A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Zsíros disznók

Magyar Konyha

2013. november 15.

Nem csak tudományos, hanem komoly gazdasági hozadéka is lehet a Fatty Pig elnevezésű, a zsírsertésekről – köztük az egyre híresebb magyar mangalicáról – szóló konferenciának. A november 21-22-én, Herceghalmon zajló, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet által immár második alkalommal megszervezett tanácskozásra a világ összes tájáról érkeznek kutatók és üzletemberek, hogy áttekintsék a zsírsertésekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatásokat, az így felhalmozott tudást pedig az

Ma már nyilvánvaló, hogy a magas minőségű sertéshús előállításában a zsírsertés fajtáknak kulcsszerepük van. A többnyire kis populációkban, de a világ számos pontján tenyésztett zsírsertések prémium szegmenst képviselnek a szektoron belül. Az Ázsiában, Dél-Afrikában, Latin-Amerikában, illetve Európában őshonos különleges sertésfajták hatalmas nemzeti, genetikai és gazdasági értéket képviselnek, és ennek kiaknázása érdekében kiemelten fontos élettani és genetikai jellemzőik alaposabb megértése, kutatása.
Ilyen a mangalica is, a világon egyre ismertebb és a fogyasztók körében is egyre keresettebb fajta – mondta el Rátky József professzor, a konferenciát szervező Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet főigazgatója.

A mangalicához számtalan komoly kutatás kapcsolódik, amelyekre a más zsírsertésekkel foglalkozó kutatók is felfigyeltek, a zsírsertéseket kutató hálózat tekintélyes része pedig  magyar szakemberekhez kötődik. Ezért is kezdeményeztük két évvel ezelőtt az első Fatty Pig konferenciát, amelyen a zsírsertés fajták kapcsán összegyűlt kutatási tapasztalatainkat összegeztük – mondta el Rátky professzor, hozzátéve, hogy a génmegőrzés mellett legfontosabb feladatuk a populációk létszámának felfuttatása és korszerű hasznosítása; erre szintén igen jó példa a mangalica.
A zsírsertésekből – remek tulajdonságaiknak köszönhetően – rendkívül sikeres piaci termékek is előállíthatók. Ilyen például a spanyol serrano sonka vagy a magyar mangalicából készült világhírű téliszalámi.
Nem véletlen, hogy a konferencián nem csak a tudományos élet képviselői vesznek részt, hanem a gazdasági világ szereplői is, többek között az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás elnöke, aki nagyon intenzíven érdeklődik a mangalica iránt. A minőségi sertéshústermelés emellett egyik fontos pillére a kormány által 2012-ben meghirdetett új sertésstratégiának is. Szintén nem véletlen, hogy megjelennek a magyar mangalica tenyésztés emblematikus alakjai, a Mangalica Tenyésztők Országos Egyesületének elnöke, vezetősége, kistermelők és nagyüzemi szereplők egyaránt.

Rátky József a zsírsertések és konkrétan a mangalica kapcsán az élelmiszerbiztonságról is beszélt, kiemelve, hogy egy prémium termék piacon való sikeres szerepléséhez elengedhetetlenül hozzátartoznak a megfelelő háttérvizsgálatok, molekuláris-genetikai kutatások, többek között a hamisítások kiszűrése érdekében. Ezt a célt szolgálta a sikeresen megvalósult hazai Mangfood projekt is, amelyről a legutóbbi herceghalmi tanácskozáson számoltak be a résztvevők.
Micsinai Adrienn, a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont közös vállalkozásaként létrejött Biomi Kft. genetikai laboratórium vezetője elmondta, hogy a kutatás során megtalálták a csak a mangalicára jellemző génszakaszt, amely alapján gyorsan és nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy hamisított-e egy termék.
A jelenlegi rendezvény a második Herceghalomban tartott Fatty Pig konferencia, amelyet – szintén a herceghalmi magyar kutatók kezdeményezésére – egy európai és ázsiai szakértőkből álló szakmai találkozó előzött meg 2009-ben, Vietnamban.

A konferenciát Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára nyitja meg. Az idei tanácskozáson szó esik többek között az ibériai sertés zsírossági jellemzőiről, a mangalica genetikai sajátosságairól, a zsírsertés fajták szaporodási jellemzőiről, tenyésztési és takarmányozási kérdésekről, a zsírsertések keresztezési tapasztalatairól, a minőségellenőrzésről.

Időpont: november 21. és 22.
Helyszín: Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet
2053 Herceghalom, Gesztenyés út 1.

Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra