatunk el a moziszobába valami éppen akkor talált filmmel. Mert minderre van lehetőség, sőt, még pop-up kiállításban is gyönyörködhetünk, ha jókor érkezünk.

Mazel Tov

Budapest VII., Akácfa utca 47.
Nyitva: H–P 16–02-ig, Szo–V 12–02-ig

A csarnokból kilépve, az úttest túloldalán található a főváros kedvelt kultúrmulatója – valahol a városi kert, a mediterrán konyha és a zsidó kultúra metszéspontjában. Romkocsmára emlékeztet, mégis több annál. A fehér kavicsos padló, a fa hangfogó és a letisztult bútorok inkább laza, vidám szórakozóhelyre emlékeztetnek, amelyet közrefog az egykori gettófal maradványa. A konyha pedig minőségi közel-keleti gasztrokultúrát képvisel, középpontban a korianderrel, valamint grillételekkel, autentikus izraeli fogásokkal, hummuszokkal, különböző nyársakkal, shakshukákkal, minőségi alapanyagokból, melyek a zsidó kultúrát felölelő programok kiváló kísérői.