A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Hírek

Magyar Konyha

2016. március 21.

Dehidratáció. Divatos szó. Tudjuk, hogy keveset és nem megfelelő folyadékot fogyasztunk. Pedig létkérdés. Az idős emberek 20-30 százaléka dehidratált, a kiszáradás pedig hatszorosára növeli a halálozás kockázatát.

A megfelelő folyadékellátottság fontos eleme az egészség megőrzésének, hiszen minden sejtünk felépítéséhez és minden szervünk normál működéséhez hozzájárul. Szerepe van a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, továbbá  a testhőmérséklet szabályozásában. Tekintve, hogy a víz a test összes szervének optimális működéséhez alapvetően szükséges, már az enyhe mértékű kiszáradás is hozzájárul több betegség, például a vesekövesség, a székrekedés, számos szív- és érrendszeri  betegség kialakulásához. A megfelelő folyadékellátottság azonban nemcsak a fizikai egészségre, hanem az agyműködésre, a hangulatra, valamint a szellemi teljesítőképességre (pl. koncentrációs és tanulási képesség) is pozitív hatással van.

Testünk víztartalma nagymértékben változik az életkorral, hiszen az újszülöttkorban mérhető 75 százalékról felnőtt korra  50-55 százalékra csökken. Ugyanígy különbségek vannak az egyes életkorokban megfelelő folyadékbevitel vonatkozásában.

Folyadékigény kisgyermekkorban

A felnőttekhez képest a csecsemők és a gyermekek testének víztartalma jelentősen magasabb, éppen ezért érzékenyebbek a kiszáradás szempontjából. Számukra a folyadékbevitel nemcsak az elveszített víz pótlása miatt fontos, hanem a növekedés vízigényének kielégítésére is.

Gyermekek, de főként a csecsemők esetében az előzőekben említett érzékenységhez még  kommunikációs nehézségek is párosulnak, illetve a figyelmük is könnyen elterelődik, pl. játék közben, a szomjúságról. A kiszáradás veszélyét gyermekkorban tovább növeli az esetükben nagyon gyakran fellépő, pl. vírusos, illetve bakteriális fertőzésekhez, táplálék intoleranciához társuló hasmenés vagy hányás. A gyermekkori kiszáradás jeleinek korai felismerése sok esetben nagy kihívást jelent a szülőnek, gondozónak a már előzőekben említett érzékenység és a kommunikációs nehézségek miatt.
A hat hónapnál fiatalabb, kizárólag anyatejjel táplált csecsemők folyadékigényét a szoptatás önmagában fedezi, így esetükben általában még nagy melegben sincs szükség arra hogy vizet is kapjanak. A tápszerrel táplált, 6 hónapnál kisebb babák és a 6-12 hónapos csecsemők esetében szükséges lehet a tápszer, illetve az egyéb táplálék kiegészítése vízzel.

A víz és a tej/tápszer mellett a nagyobb gyermekek folyadékbevitelét színesíthetik a különféle egyéb italok, például valódi gyümölcs- és gyógynövény teák, tejalapú italok, hígított gyümölcs- és zöldséglevek. Figyeljünk arra, hogy az italokat csak kismértékben édesítsük, ahol lehetséges, pl. ízletes gyümölcsteák esetében,  az édesítőszert teljesen hagyjuk el.

Serdülők folyadékigénye

Iskolás és serdülőkorú gyermekeknél a folyadékbevitelnek, a kisebb gyermekekhez hasonlóan, fedeznie kell nemcsak a fellépő veszteséget, de a fejlődő szervezet vízigényét is.

Kevésbé ismert tény, hogy az optimális folyadékellátottságnak lényegi szerepe van a megfelelő szellemi teljesítmény elérésében, vagyis az, hogy a gyermek optimálisan hidratált-e, hatással lehet az iskolai teljesítményére is.  A jó folyadékellátottság befolyásolja az agyműködést, ugyanis optimális hidratáltság esetén az agysejtek bőségesen hozzájutnak friss, oxigénben dús vérhez. Ugyanakkor a dehidratált állapot negatívan hat a szellemi teljesítményre. Tudományos kutatások eredményei szerint enyhe mértékű kiszáradás esetén (ami 2-4 százalékos vízdeficitet jelent), romlik a rövidtávú memória, a figyelem és a matematikai képességek. Továbbá megfigyelték az éberség és a koncentráció csökkenését, valamint a nagyobb mértékű fáradtság jelentkezését is. Ennél kisebb mértékű folyadékhiány esetén (pl. ha néhány óráig nem iszunk) nem találtak hasonló összefüggést. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a szellemi  teljesítményt sok egyéb tényező, pl. a stressz, fáradtság stb. is befolyásolja, emiatt nehézségekbe ütközik önmagában a dehidratáció hatásának vizsgálata.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a 9-18 éves gyermekek számára megállapított vízbeviteli referencia értékek: 9-13 éves korig lányoknak 1,9 liter, fiúknak 2 liter folyadék naponta, 14-18 éves kor között lányoknak 2 liter, fiúknak 2,5 liter naponta. 

A folyadékfogyasztás gerincét az ivóvíz alkossa, ezt színesíthetik kis mennyiségben az egyéb italok, pl. zöldség- és gyümölcslevek, smoothiek (összeturmixolt friss vagy fagyasztott gyümölcsök), turmixok, teák, tej és tejes italok. A fenti táblázatban szereplő vízbeviteli javaslat szintén magában foglalja a magas víztartalmú ételekkel, élelmiszerekkel elfogyasztott vízmennyiséget is.

Felnőttek folyadékszükséglete

A szervezet megfelelő és folyamatos folyadékellátottsága fontos alapfeltétele a fizikai és mentális egészségnek, jó teljesítőképességnek. Egy friss, orvosok és ápolók részvételével végzett megfigyeléses vizsgálatban 88 egészségügyi szakember folyadékellátottságát vizsgálták. A kutatás eredményei szerint a résztvevők 36 százaléka volt dehidratált a műszak elején, ez az arány a munkaidő végére pedig 45 százalékra emelkedett. Megfigyelhető volt ugyanekkor a folyadékhiánnyal küzdők esetében a szellemi teljesítőképesség csökkenése.

Másrészt már az enyhe fokú (a testtömeg 1-2 szálakékának megfelelő vízdeficit), hosszabb időn át fennálló kiszáradás is összefüggésbe hozható számos betegség, pl. vesekövesség, cisztás fibrózis, húgyúti fertőzések, asztma, székrekedés, magas vérnyomás, egyes érrendszeri betegségek, stroke és zöldhályog kialakulásával. Pillanatnyilag nem meggyőzőek bár, de egyes kutatási eredmények felvetik a hólyag- és vastagbélrák, illetve a kiszáradás közötti kapcsolat lehetőségét. Az viszont tény, hogy a megfelelő folyadékellátottság segít ezen állapotok kockázatának csökkentésében.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) javaslata, hogy a 18 év feletti nők napi 2 liter, a férfiak 2,5 liter folyadékot fogyasszanak.

A javasolt folyadéktípusok megegyeznek az iskolás- és serdülőkorú gyermekek esetében leírtakkal. A változatos italválasztásnak fontos szerepe van abban, hogy valóban el is fogyasszuk az ajánlott mennyiséget. Az alkoholos italok közül az alacsony alkoholtartalmú sörök (mérsékelt mennyiségben) vehetnek részt  a szervezet vízigényének kielégítésében, a magas alkoholtartalmú italok, köztük a rövid italok inkább folyadékveszteséget okoznak.

Folyadékbevitel időskorban

A megfelelő folyadékbevitel jelentősége méginkább megnő időskorban, hiszen a kiszáradás esetükben súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat. Az idősek 20-30 százaléka dehidratált, a kiszáradás pedig hatszorosára növeli a halálozás kockázatát.

A 85-99 évesek hatszor nagyobb gyakorisággal kerülnek kórházba folyadékhiány miatt, mint a 65-69 évesek. A kiszáradás növeli a vesekövesség, szájüregi betegségek, székrekedés, csökkent agyi funkciók, az elesés, illetve az ebből adódó törések előfordulását. Egy friss kutatásban az időskori dehidratáció gyakoriságát és következményeit vizsgálták 200 kórházi ellátásra szoruló idős részvételével. A vizsgálat eredményei szerint az idősek 37 százaléka már a kórházi felvétel pillanatában kiszáradt állapotban volt. A dehidratált idősek 62 százaléka két nappal később, a kórházból történő elbocsátásukkor is dehidratált maradt. A kutatás azt is kimutatta, hogy a vízdeficittel küzdő idősek hatszor nagyobb eséllyel haláloztak el a megfelelően hidratált társaikhoz képest.

Az időskori dehidratációnak számos oka van: a szomjúságérzet csökkenése, a vesék koncentrálóképességének romlása, ami a folyadékveszteséget növeli, az ízérzékelés és étvágy csökkenése is negatívan hat a folyadékbevitelre, az idősekre jellemző gyengébb memória, mozgáskorlátozottság, krónikus betegségek, valamint egyes gyógyszerek hatása mind-mind növeli a kiszáradás kockázatát.

Az idősek számára ajánlott napi folyadékbevitel megegyezik a felnőtteknél leírt mennyiségekkel.
A fent említett élettani folyamatok, pl. az ízérzékelésben bekövetkező változások miatt az idősek esetében még nagyobb jelentősége van a változatosságnak, mind a kínált italok ízének, színének, hőmérsékletének vonatkozásában. A változatosság bizonyítottan növeli a bevitt mennyiséget. A szomjúságérzet csökkenése miatt időskorban méginkább felértékelődik a magas víztartalmú élelmiszerekkel, ételekkel elfogyasztott vízmennyiség jelentősége.

forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

www.mdosz.hu