Egyszer elzarándokolt a Himalájába, és hatputtonyos tokaji aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Nála a borkészítés valóban kézműves, a személyes jelenlét a leghathatósabb eszköze. Hisz a száraz furmintban, de Tokaj jövőjét szerinte a múltjára kellene építeni: a késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira és persze az aszúra. Homonna Attilánál jártunk Erdőbényén.
Nagyapai vonalon a család sátoraljaújhelyi, valószínűleg innen a kötődése a tájhoz. De Homonna Attila számára valójában személyes döntés volt, hogy végül a szőlőtőkék mellett találta meg a legnagyobb fokú szabadságot. A bor iránti rajongása régi keletű. Noha eredetileg gépésztechnikusnak tanult, tíz éven keresztül marketinggel foglalkozott, aztán volt borszaküzlete is, úgyhogy hamar képbe került. Erdőbényén, már saját kis borászatában először csak egy hordóval gazdálkodott, aztán kettővel. Ma sincs sokkal több tíznél. Közben a borászati iskolát is elvégezte, de feltehetőleg primer tapasztalataiból és a tokaji nagy nevektől többet tanult, mint a tankönyvekből. Saját tervezésű címkéin állandó motívum a szarvasbogár. Gyerekkorában szerette bámulni, ahogy a hímek egymásba akasztják agancsaikat, ahogy fémes zümmögéssel fölemelkednek a levegőbe. Megörült, amikor a szőlőben anno rábukkant a szarvasbogárcsaládra. Azóta szinte a védjegyévé vált a hármas szarvasbogáragancs-motívum. Homonna világlátott ember. Egyszer elzarándokolt a Himalájába is, a világ tetején hatputtonyos Oremus aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Dolgozott különböző pincészeteknél Dél-Franciaországban vagy éppen Spanyolországban. Most is van közös projektje Roland Velichhel, az osztrák Weingut Moric frontemberével. Közösen ügyködnek azon, hogy a világ jobban megismerhesse a tokaji száraz furmintot.
Attila szerint Tokaj jövőjét a múltjára lehetne-kellene építeni. A késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira, és persze az aszúra. Ez nem jelenti azt, hogy ne hinne a száraz furmintban, de szerinte Tokaj a történelemben, a világirodalomban, a fejekben az édes bor szinonimája. „El kell döntenünk, hogy a Tokaj nevet vagy a furmintot akarjuk-e felépíteni. Van ilyen törekvés, hogy a furmintból csináljunk világfajtát. Na de mi lesz, ha a világban egyszer csak Kaliforniától Új-Zélandig elkezdenek furmintot telepíteni? Ha egyszer megjelennek a piacon a 2 dolláros dél-amerikai furmintok, bezárhatjuk a boltot.” Azt hiszem, érdemes lenne ezt végiggondolni. A nagy száraz furmint etalonját egyébként Szepsy István teremtette meg a 2000-es évjáratú Úrágya Furminttal. Tokajban azelőtt soha nem készítettek száraz bort, az évjárattól függően minden borfajtában volt valamennyi természetes maradékcukor. A száraz bort az aszú alapboraként használták, és évszázadokon keresztül az aszú jelentette Tokaj presztízsét.
