Nem tudjuk, hogy Szolnok valóban Magyarország legélhetőbb városa-e, ahogy azt egy három évvel ezelőtti tanulmány állította, de az biztos, hogy az ízeire büszke lehet a Tisza fővárosa. Szolnoknak saját süteménye van, a habos isler, a Tisza-híd mellett igazi tiszai halászlét, a színháznál újító konyhát kóstolhatunk, a város környékén páratlan gyümölcsök teremnek. Összeállításunkban a szolnoki gasztronómia legjavát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

„Ilyen hely, ilyen kiszolgálás és ilyen konyha eddig nem volt Szolnokon. Ha ugyanez a Liliomfi Budapesten nyitotta volna meg kapuit, azonnal felkapott hely lenne” – írta egy szolnoki blog, amikor négy és fél éve a Táncsics utcában, a színházzal szemben megnyílt a Szigligeti Ede híres vígjátékáról elnevezett étterem. A megelőző két évtizedben Alexander néven működött vendéglő a színészlakásokat is magába foglaló épületben, de gasztronómiai szempontból nem tartozott a legszínvonalasabbak közé, így minőségi ugrást jelentett, amikor Fazekas Balázs 2010 őszén megnyitotta a ma is működő éttermet.

A nevet a Szigligeti Színház választotta névadója emblematikus darabjáról, ám hiába várjuk, hogy az étterembe lépve XIX. századi miliőbe csöppenjünk. Ehelyett elegáns, visszafogott, olíva, krém és barna színekkel operáló, igényes anyagokból készült enteriőrbe jut a vendég. A Liliomfi-tematikát egy üvegfal képviseli, amelyre Makk Károly 1954-es filmadaptációjából választottak Darvas Ivánt, Soós Imrét és a többi színészóriást ábrázoló képeket.

A konyha kialakítását egy Olaszországban tanult fiatal séfre, Kállai Rolandra bízta Fazekas Balázs. Kállai ma már ideje javát a budapesti Cyrano Étteremben tölti, de executive chefként továbbra is ő határozza meg a Liliomfi arculatát, ő írja az évente kétszer-háromszor frissülő étlapot. A konyha alapvetően olasz és magyar gyökerekből táplálkozik, de más nemzeti konyhák nyomai is megtalálhatóak az étlapon. Az itáliai vonalat spagettik, pennék, tagliatellék, gnocchik, raviolik és pizzák formájában találjuk meg, de nem kommersz formában, hanem minőségi alapanyagokból. A magyar gyökereket olyan fogások jelenítik meg, mint a kemencés csülök vagy a lilahagyma-dzsemmel tálalt hideg libamáj. Van példa a két konyha találkozására is, ilyen például a lilakáposzta mellett sült gnocchival tálalt rosé kacsamell.

„Az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy igenis szükség van ilyen színvonalú helyre Szolnokon és meg is tud élni” – magyarázza Fazekas Balázs üzletvezető, aki heti egy napot tölt Budapesten a minőségi alapanyagok beszerzésével. Mint mondja, a szolnokiak is egyre bátrabban kóstolnak bele az újítóbb fogásokba, bár még mindig konzervatívabbak, mint a városban működő multinacionális cégek svájci, olasz, német vagy éppen orosz munkatársai, akik a közönség tekintélyes részét adják. A modern gasztronómia népszerűsítését szolgálja a közkedvelt déli menü is, amely 1190 forintos árával kissé drágább ugyan a városi átlagnál, de három változatos és korszerű fogást tartalmaz. Sőt a Liliomfi megjelenése egész Szolnok gasztronómiájára ösztönző hatással volt: már a hagyományosabb éttermek is odafi gyelnek arra, hogy ne a lehengerlő mennyiségű adagokkal, hanem például a korszerűbb tálalással
vagy újszerű ízkombinációkkal nyűgözzék le a vendégeket.

Szolnok ízei című összeállításunkat megtalálja a Magyar Konyha júniusi számában!