Magyar Konyha
2018. augusztus 12.Tíz éve a spanyol sörök nem sok vizet zavartak - nagyjából olyan volt a helyzet a félszigeten, mint idehaza, Magyarországon. Az ipari lágerek uralták a piacot, a kis, manufakturális főzdék meg éppen csak ébredeztek.
2009-ben nagy visszhangot keltett a hír, hogy Ferran Adrià, a legendás El Bulli étterem séfje azon dolgozik néhány barátjával, hogy a kifinomult, éppen divathullám csúcsán tündöklő molekuláris gasztronómia mellé olyan sört párosítson, amely ízében és külsejében is passzol a tudományos alapossággal elkészített ételek mellé.
A sört, amely leginkább a belga witbierre hasonlít, először 750 ml-es, pezsgő jellegű palackban kezdték árusítani, adva az exkluzivitásra –
ugyan a 2011-re már évi 300 ezer dollár veszteséggel dolgozó El Bulli rég bezárt, de az Estrella Damm máig készíti az Inedit márkanevű italt.
A név egyébként újdonságot, még meg nem történt dolgot jelent.
Adrià az étterem gazdasági vezetőjével, Juli Solerrel valamint Ferran Centelles és David Seijas sommelierek segítségével határozta meg a végleges receptúrát - az akkori híradások szerint
több mint négyszáz verziót próbáltak ki.
Idehaza talán még nem is találkoztam a nagy séf nevét viselő sörrel, bár nem zárom ki, hogy valamelyik butik jellegű boltban van belőle pár palack. A teszthez megvásárolt 330 milliliteres példányt egy horvát kisboltban találtam, behűtve, 800 forintos áron – bűn lett volna nem kipróbálni.
Ügyesen lavíroznak, mert a belga witnél kicsit fűszeresebb, a koriander és a narancshéj aromája remekül átjön, kellemes nyári itallá teszi, a konyhában rögtönzött babér- és rozmaringfüsttel ízesített csirkés fügesalátához például remekül passzolt.
A habja nem túl tartós, a lecsengése sem hagy perces élményt a szájban.
Nem állítom, hogy rossz, de ha Ferran Adrià gasztronómiai jelentőségét is belevesszük a kóstolásba, azért van egy kis, „a császár meztelen” érzésem egy palack után – például a budapesti Horizont witbierje ehhez képest sokkal koherensebb és előremutatóbb.
A megjelenésekor, gyanítom, trendibbnek és különlegesebbnek hatott, de kilenc év alatt hihetetlen változásokon ment át a sörkultúra – az Inedit mostanra egy iható, kellemes dologgá vált, de nincs benne semmi felvillanyozó. Egykor úgy kommunikálták, mint a világ első számú gasztrosörét, de ez mára nem igaz.
Megváltást nem várva kortyolgatni viszont jó: ha belefutunk egy üvegbe, enyhíteni tudja a nyári hőséget.
Ahogy mostana az ital szerepe is megváltozott, úgy Adrià is eltávolodott a molekuláris boszorkánykodástól – jelenleg Federico Zanasival vezetik az olaszos Condividere éttermet Torinóban.
