Metro gasztroakadémia

Madary Orsolya

2020. január 16.

A főzelék magyar találmány. A főzelék szót hiába szeretnénk lefordítani külföldi barátainknak, nincs megoldás. Más nemzetek ismernek hasonló zöldséges fogásokat, de habarással, staubolással, rántással sűrített zöldségétel csak nálunk készül, paradicsomos káposzta, spenót, sóska, kapros tökfőzelék máshol nem létezik.

DE HONNAN ered az elnevezés? A főzelék szó nyelvújításkori lelemény, éppúgy, mint az ázalék, zúzalék. A főzelék feltéttel csak a 19. század végén lett elmaradhatatlan fogása a kisvendéglők étlapjának. Így írja minden lexikon.

Csakhogy van itt egy bökkenő. Az Erdélyi Szótörténeti Tárban a főzelék szóra már 1595-ből található adat. Szekeres Boldizsár eskü alatt vallja egy periratban, hogy

az alperes rezet tett a molnár főzelékébe, hogy megmérgezze”.

A főzelék ősei szerepelnek Bornemisza Anna fejedelemasszony 1680-ból fennmaradt szakácskönyvében, és százharminc évvel később Czifray István már külön fejezetet szentel a főzeléknek. A Legújabb magyar szakácskönyv 1840-es hatodik kiadásában 97 főzelékféle szerepel.

A 20. században pedig folytatódik a reneszánsza, még a Kádár-kor gasztronómiájában is a magyar konyha egyik jellegzetes fogása. Zöldségtől függően más-más módon készült. A spenótot kenyérrel sűrítették, a borsót staubolni, a babot rántani volt szokás. És az sem mindegy, milyen fűszer kerül hozzá. Tökfőzelék és kapor, zöldborsó és friss petrezselyem, kelkáposzta és kömény, burgonyafőzelék és babérlevél – ezek halhatatlan párosítások. A főzelékek is haladnak a korral, ma már többféle sűrítési mód közül választhatunk. 

SAJÁT ANYAG

A legegészségesebb sűrítési mód, ha az étel saját alapanyagát leturmixoljuk és azt keverjük az ételekbe. A legtöbb főzelék készíthető így, a borsó, a karalábé, a brokkoli, a sárgarépa. A megpárolt, alaplével felöntött zöldség egy negyedét turmixoljuk, majd visszaöntve sűrítjük.

LISZTSZÓRÁS

Az egyik legtöbbet alkalmazott sűrítési mód a lisztszórás, más néven staubolás. A húst vagy zöldséget még a folyadék hozzáadása előtt szórjuk meg liszttel (lehet búza-, kukorica- vagy rizsliszt), összepirítjuk, felengedjük és lassú tűzön addig főzzük, amíg a liszt nyers ízét elfőtte.

HABARÁS

A lisztet a még forrásban lévő étel levével vagy tejtermékkel (tej, tejföl, kefir) csomómentesre keverjük. Ilyenkor hőkiegyenlítéssel dolgozunk, a forró étel egy részét belekeverjük a habarásba, majd ezt öntjük vissza a fövő ételbe. A habarás jó ízt ad a levesnek, főzeléknek, a kefir vagy a joghurt a savanykás ízt kívánó főzelékeknél (pl. tökfőzelék) kiváltja az ecetet.

MANIEROZÁS

A beurre manier azt jelenti: csomós vaj. Levesek, raguk, mártások sűrítésére egy evőkanál vajat összekeverünk egy evőkanál liszttel, kifagyasztjuk, kockákra vágjuk és a főzés végén tesszük az ételbe. Előnye, hogy a liszt lassan olvad fel a folyadékban és nem lesz csomós az étel. Ma már ritkán alkalmazzák.

 KENYÉR

A 16. századi erdélyi fejedelmi konyhán nem is ismerték a rántást, az ételt szitán áttört cipóval sűrítették. Kenyeret morzsaként és egészben is használhatunk. A magyar konyha jellemző fogása a spenót, amelyet tejbe áztatott kenyérrel sűrítünk.

BURGONYA

A burgonyát egészben vagy kockákra vágva adjuk a főzelékhez, majd a főzelék egy részével összeturmixoljuk. Mivel keményítőben gazdag, természetes sűrítőanyag.

TEJSZÍN, TEJFÖL

A tejfölt és a tejszínt önállóan is alkalmazhatjuk főzelékek, mártások sűrítéséhez, de vigyázzunk a hőkiegyenlítésre.

KEMÉNYÍTŐ

A legismertebb keményítők burgonyából, kukoricából és nyílgyökérből készülnek. Ezeket mindig hideg vízben kell feloldani és az ételhez adni. 2 dl folyadékhoz 1 evőkanál keményítő kell. Miután csomómentesre kevertük, két percig forraljuk, amíg besűrűsödik. Előnye, hogy színtelen és jellegtelen az íze.

XANTÁN

A jövő sűrítőanyagának tartják, az Adrià testvérek tették népszerűvé a modern konyhákon. Baktériumok segítségével fermentált kukoricakeményítőből származik. Előnye, hogy nagyon kis mennyiségben is hatásos, hideg és meleg folyadékban is oldódik, 50 °C-on sem veszíti el sűrítő tulajdonságát, és teljesen semleges az íze.

Magyar Elek, az Ínyesmester úgy beszél a főzelékekről, mint költeményekről. A cukorborsó leginkább júniusban kerülhet a tányérunkra, de óvatosan kell bánnunk „a borsófélék arisztokratájával”. Nem főzzük, hanem „vajon pároljuk a ráncos borsószemecskéket, szükség szerint föleresztjük egy-egy kanál jó erős, meleg húslevessel, meghinthetjük – pestiesen: staubolhatjuk – egy kevéske sima nullás liszttel (rántásról szó se essék, még habarásról se), az édesszájúak még egy késhegynyi porcukrot is szórhatnak rá”, aztán gyenge rántott csirkével párosítjuk, „mert mondani se kell, hogy ők ketten illenek egymáshoz a legjobban”.

A késő őszi, téli asztalra „istengyalulta” tök és vargányafőzelék kerülhet. „Miképpen a zöld színt kiegészíti a vörös, úgy a zöldbabot kiegészíti a felsál.” A pikánsan savanykás sóskafőzelékhez tört burgonya való (összezúzásához kis disznózsírt hívhatunk segítségül), a spenótfőzelékre pedig a pofézni (vagy bundás kenyér) ajánlkozik legjogosabb feltétnek. Szinte mindegy, melyiket készítjük el, egyik sem lehet „sem malter, sem híg lélötty”.

Pohner Ádám, a Kistücsök séfhelyettese, a Bocuse d’Or világverseny magyar résztvevője a jellegzetes magyar főzelékeket a legújabb konyhatechnológiák felhasználásával, modern szemlélettel készítette el.

ZÖLDBORSÓFŐZELÉK, TOJÁS

(4 fő részére)

Zöldborsófőzelék

Hozzávalók:

  • 40 dkg fagyasztott zöldborsó
  • 20 dkg vaj
  • 5 dl száraz fehérbor
  • citromlé

Elkészítése:
A zöldborsót sós-cukros vízben felolvasztjuk, majd leszűrjük, újraízesítjük sóval és kevés cukorral. Vajon gyorsan megfuttatjuk. A fehérbort egy durvára vágott salottahagymával 1 dl-re beforraljuk, leszűrjük, és még melegen hideg vajat adunk hozzá. Sóval és citromlével ízesítjük. Botturmixal habosítjuk, majd szifonba töltjük. A zöldborsóval tálaljuk.

Tojás

Hozzávalók:

  • 4 db tojás
  • pattogatott quinoa
  • spenótlevél
  • barna vaj

Elkészítése:
A tojásokat kereken 5 percig főzzük. Jeges vízben lehűtjük, majd óvatosan megpucoljuk. Zöld olajat injektálunk a tojásokba egy vékony tűvel, majd lekenjük barna vajjal, és egy kiszúrt, forrázott spenótlevéllel és pattogatott quinoával díszítjük. A végén a tetejét kicsit sózzuk.

 SALÁTAFŐZELÉK, CSIRKECOMB

(4 fő részére)

Salátafőzelék

Hozzávalók:

  • 2 db bébi római saláta leveleire szedve
  • 2 szelet pancetta
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 ek tejföl

Elkészítése:
Elkészítjük a zöldborsóhoz is használt vajmártást. A vékony csíkokra vágott pancettát megpirítjuk, majd gyorsan a vékonyra szeletelt fokhagymát is megfuttatjuk, megpároljuk a római saláta leveleit, és az egészet összekeverjük a vajmártással, majd a tejföllel. Ha kell, még sózzuk, citromozzuk.

Csirkecomb

Hozzávalók:

  • 4 db csirkecomb

Elkészítése:
A csirkecombokat kicsontozzuk, megtisztítjuk a porcoktól, inaktól. Sózzuk. Hideg serpenyőben préselve elkezdjük sütni, hagyjuk, hogy a saját zsírja kiolvadjon, majd csak a bőrös oldalán, közepes hőmérsékleten ropogósra sütjük. Egyből tálaljuk. 

KAGYLÓS, PÓRÉHAGYMÁS KARFIOLFŐZELÉK

(4 fő részére)

Kagyló és kagylóvelouté

Hozzávalók:

  • 50 dkg fekete kagyló tisztítva
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 2 fej salottahagyma
  • 2 dl fehérbor
  • 2 dl tejszín
  • citromlé

Elkészítése:
Olívaolajon megfuttatjuk a durvára vágott salotta- és fokhagymát, majd rádobjuk a fekete kagylókat, felöntjük fehérborral, lefedjük. Ha megfőtt, az összegyűlt levet leszűrjük, a kagylókat pedig kiszedjük a héjukból. A léhez hozzáadjuk a tejszínt, vajat, citromlével ízesítjük, majd botturmixszal habosítjuk. Ez lesz a mártása a főzelékünknek.

Póréhagymás karfiolfőzelék

Hozzávalók:

  • 2 db póréhagyma (sok fehér résszel)
  • 1 fej karfiol

Elkészítése:
A megtisztított póréhagymát 200 °C-on 30 percig sütjük. Ha kihűlt, a külső héját lehúzzuk és daraboljuk. A karfiolt rózsáira szedjük, majd leforrázzuk. A karfiolt és a póréhagymát vajon átforgatjuk, hozzáadjuk a fekete kagyló húsát, és a kagylómártással kínáljuk.

A Főzőiskola szakmai együttműködő partnere
a METRO Gasztroakadémia.