A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Magyar Konyha

2014. február 19.

Mikóháza, Zempléni hegyköz. Ezen a vidéken élt egykor az egyik legrégibb szarvasmarhafajta, a kárpáti borzderes. A kihalás szélére került őshonos magyar tehénfajta megmentését a Polyán Egyesület szorgalmazza.

A Hegyközben mokánynak, más tájakon kárpáti borzderesnek hívták azt a szarvasmarhafajtát, amely a Kárpátok lejtőin legelt a múlt század nyolcvanas éveiben. Kis termetű, barátságos, igavonásra és gasztronómiai célra egyaránt hasznos állat a borzderes, amely nevét szürkésbarna színéről kapta, de Miklós Rudolf, a Polyán gazdaság gazdája szerint minden évszakban más színben tündököl a legelőkön. Merthogy az állatok csak legelnek, télen pedig szénát kapnak. Nem adnak nekik takarmányt, ennek köszönhetően a tejük sokkal zsírosabb, mint a többi tehéné. Legelési technikájuk is előnyös, ridegen tarthatók, „a jég hátán is megélnek”. Több magasságban is legelnek és a növények között nem válogatnak. A kökény hajtásait éppúgy megeszik mint a fűzfa levelét. Megfelelő tartás esetén szelíd, barátságos, ha a legelőn megjelenik egy ember, a borjak köré gyűlnek– meséli Miklós gazda az A38 hajón tartott sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a kárpáti borzderes őshonos szarvasmarha-fajta megmentésére életre hívott nprogramot.

Kihalásra ítélve?

Az I. világháború után a kárpáti borzderesek nagy része a határokon kívül rekedt. Zemplén, Bereg, Szatmár területén maradt fenn néhány állat. A fajtát az ipari termelés szorította ki az állattartásból. A falvakból eltűnt a háztáji és az iparszerű, nagyüzemi tartás nem kedvezett a mokánynak. A Holstein-fríz fajták nagyobb tejtermelő képességgel rendelkeznek és elterjedtek a gazdaságokban és kiszorították a régi fajtákat.

Dr. Béri Béla, a Debreceni Egyetem professzora elmondása szerint 4000 fajta szarvasmarhát ismertek, ebből 1000 fajta már kipusztult. Ma már örülni kell, hogy a jersey tehenek egyáltalán megtalálhatók a gazdaságokban. Az egyik legfőbb problémának azt tartja, hogy a Magyarországon tenyésztett szarvasmarhák 99%-a nem is látott legelőt. Ezért is támogatja a kárpáti borzderest a Debreceni Egyetem, ők végzik el az állomány genetikai vizsgálatát is.

Magyarországon a mangalica és a szürkemarha a két legjobban elismert őshonos állat, a kárpáti borzderes alig van jelen az országban, kis létszámban megtalálható Erdélyben és Kárpátalján, de a szomszédos országokban is a kipusztulás fenyegeti. A fajtamegőrző program civil szervezetek kezdeményezéseként indult, célja a kettős hasznú primitívebb, külterjes tartásra kifejezetten alkalmas változat megőrzése, illetve Magyarországon való újbóli elterjesztése. A sikeres fajtafenntartó tenyésztési program lehetővé tenné, hogy a kárpáti borzderes szarvasmarhát (fajta kódja: 33)  Magyarországon önálló fajtaként bejegyezzék és lehetőség nyíljon a fajta genetikai állományának megőrzésére.

Polyán Mintagazdaság

A Polyán Egyesület egy civil egyesület. A 2008-ban alapított szervezet hosszú távú célja a hegyközben egy olyan tájrekonstukció megvalósítása, amely visszaállítja a területen a XVI-XVII. században kialakult erdő, hegyi legelő, kaszáló, kistáblás szántó, szőlő-gyümölcsös foltokat tartalmazó mozaikos tájszerkezetet és az erre jellemző fajgazdagságot, amely hosszú távon képes az itt élők megélhetését (helyi élelmiszer termelését és feldolgozását), és ezáltal gazdagodását biztosítani. A gazdaságban nevelt hucul lovak,  cigája juhok mind ősi magyar fajták. Fő erényük a helyi adottságokhoz való igen jó alkalmazkodás, betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Ezekre a fajtákra alapozva ugyan nem érhető el olyan termelékenység, mint kifejezetten egy adott célra (pl: tejtermelés) kitenyésztett fajták alkalmazásával, de a gazdaság erőforrásigénye azonban jóval alacsonyabban tartható.

Miklós Rudolfék, olyan állat tenyésztésével szerettek volna foglalkozni, amely fajta a térségben őshonos volt. Így jutottak el a kárpáti borzdereshez, amely ekkor még nem elismert fajta volt.  Az itthon talált néhány állat mellett kezdték áthozni Romániából is, jelenleg 60-70 a tenyészállatok száma. Jelenleg támogatókat keresnek a kutatási programhoz, emellett állatkihelyezési programot is útjára indítottak, olyan gazdákat keresnek, akik vállalnák egy-egy borzderes befogadását. Az egyesület Mikóházán található mintagazdaságában bemutatják, miként valósítható meg sikeresen egy, a természettel együttműködő gazdálkodási modell.

Tej, túró, KOlbász

Gasztronómiai szempontból értékes a fajta teje, amely zsírosságának köszönhetően, jó ízű sajt és más tejkészítmény alapja.Viszont erre még várnunk kell. A tehenek átlagosan napi 10 liter tejet adnak, így sajttal, túróval csak kevés igényt tudnak kielégíteni. Ugyanez a helyzet a bikák húsával.  A kárpáti borzderesből készült kolbász ma még unikum.