Ízvadászat » Magyar ízek

Könnyed, de nem gagyi

Könnyed, de nem gagyi

2019.08.14.  | Zirig Árpád

Ritkán néznek a vidék irányába, ha a manufakturális sörökről van szó – a pestiek dominálnak minden felületen, pedig jó pár olyan főzde van a megyehatáron túl, amire fokozottan érdemes figyelni.

A kiskunfélegyháziak sörműhelye már korábban szívünkbe lopta magát a téli szezon egyik legszebb stoutjával, így a nyár derekán most két frissebb, pajkosabb tételük került a pohárba. A meggyesük a komaasszonyom kedvence: amikor estére a gyerekneveléstől megtörve néz maga elé, csak egy ilyen tudja visszahozni a fényt a szemébe. Úgy tűnik, működik a titkos recept, így én, mint megfáradt háromgyerekes apa is nekiveselkedtem a kúrának.

Alapból azokat az ízesített söröket kedvelem, ahol a plusz alapanyag ellenére a maláta és a komló dominál, a gyümölcs pedig csak fűszerként jelenik meg – ilyenek például az olmützi Svatováclavský Pivovar rendkívül elegáns, remek arányérzékű tételei. A skála rosszabbik oldalán a bolti atomkommersz cukorpancsok vannak – a félegyházi Tóth Miklós viszont egy

egészséges átmenetet talált,

amely kedves lehet mindkét stílus rajongóinak.

A meggyes söre ugyan harsány, de nem gagyi, igazi vidám nyári ital, amibe azért 4 százalék alkohol is szorult. A gyümölcsösséget a hazai ízléshez igazította, de

nem ment le búcsúsba, a meggyesség abszolút korrekt szinten maradt.

Elsőre a gyümölcs dominál, de a savak is szépen dolgoznak: a végére előbújik a sör is. Nincs rossz utóíz, öröm az összes korty, kár, hogy nem félliteres a palack, annyi is lecsúszott volna.

Az 5,2-es APA jóval rafkósabb: ugyan bitang jól esik egy forró augusztusi estén, de több van benne annál, hogy lekönnyedsörözzem. Határozottan komlós; a stoutjuknál is imádott arányérzék most is ott volt – pont annyi került bele a citra és azacca komlóból, hogy felüdítse a száradó szájüreget, de még ne jelenjen meg a sok kézműves sörre jellemző citrusos mosogatószerre hasonlító utóíz.

Hihetetlen jól illik fűszeres ételekhez – chilis falatokra is ráengedtem,

olyan volt az összhang, mint az aranylakodalom.

Az első korty és a lassan eltűnő utóíz között szép, hosszú íves híd rajzolódott ki, a Félegyházi Sörműhely receptje jól működik. Sokkal karakteresebb a kommersz american pale ale-eknél, de az újhullámos pesti hipsztervonalnál viszont lényegesen elegánsabb s érthetőbb.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.