A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Rozék a konyhában, rozék a fröccsön túl

Magyar Konyha

2018. szeptember 17.

A rozé általában a nyári hőség népszerű frissítője, de ne tegyük félre szeptemberben sem: főzzünk és éljünk vele!

Ahogy a konyhai palettára felkerül a cékla, édesburgonya, gyökérzöldségek, szilva, citrusok, jöhet a bátrabb fűszerezés és persze egy jó löttyintésnyi must vagy bor. A gasztronómia és a bor kapcsolatában vannak bejáratott klasszikusok. A rozé és a hidegebb évszak alapanyagai azonban szokatlan párosításnak tűnhetnek elsőre, pedig nem is: ezt Takács-Barta Anna, a Nagygombos Borászat főborásza és Fűszeres (Bodrogi) Eszter gasztroblogger és szakácskönyvíró egy borbemutatóval kísért sajtófőzés keretében mutatták be.

Mindketten szeretik lerombolni az előítéleteket, ráadásul mindketten rendszeres borfelhasználók a konyhában. Anna rozéspecialista, de egyik kedvenc időtöltése a főzés,

Eszter pedig büszke fél kezes főzési technikájára, mert így a másik kezében kényelmesen foghatja a borospoharat.


A mátrai Nagygombos Borászat egyik különlegessége a természetközeliség: nem siettetik a palackozást és megadják a bornak a szükséges időt, így a rozéik a rajongók számára

érettebb formában, többéves korban is élvezetesek.

Barta Anna törekvése megmutatni, hogy a rozé sokkal több mint könnyed fröccsbor, hanem komoly és maradandó élményt is képes nyújtani.

A jókedvű fogyasztáson túl érdemes kipróbálni a konyhában is. Eszter útmutatója alapján főzéshez hálásabb egy érettebb, tompább tételt választani a nehéz műfajú friss helyett.

A rózsaszín árnyalatú borok ideális társai bármilyen zöldséges fogásnak,

tökéletesen passzolnak például egy kis vajon futtatott zöldbabhoz, édesköményhez vagy paszternákhoz. A zöldségek mellett jól áll a szárnyas-, és halételeknek is, és a karakteres fűszerezéstől se kell megretteni. És még egy jó tanács: bátran kínáljunk leves mellé is bort!

Anna keze se remeg a fazék fölött, ha rozéról van szó, egyik kedvenc fogása a rizotto. Az étel náluk fehér-, vagy vörösbor helyett rozéval készül, sőt gyakran dúsítják reform alapanyagokkal, mint quinoa vagy hajdina.

Két színes - illatos, és természetesen fűszeres őszi recept Esztertől kaptuk - családi fogásnak és vendégvárónak is kiválóak.

Mustos céklaleves karamellizált szőlővel

(Cékla helyett a recept kiválóan működik édesburgonyával vagy paszternákkal is)
 
Hozzávalók:
4 közepes cékla
1 kis fej hagyma
2 ek vaj
½ kk őrölt kömény
késhegynyi cayenne bors
só, bors
4 dl must
1 csokor kapor
2 dl tejszín
20 szem szőlő
1 ek ecetes torma

A céklákat megmossuk, majd alufóliába csomagolva 200 fokos sütőben 40 perc alatt megsütjük. Mikor langyosra hűlt, meghámozzuk, és apró kockákra vágjuk.
A hagymát felkockázzuk, és vajon megfonnyasztjuk egy kevés sóval. Rászórjuk a fűszereket és a cékla háromnegyedét, majd felöntjük a musttal.

Alaposan leturmixoljuk, és ha szükséges, akkor át is szűrjük. Egy éjszakát hűtőben tartjuk.

A tejszínt kemény habbá verjük, majd belekeverjük a tormát. A maradék céklát és a szőlőt egy serpenyőben karamellizáljuk a mézzel.
A levest tányérokba szedjük, a tetejére tejszínhabot kanalazunk, megszórjuk kaporral, és hozzáadjuk a karamellizált szőlő és cékla keverékét.

Indiai csirkefalatok

Hozzávalók:
1 doboz mini tésztakosárka (pl. IKEA)
20 dkg csirkemellfilé

½ kk koriandermag
½ kk csilipehely
20 dkg krémsajt
1 nagy fej lila hagyma
2 ek olívaolaj
1/2 ek vöröscurry-paszta
1 csokor petrezselyem

A csirkemellfilét enyhén megsózzuk, majd a koriandermaggal és a csilipehellyel megfűszerezzük. Nejlonzacskóba tesszük, levákuumozzuk. Ezután 60 fokos sous vide vízfürdőbe tesszük, és két órán át hőkezeljük (megfelelő eszközök híján süssük omlósra a csirkemellet, egy húshőmérő jó szolgálatot tesz).

A lila hagymát vékonyan felkarikázzuk, majd az olívaolajon megfonnyasztjuk.

A kész csirkemellet apróra vágjuk, elkeverjük a lila hagymával, a krémsajttal és a currypasztával. Ha szükséges, még megsózzuk.
A masszát az apró kosárkákba töltjük, és megszórjuk a nagyon apróra vágott petrezselyemmel.