A Magyar Konyha adventi kalendáriumán minden nap kinyílik egy ablak. December 13-án mi másról lenne szó, mint a Luca-napról?!

Az adventi időszakban kevés dátumhoz kötődik annyi hiedelem, mint a december 13-i Luca-naphoz. Most azokat vesszük számba, melyek a gasztronómiához, a háztartáshoz kapcsolódnak:

A régi Luca-ünnep női dologtiltó nap volt. Este minden ajtót, ablakot bezártak, az ajtófélfába kést szúrtak a gonosz ellen. Tilos volt főzni, varrni, ruhát tisztogatni. Sok helyen ezen a napon még kenyeret sem süthettek, nagymosást sem végezhettek, nem fonhattak, sőt egynéhány helyen még a tűzrakás, a tollfosztás is tilos volt. Aki lisztbe nyúl, orbáncos lesz. Ha kenyeret sütünk, kővé dermed a kovász. Aki ruhát foltoz, „bevarrja a tyúkok tojókáját”, azaz nem tojnak többé.

Ha nagyon unatkozunk, csíráztathatunk Luca-búzát. Egy cserépbe búzaszemeket ültetünk és naponta harmatszerűen locsolgatjuk. Ha a búza karácsonyra kizöldül, akkor a méretéből jósolhatunk a következő évi termésre. Ha a szára hosszúra nő, jó szalmás termés lesz. A paraszti gazdaságokban ez fontos volt. A kicsírázott búzát aztán az állatokkal etették meg, így őket is megóvták a rontástól. De volt, ahol a karácsonyi búzát (így is nevezték) átkötötték kék szalaggal és kitették egy gyertyával az ünnepi asztal közepére.

Az üde zöld búzacsíra nemcsak dísz, hanem egészséges hozzávalója a salátáknak, és vajas kenyérre, szendvicsre is szórhatunk belőle. Apokrif hagyományokra vezethető vissza a mi magyar népünknél is elterjedt hiedelem, hogy a búzaszemen rajta van az élő kenyérnek, Krisztusnak a képmása.

Jóspraktikák

Luca napján minden háznál tartottak kalácsot, kolbászt, hurkát, és persze pálinkát is a felnőtteknek, akik már hajnalok hajnalán fehér lepedőben, lisztes arccal felverték a ház népét, és Luca-napi bő termést, teli kamrát jósoltak. Egyes vidékeken jóslógombócot főznek. Választhatunk bármelyik gombócrecept közül, a lényeg, hogy mindegyik gombóc közepébe kerüljön egy-egy férfinevet tartalmazó cédula. Amelyik utolsóként jön fel a víz színére, vagy utolsóként marad a fazék alján, abban a gombócban rejtezik a név, mely elárulja, farsangkor ki lesz a párunk. Vannak helyek, ahol egy-egy gombócot üresen hagynak, és ha ez marad a legvégére, akkor bizony a leányzónak bele kell törődnie, hogy újabb évet várhat, míg megleli reménybeli férjurát.

Felmentés a sütés alól

A kenyérsütési tilalom ellenére – furcsamód – Luca-nap süthetünk lucapogácsát. A lepényt árpa-, kukorica- vagy hajdinalisztből gyúrhatjuk, só és víz hozzáadásával, élesztő nélkül. Sütötték hamuban is, bodagnak, vakarcsnak, parasztlepénynek nevezték, s ha kitették az asztalra, éjszaka Luca bejött érte és elvitte. Lucapogácsával jósoltak a jövendőbelire is, belesütve a férfineveket tartalmazó cédulát. A lucapogácsa morzsájából a tehén elé, a ló abrakjába is szórtak egy maréknyit.