Ízvadászat » Magyar ízek pr cikk

Fejlesztések a tőkétől a pincéig. A három pálinkás

Fejlesztések a tőkétől a pincéig. A három pálinkás

2018.02.05.  | Váczi István

Miközben a borturizmus kifejezést már egy évtizede sem kellett magyarázni, pálinkás megfelelője még eléggé furcsán hangzott. Ezért határozták el tíz éve az ország délkeleti részén működő főzdék, hogy összefogva létrehozzák a békési szilvapálinkaút nevű kezdeményezést, természetesen a helyi, már akkor is eredetvédelmet élvező italra alapozva.

A 215 milliós projekt felét uniós forrásból sikerült előteremteni. Ennek keretében Gyulán kialakítottak egy, a turistákat orientáló információs irodát és üzletet, a Gyulai Pálinka Manufaktúra pedig egy olyan fogadóépületet hozott létre, ahol akár 42 ember számára is tarthatnak kóstolót. Békés városában a Békési Pálinka Zrt. egy nagyobb, kétszintes bemutatóhelyet hozott létre Békési Szilva Pálinka Centrum néven. Kóstoltatáson ugyanannyian vehetnek részt, mint Gyulán, de ha előadásokat, egyéb rendezvényeket (például pálinkaversenyt) rendeznek, akkor kétszer ennyien is elférnek.

Ifjabb Nagy Árpád, a Kisrét Manufaktúra pálinkafőző mestere. Üzlet a családi tradícióbólIfjabb Nagy Árpád, a Kisrét Manufaktúra pálinkafőző mestere. Üzlet a családi tradícióból

A projekt harmadik, békéscsabai résztvevője az Árpád pálinkákat előállító Kisrét Manufaktúra, amely 24 férőhelyes kóstoltató- és bemutatótermet alakított ki a támogatás segítségével. Hegedűs Mónika, a családi vállalkozás egyik tulajdonosa és vezetője elmondta: a főzdéjük korábban nem volt alkalmas a kóstoltatásra, így a nulláról indultak ezen a téren. A felfutás ugyan viszonylag lassú volt, de pár éve már egészen szép számmal érkeznek vendégek, akiknek a saját termékeik mellett az üzem bemutatását és egy étkezést is kínálnak.

Családi munkamegosztás

A legtöbben megyén belülről érkeznek hozzájuk, békéscsabai vállalkozások például gyakran viszik az Árpád Pálinkatanyára céges programjaikat, illetve családi eseményeket is szívesen szerveznek hozzájuk. Időnként önkormányzati protokolláris rendezvényeknek adnak helyet, a Békéscsaba egyik romániai testvérvárosából érkező delegáció számára is bemutatták a pálinkafőzdét, persze kóstoltatással egybekötve. Emellett pedig a pálinkamester-képzésben tanulmányi túra helyszíne a főzde, amely eddig háromból kétszer hozta el a Békés megye pálinkája címet. Tavalyelőtt a lepotica szilvából készített, az egyik leghíresebb terméküknek számító itallal, tavaly pedig a piros vilmoskörtéből főzöttel.

Messzebbről a legtöbben olyan alkalmakkor érkeznek, mint a csabai kolbászfesztivál vagy a sörfesztivál és csülökparádé, továbbá a gyulai pálinkafesztivál, de baráti társaságok máskor is ellátogatnak hozzájuk.

A pálinkatanyán szállást ugyan nem tudunk adni, de segítünk találni a közelben, emellett programokat is ajánlunk a városban és környékén

– meséli Hegedűs Mónika, aki testvérével, ifjabb Nagy Árpáddal közösen hozta létre a vállalkozást a családban amúgy már öt nemzedék által végzett tevékenységre. A pálinkás világban kuriózumnak számít, ám náluk az is a családi hagyomány része, hogy a nők egyenrangú félként vesznek részt az ital elkészítésében. És bár a testvérek közötti munkamegosztás úgy alakult, hogy Árpád a pálinkafőző mester, Mónika feladata sem kevésbé fontos: pálinkáik ismertségének, népszerűségének és forgalmának felfuttatásán dolgozik.

Történelmi borvidékek

Ha a zalaszabari Baán-pincének nem tett jót, hogy a téesz használta, el lehet képzelni, milyen állapotba került az esztergomi bazilika alatti járatrendszer a szocializmus alatt, amikor egy lezárt részén a szovjet hadsereg a tankjait tárolta. Egy másik szekcióban zöldségraktár működött, egy kisebb területen pedig – a rendszerváltás hajnalától – a buszos tömegturizmusra alapozó söröző. A hatvanas években végzett közműfektetések közben ráadásul megbontották a vízzáró agyagréteget, így a pince elkezdett beázni, ami veszélyeztette a bazilika stabilitását is. Halaszthatatlanná vált tehát a beavatkozás, és az állagmegóvást összekötötték a műemlék pincerendszer funkcionális megújításával. A korábbi állapot visszaállítása azért nem jöhetett szóba, mert a II. világháború előtt a borait tárolta itt az esztergomi érsekség, amely manapság már nem foglalkozik borkészítéssel.

Meszleny László, a Prímás Pince igazgatója. Tágas terekMeszleny László, a Prímás Pince igazgatója. Tágas terek

A körülbelül egymilliárd forintos – mintegy 770 milliós uniós támogatást élvező – projekt első fázisában megszüntették a beázásokat, elvégezték a szigetelést, majd kialakították az idegenforgalmi célokat szolgáló tereket. Ezek három nagy csoportba oszthatók. Az első a fogadótér, a kávéház, ajándékbolt, illetve a bazilikához való feljutást lehetővé tévő lift. A második a Barkóczy boralagút, ahol a történelmi Magyarország borvidékeit mutatják be. Nem kevesebb mint 140 féle bort lehet megkóstolni, ugyanúgy vannak nedűk az Esztergomtól pár kilométerre, a Duna bal partján lévő borvidékről – Trianon előtt ez volt az érsekség szőlőskertje –, mint például az Arad közelében lévő ménes-magyarádiból és a villányiból. A kiállítási tér annak köszönhetően nyílegyenes, hogy a domb mesterséges képződmény. 

Először alakították ki az alagutakat, utána hordták rá a vízzáró agyagréteget, mint egy vasúti terepasztalon, azért olyan szép geometrikus az egész

– magyarázza Meszleny László, a Prímás Pince Turisztikai és Bor Kulturális Központ, illetve a komplexumot működtető egyházi szervezet, az Incoronata igazgatója.

Határon átnyúló kapcsolatok

A harmadik egység a 180 ember kiszolgálására alkalmas étterem. Ennek működtetése – méreteiből fakadóan – nem kis kihívás. 

Egy hely általában vagy a csoportok, tömegek fogadására rendezkedik be, vagy az exkluzivitásra törekszik és a fine dining jellemzi. Mi nem engedhetjük meg magunknak ezt a szakosodást, nálunk három célcsoport is van. Délben az a la carte kínálat mellett a csoportok jellemzők, este az ínyencek és az üzleti vendégek jönnek, így napközben tudni kell váltani. A hétvége pedig elsősorban a családoké

– magyarázza Meszleny László.

Mindezt ráadásul erős szezonalitás fűszerezi. A legtöbb külföldi látogató tavasszal és ősszel érkezik, amikor ideális az időjárás a városnéző turizmus számára. Egyre fontosabbak a kerékpáros turisták, köszönhetően annak, hogy Esztergom a Bécs–Budapest bicikliút mellett fekszik, pont egynapi tekerésre a magyar fővárostól. Közülük sokan szállnak meg az ugyancsak az egyház tulajdonában lévő, szintén Meszleny László által vezetett Szent Adalbert Hotelben, a vacsorát pedig a Prímás Pincében fogyasztják el.

A kerékpáros turizmus nálunk egy meredeken növekvő szegmens. Aki két keréken érkezik, az nyitottabb a részletekre, nem habzsolja annyira a látnivalókat, mint aki fél nap alatt végignézi Szentendrét, Visegrádot, Esztergomot

– jegyzi meg az igazgató. Éppen ezért reméli, hogy megvalósulnak az évek óta ígért biciklis infrastrukturális fejlesztések, újabb vendégeket hozva.

Télen nagyobb arányban jönnek a helyiek, karácsony előtt sok a céges rendezvény. Az ortodox karácsonyt (január 6.) követően pedig a holtszezon kihasználását segítő programokat szerveznek, mint amilyen például az esküvőkiállítás. Törekszenek arra, hogy minél többen jöjjenek át a Duna túloldaláról – például a párkányi fürdő vendégei közül –, ezért minden információ ugyanolyan részletességgel olvasható szlovákul, mint magyarul és angolul, és van a szomszéd ország nyelvét jól beszélő pincér is. Bott Frigyes felvidéki magyar borász ennek köszönhetően tarthatta meg a Prímás Pincében az egyik évjáratkóstolóját a szlovák sommelier-k és étterem-tulajdonosok számára, aminek nagyon pozitív visszhangja volt az ottani médiában. Az eseményt már csak azért is szívesen látták a bazilika alatt, mert ezek a borok tulajdonképpen minden hasonló alkalommal hazatérnek: Bott Frigyes azokat a Garam menti dűlőket műveli, amelyek valaha az esztergomi érsekek legkiválóbb nedűit adták.

Az összeállítás szakmai partnere:

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.