Ízvadászat » Magyar ízek

Gyere, Buci

Gyere, Buci

2011.06.22.

Mankabucival és Betyárkenyérrel jár a káptalantóti piacra, de a tihanyira és a hévízire is Manka és Laci betyár. Száz-száz cipót küldtek a Budai Gourmet-ra is.

Kezük tele frissen kelt cipókkal, sütőbe vetni igyekeznek éppen. Mosolyog Manka és Laci betyár, akárcsak a cipók, mintha ugyanabból a fehér kelt tésztából lennének gyúrva maguk is.

Nem voltak mindig ilyen cipósan mosolygós boldogok: Mankát, Pallós Máriát például nevelőszülők nevelték fel, miután öt testvérével állami gondozásba került, Laci betyárt, becsületes nevén Horváth Lászlót pedig két apró gyerekkel hagyta magára az asszony. De ez mind sokkal azelőtt volt, hogy egymásra találtak, és még régebben annál, hogy "kitalálták magukat".

Laci betyár kilenc szakmát próbált, mégis munka nélkül maradt sokadszor is, Manka pedig az ábrahámhegyi strandbüfében dolgozott, amikor épp megunták, hogy mások rabszolgái legyenek, és saját kezükbe vették a sorsukat. A káptalantóti Liliomkert piacának árusai lettek, innen merítették a bátorságot, hogy másutt is, Tihanyban és Hévízen is megjelenjenek a portékáikkal. Először azt hozták, ami Sáskán, a kertjükben megtermett: babot, borsót, sóskát, friss zöldséget, no meg tököt, rebarbarát és rózsaszirmot, lekvárnak elkészítve. És készítenek még savómézet, vagy ahogy ők nevezik: mioszt, talán csak ők, egyedül. Az ötletet Terék István sajtkönyvéből merítették. "Norvégiában a túró készítésekor visszamaradó tejsavót karamellizálják, és sajt sűrűségűre főzik, mi hígabbra hagyjuk, Mankabucival és Betyárkenyérrel falatozzuk" - magyarázza Manka.

Mivel teljes kiőrlésű, barna és fekete magos kenyereket többen is vittek a piacra, ők valami mással rukkoltak elő. A betyárkenyérben krumpli is van, kukoricalisztből, teljes kiőrlésű rozslisztből és fehér lisztből sütik, kovásszal, mangalicazsírral dagasztják, és házi füstölt szalonnával ízesítik, de a vegetáriánusok kedvéért készítenek olajjal bedagasztott verziót is. A Mankabuci teljes kiőrlésű rozslisztből, kukoricalisztből és fehér lisztből áll, olajjal kovászolják, kurkumával és gyömbérrel színesítik-ízesítik.

Egy-egy piacra ötven-ötven kenyeret sütnek. A zalaszentgróti malom csomósodásgátló és adalékanyag-mentes fehér lisztjét használják. "Most már tényleg áldott a kenyerünk, mert nem kell hozzá vegyi anyagokkal szennyezett lisztet használnunk" - mondja Manka. De ez egyelőre csak részben igaz, hiszen a teljes kiőrlésű lisztért messzebb kell menni, talán Komáromba. Ennek még most tapasztalják az útját.

"Kettőkor keltünk ma is, s talán megint éjjel kettő lesz, mire az utolsó sütet is kész lesz, s a Budai Gourmet-ra szánt mind a száz kenyeret becsomagoljuk" - írja le a napjukat Manka. A száz kenyérhez 35 kilogramm lisztet dagasztottak be, a száz bucihoz 9 kilót, mind csak kézzel. Hiszen a kenyértésztának lelke van, amit géppel könnyű lenne halálra verni. "Akkor jó a tészta, amikor a plafonról szakad a víz" - idézi Manka, amit kislánykorában hallott, és amit nem értett mindaddig, míg a maga verejtékén meg nem tapasztalta, hogy a plafon nem más, mint a háziasszony homloka.

Egyszerű gázsütőben sütik a sok-sok kenyeret, cáfolva mindazokat, akik azt állítják, hogy gázsütőben nem lehet igazi jó kenyeret sütni. Laci betyár mégis ígéri: jövőre már két kemence is áll majd az udvarban.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.