Az érsekcsanádi Rév csárda egyedülálló Magyarországon, ugyanis igazi halászlevet kínál. Tinusz Gábor tulajdonos és Kocsis Ferenc halfőzőmester „halászos halászlének” nevezi, hogy megkülönböztessék a mai magyar halászlé-realitástól.

Azért adták a „halászos halászlé” nevet a halászlevüknek az érsek csanádi Rév csárda mesterei, mert így főzték (főzik) ezt a halászok minden magyar halászterület környékén, másrészt pedig a „halászlé” kifejezést az éttermi köznyelv másra használja. (Kedvezőtlen, de gyakori esetben az alaplevet összeturmixolják a kifőtt haldarabokkal, és ebbe a sárszerű, jó előre elkészített halfőzelékbe főzik bele a friss vagy nem friss haldarabokat. A módszer lobbija azért száll síkra, hogy ebből a készítményből „szegedi halászlé” néven hungarikum legyen.) A Rév csárdában rendeléskor teszik fel a bográcsot nyílt tűzre. Ezután lobogva forrva főzik mindvégig, mintegy 30-35 percig. A vendég vár az ételre, nem fordítva. Bár nem akarnak részt venni a „bajai kontra szegedi” vitában, adnak hozzá friss házi gyufatésztát is, ahogy a bajaiak szokták.

 A lobogó tűz

Nagyon fontos a tűzifa minősége: hacsak lehet, vörös fűz usza dékfát használnak a Dunából. A folyóba került faágakat a folyó forgatja, kiáztatja, néha kiteszi a partra kicsit száradni, aztán megint továbbviszi, megint partra teszi. Alacsony vízálláskor a fa kint marad, csontszerűre szárad. Ez azután könnyen lángra kap, gyorsan ad le nagyon erős hőt, biztosítja azt, hogy a lé a bográcsban hamar felforrjon, végig zubogva lobogjon, s végül sűrű, selymes, homogén lé alakuljon ki. Ennek a fának ugyanakkor „a füstje sem csíp”. (Ha nincs elég usza dék fa, akkor is vörös füzet vagy nyárfát használnak, más módon szárítva.)

A hozzávalók

A legjobb a nyurgaponty, ez a halászlé gerince. A Rév csárdában úgy döntöttek, hogy a szegedi Fehér-tóból hozatják frissen a 2,5-3 kg-os tenyésztett pontyot a lébe. A fűszerpaprikát helyben szerzik be, vöröshagymából kisebb és idősebb példány kell hozzá (a friss főzőhagyma erre a célra nem alkalmas).

Az elkészült étel

A fa, a bogrács és a finomra őrölt ér sekcsa nádi fűszerpaprika együttesen eredményezi azt, hogy viszonylag rövid idő alatt (forrás után 30 perccel) kész a halászlé, s hogy állaga selymesen krémes (még úgy is, hogy 1 kiló halra 1,6 liter vizet öntenek a Baján szokásos 1,25 liter helyett). Bár kevés alapanyag kell hozzá (sóval együtt tulajdonképpen legfeljebb ötféle), mindennek stimmelnie kell: a hozzávalók minőségének, a technológia minden részletének, az arányoknak, a készítési időnek. Mindez nem recept, hanem tapasztalat kérdése. „A halászlé forrásának a hangja is más lesz, amikor elkészül” – mondja Tinusz Gábor. Ez a módszer nem említhető egy napon a turmixolt-passzírozott haltörmelékes sűrítéssel.

Füstben sült hal

Az étlap nem terjengős, de a halászlén kívül van más is. Többéle hal kukoricalisztben sütve vagy paprikásnak készítve – keszeg, kárász, pisztráng, harcsa. Füstölt olajos hal is kapható, amely először gyenge füstöt kap, aztán üvegbe kerül, négy órán át olajban „konfitálódik”. Húsrajongóknak van a kínálatban plejskavica is. A friss hallé mellett a legegyedibb fogás a füstben sült hal. Ezt három nappal előre kell megrendelni. „Az nem úgy van, hogy bemegyünk a boltba és levesszük a polcról a megfelelő méretű halat. A halászléhez a 2-3 kg-os pontyokat szeretjük, a füstben sütéshez 70-80 dekás halakat kell beszereznünk – kis pontyot vagy nagy keszeget, esetleg süllőt. Fontos, hogy épp akkorra készüljön el, amikor a vendég már az asztalnál ül. Melegen tálaljuk.” A sikeres füstben sütéshez szintén nincs pontos recept, többéves gyakorlat kell hozzá. Néhány fontos szempont azonban megadható. „A halat irdaljuk, majd kicsit meghajlítjuk, ahogy a horgászbot hajlik, az irdalás teljes mélyéig sózzuk. Belülről a hasát is bedörzsöljük parajdi és tuzlai sóval.”

Fémhordó aljára forgácsot, fakérget tesznek (füstképzők) vörös fűzből és nyárból. A tisztított-sózott halat ezután házilag készített célszerszámra, nevezett rozsdamemtes „tüskére” tűzik, és a hordó tetején lévő drótra akasztják, fejjel felfelé. A hordót fafedéllel fedik le, így függesztik fel a már meggyújtott máglya fölé. A füstképző fadarabkák a hordó alatti lángok erős hőjétől kezdenek füstölni, így a hal zárt térben füstölődik és készül el. Öszszefoglalóan olyan ez, mint egy mini-BBQ. Aki gyakorlott, az ránézésre és tapintásra is érzékeli, elkészült-e. Ha a halnak még túl nagy a nedvességtartalma, nincs kész. Másfelől semmi szín alatt nem szabad túlszárítani. Az elkészülési idő sok mindentől függ: a tűztől, a hal korától, méretétől, a forgács minőségétől, hőmérséklettől. A füstön készül ponty vagy süllő, néha jászkeszeg vagy karikakeszeg azonnal megy az asztara. Fokhagymázott, 30 százalékos tejfel és frissen vékonyra vágott lila hagyma kerül mellé. 

Halászos pontyhalászlé

(4 fő részére)

HOZZÁVALÓK:

• 1 kg ponty
• 1 közepes fej hagyma, finomra vágva
• 1 púpozott ek fűszerpaprika
• 1 csapott ek só
• víz

ELKÉSZÍTÉSE:

A fenti mennyiség körülbelül két adagra elég, csupán az arányokat jelzi. (A ponty mellett 20 százaléknyi harcsa, csuka, keszeg is kerülhet a lébe.) A víz mennyisége függ a bogrács formájától és attól, mindvégig biztosított-e az erős láng és a folyamatosan lobogó forrás. A Rév csárdában felfelé szélesedő „alföldi” bográcsot használnak, ebbe 1 kg halra 1,5-1,6 l vizet tesznek. (A felfelé keskenyedő „balkáni”, avagy „halfőző” formába a lassúbb párolgás miatt körülbelül 1,25 liter vizet szoktak tenni, ilyet használnak Baja környékén.) A halat levágjuk, a vérét a bográcsba engedjük. A hal vére fontos sűrítője is a lének. Hosszú, vékony pengéjű késsel a farkától kezdve lefejtjük a pikkelyes részt, mint egy páncélt. Így eltávolítjuk a pikkelytokokat is, ami szintén rossz ízű lehet, és úszkálna a kész lében. A lébe semmiképp sem kerülhet uszony, kopoltyú, keserű fog, lép, a bél rossz ízeket hordozó része, szilvány.

A belsőségeket kiszedjük, az értékes részeket (máj, ikra, tej) megőrizzük. A hal belsejét nem mossuk ki, mert ízanyagokat veszítenénk. Irdalás: a farkától a fejéig 2-3 mmenként vágjuk be, míg meg nem roppan a szálka. A hasi részt szükségtelen irdalni. A szálkákat átvágjuk, de a halhús szeletelhetően egyben marad. A halat meghajlítjuk, a vágásokba bedörzsöljük a sót, majd 2-3 ujjnyi vastag szeleteket vágunk. Tíz percig állni hagyjuk. A hagymát finomra vágjuk. A bográcsba alulra tesszük a félbevágott fejet és az apró halakat a hagymával, majd erre a tisztított-darabolt háromujjnyi vastag halszeleteket a sóval. (Tehetünk bele 10 főre 4-5 friss cseresznyepaprikát is, ezt a végén egyben kiszedjük, és külön tálaljuk a lé mellé.) Hideg vízzel felöntjük, a bográcsot erős lángra tesszük. Amikor felforrt, várunk 6-7 percet, míg elfövi a habot és a fejekből kiolvad egy kis zsír. Erre a zsírra kanalazzuk a paprikát.

Ha jó tüzet raktunk, körülbelül 10 perc alatt felforr a lé, és ettől kezdve végig lobogva kell forrnia. Ha minden rendben megy, akkor a forrástól számítva 30 perc alatt elkészül. A bográcsot közben a tengelye körül meg-megforgatjuk, vagy himbáljuk a tűz fölött, hogy ne kapjon semmi oda. A belső falát kanállal öblítjük – ez különösen az elején fontos, hogy ne égjen rá a falra a paprika. A tejet és a lehártyázott, sózott ikrát az utolsó 8-10 percben adjuk hozzá. Az ikrát nem szabad túlfőzni, mert megzavarosítja a levet. A hártyát le kell szedni, mert nem engedi át a sót. (Ha szeretnénk harcsaszeleteket is beletenni, akkor ez is ilyenkor kerüljön a lébe.)