Ízvadászat » Magyar ízek

Rizstermelő nemzet lehetnénk?

Rizstermelő nemzet lehetnénk?

2015.09.23.  | Madary Orsolya

Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.

„Rizstermelésünk többszörösen felülmúlja a távol-keleti rizsföldek hozamát. A külföld 17-20 mázsájával szemben nálunk 30-35 mázsa a katasztrális holdankénti átlag, de az idén már 51 mázsát is termeltek. Ezek az eredmények szemléltető módon mutatják a Magyar Dolgozók Pártja 10 éves öntözési tervének nemzetgazdasági jelentőségét” – hangzott el 1948-ban a Filmhíradóban. Ki gondolta volna a Rákosi-korszak propagandája után, hogy Magyarország, ha nem is rizstermelő nemzet, de akár önellátó ország is lehetne? Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani.

Hazai rizsföldek

A rizsről elárasztott rizsföldek, vietnami és kínai, kalapos asszonyok jutnak az eszünkbe. Pedig rizstermesztéssel Magyarországon is próbálkoztak, először a török hódoltság idején, majd a XVIII. században olasz családok telepedtek le az országban és kísérelték meg az új gabona termesztését. „A Kőrös és a Berettyó vizei körül lévő motsárokat rizs-kásának termesztésére lehetne használni” – olvasható egy korabeli dokumentumban. A következő dátum a két világháború közé esik, amikor komoly rizskutatások folytak, hiszen a legnagyobb problémát a megfelelő fajta hiánya okozta. Ebben az időszakban építették meg az öntözésre alkalmas csatornákat és zsilipeket is. A II. világháború után a Tiszántúl térségében a rizs termesztése volt a mezőgazdaság egyik fontos feladata. Kitalálták, hogy az évszázadok óta művelésre alkalmatlan szikes talajok termőfölddé változtatására a rizs a legalkalmasabb. A programnak nagyobb volt az esélye, mint a narancsültetvényeknek, de a feltételek még hiányoztak, a rossz fajta és egy gombabetegség miatt a terv megbukott.

Jelentős változást hozott az 1968-as új gazdasági mechanizmus, amikor megindult a rizstelepek rekonstrukciója, új fajták bevezetése, emellett korszerű amerikai gépsorok jelentek meg. A nyolcvanas években 20-25 ezer hektáron már 40-50 ezer tonna rizst termeltek, megjelentek a honosított, a kákai és a szarvasi fajták, és a termeléssel a magyar lakosság igényének 60-70 százalékát fedezni tudták. A 90-es évek privatizációját és a rendszerváltozást kevés rizstermelő gazdaság élte túl, a termelés visszaesett, az uniós tárgyalásokon pedig kiderült, hogy Magyarországon mindössze 3222 hektáron vetett rizst támogat az Európai Unió. A kétezres évekre 3000 hektárra csökkent a rizsföldek mennyisége.

Magyar embernek magyar rizst

Hetek óta várjuk a telefonhívást, hogy induljunk Kisújszállásra rizsvirágzást fotózni. És nem vártunk hiába. Látunk virágzó rizsbugát, lengő kalászokat, végeláthatatlan zöld rizsföldeket. Az ország legnagyobb rizstermelője, a Nagykun 2000 Zrt. évi 10-12 ezer tonna hántolatlan rizsből 6 ezer tonna étkezési rizst termel, amely a magyar rizsfogyasztás kb. 15 százalékát fedezi. A Nagykunsági Mezőgazdasági Szövetkezetből átalakult cég dicsekedhet a legnagyobb termésátlaggal az országban, amely persze – az ötvenes évek propagandájától eltérően – meg sem közelíti az ázsiai rizstelepek hozamát. Az egy hektáron legtöbbet termelő ország Ausztrália, a világ legnagyobb rizstermelője Kína és a legnagyobb rizsexportőr Thaiföld és Vietnam. „Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy Vietnamban kétszer aratják a rizst egy évben – meséli Fazekas Gyula, a cég kereskedelmi igazgatója –, és bár a hazai éghajlatváltozás kedvez a rizsnek, soha nem fogjuk elérni azt a termésátlagot.”

Pedig Európában is találunk önellátó nemzeteket. Olaszország és Görögország megtermeli az otthoni szükségletet, Franciaországban 25 ezer hektáron termelnek, Oroszországban pedig 150 ezer hektár rizsföld van. „Magyar ember magyar rizst fogyasszon! Ez lenne a cél, de ahhoz, hogy a teljes belföldi keresletet kielégíthessük, 25 ezer hektáron kellene rizst termesztenünk” – teszi hozzá az igazgató. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Egy hektár rizstelep kialakítása egymillió forintba kerül, egy traktor 70 millió forint, így nem véletlen, hogy szinte csak nagyüzemek foglalkoznak rizstermesztéssel. Először is a rizs vízi növény, vízben kel ki és vízben kell állnia, vagyis olyan kalitkák kialakítására van szükség, ahova zsilipek segítségével folyamatosan vizet lehet juttatni vagy azt leengedni. Hogy ez a víz ott is maradjon, olyan sík felületet kell létrehozni, amelyhez ma már lézertechnológiákat alkalmaznak. Aztán ott vannak a természeti követelmények, a vízmegtartó talaj és a sok napsütés.

Gátak, rizsőrök és kócsagok

„A rizstermesztés folyamata hozzávetőlegesen öt hónap – meséli Tóth Péter, a Nagykun 2000 agronómusa. – Áprilisban kezdődnek a talaj-előkészítések: miután kész a sík felület, mi a földbe vetjük a magot – van, ahol vízbe vetik. Ezután jön a kelesztő árasztás, ilyenkor elárasztjuk vízzel a kalitkákat, majd egyből lecsapoljuk. Ha szerencsénk van, egy árasztással két hét alatt kikelnek a magok, ekkor ismét elárasztjuk vízzel, és ahogy bokrosodik, folyamatosan adjuk hozzá a vizet, úgy, hogy a növény egynegyedét ellepje.”

Fazekas Gyula és Tóth PéterFazekas Gyula és Tóth Péter

A víz a Nagykunsági-főcsatornából érkezik. A folyamatot a gátakról rizsőrök figyelik, akik kis kunyhójukból egész nap szemmel tartják a rizsföldet. Kilyukadhat a gát, elfolyhat a víz, és ki tudja, még milyen problémák adódnak egy rizsföldön. Naponta 100-150 hektárt is bejárnak a motorukkal. A rizs ellensége a gyom, a gombabetegségek, de a vízimadarak is szeretik, a rizsföldeken sok gémmel, kócsaggal találkozunk.

Augusztus végén a vizet leengedik, hogy a föld kiszáradjon. Szeptemberben pedig kezdődik az aratás. A rizsszemek a rizsföldekről a szárítóba, onnan a tárolóba kerülnek. A malomban zajlik a hántolás. A rizsszemekről eltávolítják a pelyvát, ekkor kész a barna rizs, erről a korpát és a csírát lehántolva készül a fehér rizs. A hántológépek ősztől kezdve folyamatosan dolgoznak, így egész évben folyamatosan forgalmazzák a termékeket. A cég többnyire magyarországi forgalmazókkal áll kapcsolatban, küzd a multinacionális cégekkel, akik természetesen nem a magyar rizst, hanem az olcsóbb ázsiai exportot részesítik előnyben.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ.

Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább