A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Kicsit uncsi, de nem rossz az ország tortája

Magyar Konyha

2018. augusztus 20.

Egy aprócska faluból indulunk Komáromba, hogy megkóstoljuk az augusztus 20-tól (néhány helyen már augusztus 18-tól) elérhető Magyarország Tortáját, a Komáromi kisleányt, ott, ahol megszületett: a Jánoska Cukrászdában.

Székesfehérvártól egészen komoly konvojban haladunk, meglep, hogy ennyien vették az irányt a Duna 1768. folyamkilométerénél fekvő városba. A sok spórolásból elrontott ország tortája után – hiszen ugye ez minden évben szerte az országban kapható, és

nem minden cukrász tartja be az eredeti receptúrát -

nyilván ők is a lehető legautentikusabb helyen szeretnék megkóstolni az ideit – gondolom, de nincsen igazam.

Ez a túlparti Révkomáromot, így Szlovákiát Magyarországgal összekötő Erzsébet híd előtt derül ki, a csapat többi tagja megy tovább egyenesen, mi meg balra fordulunk, a Bajcsy-Zsilinszky utcába, ahol is a 28-as szám alatt, balra van a Jánoska. Könnyű megtalálni, a templom után talán ötven méter.



A 34 fokban árnyékot keresve mi kicsit távolabb parkolunk le, az utolsó pár száz méteren végképp nem kell útbaigazítás: mint valami gyalogos csomagküldő szolgálat munkatársai, sorra jönnek szembe a komáromiak, kezükben tálcára csomagolt süteményekkel.

„Ország tortája?” – kérdezem meg többüket is, mindenki bólogat,

van, aki csak azt visz, van, aki ennél óvatosabb. Hosszú, tömött sort képzelek a Jánoska elé, ebben sincsen igazam, pörög a pult rendesen, a családias hangulatú és méretű cukrászüzletben, de tömeg egyáltalán nincsen. És meglepetés sem, amíg ott vagyunk, mindenki kér a Komáromi kisleányból. Aki helyben fogyaszt, dicsér is, azt azonban egyszer sem hallom, hogy „ilyen finomat még nem ettem”. A hely egyébként nem akadálymentesített, viszont jó hír, hogy a két kutyánkat beengedték a teraszra.

A torta megalkotója,

a 24 éves Sztaracsek Ádám napok óta nincsen a városban, Budapesten, a Magyar ízek utcáján népszerűsíti a leánykát.

A fiatal eladók mellett azonban, mint minden nap, most is itt van az édesanyja, aki a papával együtt szintén cukrász, 1961-ben egy versenyen ismerkedtek meg. Öt gyerekük volt, a cukrászda elhunyt fiúkról kapta a Jánoska nevet. A boltban serlegek, kitüntetések, köztük Ádáméi is, a jelek szerint már tanuló korában sok érmet szerzett versenyeken. Pedig sokáig nem is cukrásznak készült.

cukraszat.net leírása szerint a Komáromi kisleány „mézes-diós tészta alapú, melyen citromos-gyömbéres körtekompót betétet, vilmoskörte likőrös étcsokoládét és fahéjas-diós roppanós réteget ölel körbe a vaníliás-fehércsokoládés mascarpone mousse. A dió, a méz, a fahéj és a gyömbér ízei a családi ünnepek asztalának édességeit idézik, melyek tökéletesen harmonizálnak a körte, a csokoládé és a vaníliás krém üdítő frissességével.”
A leírás alapján inkább téli édességre számítok, amikor azonban megkóstolom a leánykát,

meglepően üde, friss, kánikulák idején is jószívvel ajánlható tortának érzem.

Ebben a szomszéd asztaloknál fogyasztók is egyetértenek. Sajnos abban is, hogy remek ugyan a Komáromi kisleány, de olyan, mintha a sok kiváló alapanyagból átlagot számoltak volna.

Semmi vagányság, semmi játék, semmi csavar,

és itt máris a mélyfilozófia gyötrő mélységeiben találjuk magunkat. Mert ugye, ha ország tortája, akkor ebből az következik, hogy valami olyan süteménynek kell lennie, ami mindenkinek ízlik. Ebbe viszont nem fér bele a merészség. Az alapelvárást szerintem tökéletesen hozza a Komáromi leányka, viszont semmi komolyat nem villant. A külseje sem.

Pedig volt már erre a példa a Magyarország Tortája 2007 óta tartó történetében, például 2015-ben, amikor a salgótarjáni Szó Gellért és Szó Dániel Pannonhalmi sárgabarack-pálinkás karamelltortája nyert. Na, akkor sírtunk az örömtől, sőt egy évvel később is, amikor ismét ők nyertek a tökmaggal bolondított Őrség zöld aranyával. Most egy kicsit mintha könnyes lenne a szemünk, de az is inkább az autó légkondijától van. Ezzel együtt a Komáromi leányka egyáltalán nem rossz, ha nem tudnánk, hogy milyen címet nyert el, örömmel ennénk, mint sok más kiváló tortát, de így leheletnyi hiányérzetünk van.

A Jánoskában mellettünk falatozók közül a leányka fő motívumát, a körtét senki nem találja el, mindenki almára gondol, én is csak azért nem, mert előzőleg olvastam, hogy körte.

A gyömbért nagyon halványan érezzük, annyira halványan, hogy tulajdonképpen nem is, ez is csak a leírás miatt dereng nyelvgyökön.

Határértéken édes, ha picivel is több cukrot tettek volna bele, akkor gejl lenne. Ebben teljes az egyetértés, így pont jó.

A győztes torta itt,

a Jánoskában 750 forintba kerül, a korábbi évek tapasztalata alapján az országos szórás úgy 650 és 990 forint körül várható.

Ami sok, még akkor is, ha figyelembe vesszük az eredeti leírásban szereplő drága hozzávalókat.

Az ország tortája sajnos sok cukrásznak csak a kassza csilingeléséről szól, a nyertesek évről-évre tépik a hajukat, amikor meghallják, hogy a kollégák például friss citrom helyett ízesítőt használnak. Pedig a recept grammra pontos leírásként elérhető a szakmabelieknek, sőt, a nyertesek alkalmasint azt is megadják, honnan szerezték be adott hozzávalót. A spórolással, esetleges szándékos csalással az a baj, hogy a vendég csak egyszer kóstolja meg az ország tortáját, és ha nem ízlik neki, akkor fejcsóválva emlegeti a bajnok nőági felmenőit, kedvezőtlen kontextusban, majd a továbbiakban nem vásárol Magyarország Tortájából, semmilyen cukrászdában. Az is igaz, hogy ha mindenkit csak egyszer húznak így le a hamisítók, akkor is szépen keresnek a bolton.

Cukor nélkül

A Magyarország Cukormentes Tortája versenyt idén

a budapesti Nándori Cukrászda Három kívánság fantázianevű kreációja nyerte. A jóízlés védelmében reméljük, Dévényi Tibi bácsinak nincsen hozzá köze.

A már említett cukraszat.net leírása szerint a Három kívánság „három domináns összetevője a chia magos-diós mandulapiskóta, a meggy, valamint a darabos túró, mely igazi magyar különlegességnek számít. A torta frissességét a pikáns citromlé fokozza, míg a tetejét édes „habfelhő” borítja. Nándori László cukrászmester tortája szeletenként csupán 12,9 g szénhidrátot és 242 kcal-t tartalmaz, így a cukorbetegek számára jó választás lehet”, de a szakportál mindenkinek ajánlja, aki ügyel arra, milyen összetevőket tartalmaz, amit elfogyaszt.

A Magyarország Tortáját és a Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztesét árusító cukrászdák listája ide kattintva érhető el.