Ízvadászat » Magyar ízek

Hungarikum, bár igazából nem magyar

Hungarikum, bár igazából nem magyar

2017.04.19.  | Zirig Árpád

Magyarországon világhírű: a legtöbben úgy tudják, Jedlik Ányos találta fel a szódát, de ez sajnos nem igaz. Ideje rendet tenni szikvízügyben!

Buborékok pattannak a nyelven, hűvös és úgy frissít, mint semmi más – nem csak borba isteni nyáron, de ebéd közben, két fogás között az ízeket is semlegesíti. Idehaza még az iskolában is azt tanítják, hogy magyar elme teremtette, amire

ráerősít az, hogy beválasztották a hungarikumok közé is.

Érdemes azonban jobban belenézni a pohárba, hogy a fenekén megtaláljuk az igazságot.

Forrás: Fortepan.huForrás: Fortepan.hu

Kellett hozzá sör

Már az 1700-as években gyanús volt a tudósoknak, hogy van valami, a levegőnél sűrűbb gáz, amely nem táplálja az égést. Joseph Black skót tudós írta le 1754-ben, igaz vele egy időben Joseph Priestly prédikátor is ezt figyelte meg a szomszédos sörfőzdében.

Nem véletlen: az erjedés közben az élesztőgombák hatására a cukor alkoholra és szén-dioxidra bomlik. Ekkor izolálta Priestly, sőt, ő volt az első, aki vízzel elegyítette – éppen ezért őt tartjuk a szóda igazi atyjának. Leginkább a tengerészeknek javasolta az új italt, bízva abban, hogy segít megőrizni egészségüket.

Forrás: Fortepan.huForrás: Fortepan.hu

Honnan a név?

„A szénsavat (régi vegyésznyelven kettedsavas szikéleget) a 19. század első felében tévesen azonosították a sziksóval vagy szódával (nátrium-karbonáttal). Ezért nevezték el szikvíznek vagy szódának a széndioxidot tartalmazó szénsavas vizet.” – írta Nagy Krisztina: A szikvizes című könyvében.

Gépesítés nélkül nem megy

Ahhoz, hogy a szénsavas ital igazán népszerű legyen, a gyártástechnológiai feltételeket kellett megteremteni. Elsőnek Jacob Schweppének, a genfi órásnak sikerült, és nem is akárhogy! Nem véletlen, hogy családneve a Schweppes márkanévben máig fennmaradt. Svájcból az üzleti sikerek reményében Londonba költözött, és többek között a vesebajosoknak kínálta a védőitalát – naná, hogy szépen keresett vele.

Forrás: Fortepan.huForrás: Fortepan.hu

Az első évtizedekben ledugózva, alaposan lezárva kínálták a szódát.

A máig használatos szifont 1813-ban szabadalmaztatta Charles Plinth.

A világsiker innentől töretlen volt, és külön izgalmas, hogy, hogy a kétszáz éves szifonszerkezet a mai napig használatban van.

Most jövünk mi

Jedlik Ányos nem akarta magát feltalálónak beállítani. Nagy Krisztina szakmunkája rámutat arra, hogy a bencés szerzetestanár ismerte az említett urakat, hisz a Mesterséges savanyúvizek című munkájában név szerint említi külhoni kollégáit.

Forrás: Fortepan.huForrás: Fortepan.hu

A bencés rendházban szívesen itták a balatonfüredi vizet, ennek CO2-tartalmát igyekezett megnövelni. 1826-ban kezdte a víz szénsavas telítésével összefüggő kísérleteit – itthon ő volt az első, aki ilyesmivel foglalkozott. Igyekezet tökéletesíteni a gépeit; eredményeit 1829-ben publikálta a bécsi Zeitschrift für Physik und Mathematik szaklapban. 1841-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók második pesti nagygyűlésén is bemutatta a szódagépet –

újításai miatt jelentősége a szódavízgyártásban megkérdőjelezhetetlen.

Jedlik nagy fejlesztése az volt, hogy a szén-dioxid sűrítését nem dugattyúval, mechanikus oldotta meg, hanem pusztán a szén-dioxid fejlesztésével – ez jóval egyszerűbb és olcsóbb megoldás. A másik újítása, hogy az edény aljáig érő csövön keresztül fejtette le a telített vizet, így kerülve el a szénsav-veszteséget.

Forrás: Fortepan.huForrás: Fortepan.hu

A szerzetes 1842-ben Pesten nyitotta meg szikvizes műhelyét, amit később unokaöccse üzemeltetett – a céges nyilvántartásból látszik, hogy a frissítő ital fogyasztása már akkor is idényjellegű volt, télen sokkal kevesebbet gyártottak. Jedlik háztartási könyve

jó időben három, míg hűvösben csak egy ember dolgozott. 

Most is dolgoznak

A szódagyártás nem kíván óriási szakai fejlesztéseket, Magyarországon máig több üzemben működnek a százéves, fekvőhengeres szaturáló gépek. Ezeknél a vízhez nyomás alatt levő tartályból adják a szén-dioxidot, majd lapátos keverővel elegyítik. Az újabb állóhengereseknél a vizet porlasztva keverik be gázzal.

Forrás: Fortepan.huForrás: Fortepan.hu

Jöhet a bor?

Ugyan a szikvíz tisztán is remek, de a legjobb, ha jut bele bor is. A fröccs tényleg része a magyar gasztrokultúrának –

ön ismeri a legnépszerűbb keverési arányokat?

Kisfröccs: egy deci bor, egy deci szóda

Nagyfröccs: két deci bor, egy deci szóda

Hosszúlépés: két deci szóda, egy deci bor 

Házmester: három deci bor, két deci szóda 

Viceházmester: két deci bor, három deci szóda 

Portásfröccs: négy deci bor, egy deci szóda

Kisházmester: az egy deci bor, négy deci szóda

Polgármester: hat deci bor, négy deci szóda, literes kancsóban

Alpolgármester: négy deci bor, hat deci szóda 

Kőművesfröccs: 2,5 liter bor, fél liter szóda

Krúdy-fröccs: egy deci szóda, kilenc deci bor 

Lámpásfröccs: másfél liter bor, fél liter szóda

Puskás-fröccs: hat deci bor és három deci szóda


Ossza meg ismerőseivel:
Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ.

Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább