Ízvadászat » Magyar ízek

Melyik a legjobb magyar paradicsom?

Melyik a legjobb magyar paradicsom?

2019.09.24.  | Salamon Csaba

Cegléd, Máriapócs, Fadd, vagy Mátrafüred – mi a közös ezekben a településekben? A megfejtés az, hogy mindegyik névadója egy-egy tájfajta paradicsomnak. A Magyar Konyha Magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztsorozatában az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkájának gyümölcseit, magyar tájfajta paradicsomokat kóstoltunk.

A Lidl áruházak vásárlói tavasszal szokatlan árut találhattak az aktuális kínálatban: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezése révén tájfajta paradicsomok palántáiból vásárolhattak.

Mik azok a tájfajták?

Tájfajtának a hagyományosan egy-egy területen termesztett és elterjedt, a gazdák által évről évre tovább szaporított, azaz a nagyüzemi mezőgazdaság elterjedése előtt kialakult fajtákat nevezik.

A gazdák az adott helyen jól termeszthető, ízletes termések magjait szaporították tovább (és cserélgették azokat a szomszéddal), szemben a nagyüzemi termesztésre nemesített paradicsomokkal, ahol az egyszerre érés, a szabályos (így könnyen tisztítható) gömbalak az íznél sokkal fontosabb szemponttá vált. Különösen a friss fogyasztásra szánt fajták sínylették meg a termesztői-kereskedelmi szempontok elsődlegessé válását, ezeknél az íz, mint szempont egészen a legutóbbi időkig mintha teljesen lényegtelenné vált volna.

A tápiószelei génbank (rendes nevén Növényi Diverzitás Központ) évtizedek óta gyűjti a különféle termények tájfajtáinak szaporítóanyagát, lelkes és segítőkész emberek révén, akik a Kárpát-medence legkülönbözőbb részeiről juttattak a génbank számára magokat. Mivel a gazdák nem adtak fantázianevet az általuk szaporított növényeknek, a génbankban csak a származás helyét tudták feljegyezni, így tájfajták neve erre a származási helyre utal.

Arra persze nincs garancia, hogy a génbankba bekerülő fajtákat származási helyükön korábban tényleg széles körben termesztették, de nem is ez a fontos, hanem hogy a Kárpát-medence körülményei között ízletes termést adjanak. Az ÖMKi 2012 óta foglalkozik a tápiószelei génbankban összegyűjtött paradicsom tájfajták kutatásával, ennek során közel

30 biogazdasággal együttműködve több tucat fajta termesztésével kísérleteztek.

A munka során kiválasztott, termesztésre javasolt fajták közül hatot hoztak el kóstolónkra. A fajtaminták többségét 2-3 gazdától is be tudták szerezni, így a szakértő zsűri nem csak a fajták, de a termőhelyek közötti különbséget is értékelni tudta.

Kóstolónkat ezúttal is a budapesti Hold utcai piacon, a “Champoint a 4 majomhoz” pezsgőbárban tartottuk. A zsűrit alkotó szakemberek: Boros Regina, Giuseppe Scaricamazza, Hamvas Zoltán, Horváth Boldizsár, Litauszki Zsolt, Dr. Szira Fruzsina.

Fajták, értékelés

Tolnai

A narancsos piros, lapított gerezdes fajta tetszett a zsűrinek a legjobban. Feszes, de finoman rostos állag, kellemesen savas íz.

Gyöngyösi

A hosszúkás, paprikaalakú piros paradicsomhoz hasonlót lehet itt-ott piacokon látni. Húsos, kevés savat tartalmaz, édes, testes íz. Jól szeletelhető.

Mátrafüredi

Klasszikus ökörszív: nagyméretű, lefelé keskenyedő, rózsaszínes termés. Jó állag, szép savak.

Ceglédi

Sárga színű, szabályos gömb. Bőlevű, kellemesen savas, friss, de színe ellenére igazi paradicsomíz.

Máriapócsi

Fürtös, piros színű koktélparadicsom. Kiegyensúlyozott íz, roppanós állag.

Faddi

Érdekes megjelenésű, kissé tojásdad termés. Íze zöldes, de érett, állaga picit kásás.

Milyenek a tájfajták?

Mintha Gombóc Artúr tervezte volna őket: lehetnek gömbölyűek, hosszúkásak vagy gerezdesek, éretten a zöldessárgától a rózsaszínen át a pirosig bármilyen színűek, az üdítő savanykástól a kifejezetten édesig sokféle ízűek.

Érdemes megkülönböztetni őket a régi fajtáktól, amelyeknek volt konkrét nemesítőjük, csak régebben.

A tájfajták változatossága széles genetikai hátterükkel függ össze, ezért, ha a kertünkben termesztjük őket, nemcsak finom paradicsomokhoz jutunk, de a biodiverzitás megőrzéséhez is hozzájárulunk.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.