A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Hírek

Előbb a has jön, aztán a morál

Magyar Konyha

2018. szeptember 20.

Sejtettem kezdettől fogva. Hogy kettő van belőle. Ahogy a vizsgák előtt összeszorult. Liftezett föl-alá. Mintha gyomorszájon vágtak volna. Azok az apró izomrángások, korgások, facsarások. A kő a hasban. Most meg olvasom, hogy két agyunk van. Mint a sziámi ikrek. Egy a fejben, egy a gyomorban. Pontosabban a bélrendszerben.

Amikor Michael D. Gershon, a Columbia Egyetem tanszékvezető professzora előállt azzal, hogy a bélrendszer is gondolkodik és önálló döntéseket hoz, tudóstársai kis híján kikacagták. Gúnyolódtak:

persze kell egy zsigeri agy, hogy elolvassa a betűtésztát.

Csakhogy a tények makacs dolgok. Szervezetünkben három helyen találhatók neuronok (érző-gondolkodó idegsejtek): az agyban, a gerincvelőben és az emésztőrendszerben. A bélfal izomrétegei között, a nyelőcsőtől a végbélig terjedő négyszáz négyzetméteres nyálkahártyában legalább kétszáz millió neuron (és félezer baktérium) lapul. Ez a bélidegrendszer. Egy vibráló óriási kémiagyár. Lelkünk altesti fele. Kilenc méter cső, amibe életünk során leküldünk ötven tonna élelmiszert, kétszer ennyi folyadékot, rengeteg hasznos anyagot és veszélyes hulladékot.

A nyomorult bélagynak elemezni kell a tápanyagok összetételét, döntenie kell, miből gyárt káliumot, vasat, magnéziumot, miből vonja ki a zsírt, szénhidrátot, vitaminokat, mit kezd a modern adalékanyagokkal (aszpartám, nátrium-metabiszulfit, alumíniumporok), amikkel fél évszázada gyötrik bélflóráját. A matematikatételeket persze nem oldja meg helyettünk, ám sok mindent megérez.

Görcsbe rándul, ha levelet kapunk az adóhivataltól, elveszi az étvágyunkat, ha szerelmi kórságba esünk, fájdalmas mutatványokra képes, ha stressz hatások érnek. Nem árt figyelni rá.

Már csak azért is, mert második agyunkat folyamatosan mérgezzük modern adalékanyagokkal.

Ma már számtalan kutató gondolja úgy, hogy a szorbitán-monolaurát (E 493) a hasnyálmirigy gyulladásért, a többi emulgeálószer (E 470-482)  az átszivárgó bél szindrómáért, a mannit nevű cukorpótló (E 421) a krónikus hasmenésért,a karragén stabilizátor (E 407) a vastagbélgyulladásokért felelős, hogy bizonyos tasakos levesek összetevőiről ne is beszéljünk,mert ezekben olyan baktériumok találhatók, amelyek nemhogy a bélrendszert, de még az olajtársaságok vezetékeit is kikezdik.

"A két agynak - írja The second brain (A második agy) című könyvében Gershon professzor - együtt kell működnie. Ha nem teszik, a gyomorban eluralkodik a káosz, a fejben a pánik."  Bár létezik az agy-gyomor tengely, a bélidegrendszer számtalanszor befolyásolja az agy működését. Közismert tény, hogy a zsigeri működést meghatározó bolygóidegek rostjainak csak tíz százaléka fut az agytól a bélrendszer felé, döntő többségükben épp fordított információáramlás zajlik. Meghökkentő, de a szerotonin nevű neurotranszmitter 90 százalékát is a bélrendszer termeli, márpedig ettől az ingerületátvivő anyagtól függ a kedélyünk.

Nem véletlenül nevezik boldogsághormonnak.

Hangulatunkat gyomorműködésünk határozza meg. Bélrendszerünknek nemcsak a táplálékot kell feldolgoznia, hanem érzéseinket is. Csalódásaink pedig - többnyire - nehezebben emészthetők.

"Előbb a has jön, aztán a morál." -  tudta ezt Bertold Brecht is. Nem véletlen simogatja tekintélyes pocakját Buddha, lát összefüggést lelki életünk és emésztésünk között az ókori görög és taoista orvostudomány. A második agy jelképe Rabelais Bendő urasága lehetne, akinek a középkori ábrázolásban feje már nincs is, a hasából néz kifelé, csak az evésen jár az esze és egyfolytában azon retteg, hogy lefogy. Rá mondják azt, hogy agyára ment a félelem. De melyik agyára?