Receptek

Különleges szilvalekvár

Különleges szilvalekvár

Tabáni konyhámban nem állhatok neki annak a bizonyos "igazi" szilvalekvárnak. Ahhoz üst kell, spéci kavaró, szabad tűz, türelem és szerelem a hűvös éjszakában. Az első három sajnos hibádzik. Hanem akkor?

A piacon ilyentájt legalább öt-hatféle szilvát kínálnak, amelyeknek még az érettségi foka is különböző. Mind jó, mind másra jó: dzsemnek, lekvárnak, befőttnek, gombócba, ecetesen, fokhagymával töltve... S bár egyesek szerint csak az "igazi" az igazi, amelyikben nincs semmi egyéb, csak szilva, az én tapasztalatom szerint jónak az is jó, sőt kitűnő, amelyikben igenis van. Az alábbi recept úgy 130 éve él a családban, dédanyámtól való. Elrontani szinte lehetetlen, variálni jó játék, de nem szabad szem elől téveszteni: fűszert pótolni mindig lehet, kivenni nem.

HOZZÁVALÓK:

  • 2 kg szilva
  • 2 kg alma
  • 1 kg paradicsom
  • 1,5 kg cukor
  • 1 db 4-5 centis fahéj
  • 5-6 szem szegfűszeg

ESZKÖZÖK:

Éles kiskés, tálak, kis és nagy fazék, szűrőkanál, kis merőkanál, üvegek, celofán.

ELKÉSZÍTÉSE:

A szilvát kimagvaljuk, egy pohár vízzel és a fűszerekkel föltesszük párolódni. Amikor eresztett egy kis levet, hozzátesszük a cukrot is. Az alma magházát kiszedjük, nem hámozzuk meg, csak apró kockára vágjuk, rögtön rakjuk a szilvához. A paradicsomot szűrőkanállal lobogó vízbe mártjuk, héját lehúzzuk, apróra vágjuk, megy a fazékba. Kevergetni kell, mert könnyen odakap. Akkor kész, ha az alma puha. Nem baj, hogy darabos marad, sőt! A dzsemet forrón üvegekbe merjük, öt perc fejenállás, egy nap dunsztolókosár és irány a spájz.

CIFRÁZZAM?

Az arányok változhatnak, de a paradicsomot nem jó túladagolni: pikáns ízt ad a dzsemnek, és ennyi pont elég. Tehetünk helyette egy-két narancsot és/vagy citromot, jól kiáztatott, apróra vágott héjával együtt, a család felnőtt férfitagjai pedig méltányolni fognak egy pohárka szilvapálinkát is, amelyet az utolsó pillanatban töltöttünk két-három - külön címkézendő - üvegre való maradékhoz. Egészen más irány: a cukrot teljesen elhagyva, egy kanálnyi frissen reszelt gyömbérrel és szerecsendióval, csillag-ánizzsal, sőt egy kis őrölt tarka borssal művészkedve máris a csatnik elbűvölő világába jutottunk.

FELHASZNÁLÁSA:

Joghurtba keverve, vajas pirítóssal, lepénybe, pitébe, de száraz sült húsok, sőt aromás sajtok mellé is finom. Kimondottan áldásos hatással van a bélműködésre. Evégett reggel be lehet kapni egy-két kanállal csak úgy magában is.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.