Ízvadászat »  Világkonyha

Nagy hőségben jól jön a biciklisek söre

Nagy hőségben jól jön a biciklisek söre

2019.07.06.  | Kovács Zsigmond

Ismét itt a hőség: 30 fok fölött bizony szorgalmasan kell pótolni a forróságban elvesztett folyadékot. Ásványvíz, vagy inkább egy limonádé, másoknak szívesebben egy sör, sőt vannak, akik ezeket összekeverve isszák. A limonádéval vegyített sör lassan 100 éves találmány. De miért hívják radlernek, vagyis németül kerékpárosnak?

A citromos sör ugyan már ismert volt a viktoriánus Angliában shandy néven, de mégis egy németes formula terjedt el a fél világon.

Vajon miért?

Nem véletlenül kapta a radler nevet, eredete természetesen kapcsolódik a kerékpár fejlődéséhez. Az első biciklihez hasonló találmányok a 19. század elején láttak világot, de nagyobb számban a kiegyezés után jelentek meg. Azt nem írnám, hogy elterjedtek, mert ezek drága, csak a felsőbb köröknek megfizethető játékszerek voltak. Nem is használták őket másra, mint szórakozásból ide-oda tekeréshez. A századfordulóra kialakult a kerékpár mai formája, vagyis eltűnnek az elképesztően nagykerekű modellek, majd a tehetősebb polgárság számára is elérhetővé vált. Bár a hadsereg is használta, az első világháború visszafogta a fejlődést. Viszont utána a kerékpár gyorsan a középosztály számára is megfizethetővé vált. Vasárnap és ünnepnapokon a nagyobb európai városokat övező parkerdőkben ezrével bicajoztak, és ahol tudták, oltották a szomjukat.

A radler, mint sok más zseniális dolog, kényszerből született. Feltalálója, Franz Xaver Kugler, pályamunkás volt a bajor vasútnál, a München-Holzkirchen vonalon, amit akkoriban fejlesztettek.

A munka kemény volt, és nyáron a melegben nagy volt a szomjúság.

Hr. Kuglernek az-az ötlete támadt, hogy ő inkább a kollégáit tartja jól, ezért felmondott, és egy lovaskocsival szállította a sört a munkahelyére. Ez egy igazán jó ötletnek bizonyult, így egy idő múlva a lovaskocsi helyett inkább egy erdei büfét nyitott, ami szépen fejlődött: pár év alatt ez lett a Kugler-Alm, vagyis a Kugler-kocsma, Münchentől mintegy 15 kilométerre. Ahogy a biciklizés egyre inkább népszerű lett, Hr. Kugler – akiről már az eddigiek alapján is egyértelmű, hogy kitűnő üzletember volt – úgy döntött, megépíttet Münchentől a kocsmájáig egy kerékpáros utat. Ez egy igazán jó ötletnek bizonyult, ezrével jöttek a bicajosok, és fogyasztottak is szorgalmasan. A leírások szerint 1922-ben, egy napos júniusi szombaton a szerint 13 ezer látogató járt nála. Hr. Kugler hamar

látta, nem lesz elég a sör, ami egy bajor sörházban egyike a legszörnyűbb helyzeteknek.

Az aggodalom mellett azért az is fejében volt, hogy százával van limonádé raktáron; egy zseniális gondolattal megteremtette a radlert. Fele sört, fele limonádét öntött a korsókba, és ezt, mint Radler-Maß, vagyis biciklis-adag szolgálta fel. A csodálkozó vendégeknek még viccesen odaszólt, hogy ettől legalább egyenesen tudnak majd hazamenni.

Megszületett a radler, és olyan mértékben sikeres lett, hogy mindenki lemásolta. Észak-Németországban csak „kerékpáros liternek” nevezték el. Hr. Kugler nem is gondolta volna, hogy zseniális ötlete egy egész fogyasztói csoportot szólít majd meg, sőt egy új kategóriát teremt ezzel. Ma az ízesített sörök az iparág leginkább fejlődő részéhez tartoznak. Németországban, ami a világ egyik legnagyobb és legkomplexebb sörpiaca, rengeteg féle sör-mix található, és hazai üzletekben is egyre több féle kapható, a bodzástól az áfonyásig.

Egy igazi pivo-afficionado inkább a komló határozott ízével hűsíti magát, mint valami citromos radlerrel, de a nyári hőségben valóban jól eshet a limonádé savassága. Amíg hazai környezetben ritkán az ízesített sör az első gondolat, addig Mexikóban, a forróságban, teljesen természetes egy-két lime, vagyis zöldcitrom szeletet tenni a sörösüvegbe; kifejezetten jót tesz az enyhe savasság a hideg kukorica sörnek. Arrafelé

a sört koktél alapanyagnak is használják,

a legismertebb talán a Michelada, amibe zöldcitrom mellett raknak még paradicsomszószt és különböző fűszereket.

A radler viszont roppant egyszerű. Fele sör, fele limonádé. Érdemes saját kezűleg készíteni, ha pont erre támadna kedvünk. És ha már háztáji, akkor egy picit lehet igazítani a standard 50-50 recepten. A bajor sörkertek szerves része a Maß, az 1 literes korsó. Ha nagy a szomjúság, bele lehet önteni egy üveg sört s fölé a limonádét, így közel járunk az eredeti radler ízéhez és méretéhez. Kár volna cukros, ne adj Isten gyári limonádét önteni a sörhöz, inkább friss citromlé és szóda menjen hozzá. Legjobb viszont az óriási Maß helyett megosztani egy palack sört, s ízlés szerint facsarni bele citromot és szikvízzel telefröccsenteni.

Hozzászólás a cikkhez (A *-gal jelölt mezőket mindenképpen töltse ki)


 

A hozzászólások moderálására a Magyar Konyha Kiadó a jogot fenntartja. Elküldött hozzászólása csak annak elfogadását követően jelenik meg az oldalon. A hozzászólások nem feltétlenül tükrözik a MagyarKonyhaMagazin.hu véleményét, azok tartalmáért a Kiadó nem tehető felelőssé.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez.
Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások.