A 72 éves férfi csak a zöldségeit szerette volna megmutatni – most, több százezer követővel később már a zsebében lapul egy könyvszerződés, és egy Gucci-kampányban is feltűnik.

Ha az utóbbi időben elég időt töltöttünk a Twitter feneketlen bugyraiban, legalább egyszer már biztosan találkoztunk Gerald Stratford, 72 éves brit nyugdíjas fotóival, de ha nem, most bemutatjuk. Az idős férfi hatalmas zöldségeket termeszt, s a nem mindennapi termést időről időre büszkén meg is osztja a közösségi platformon.

Úgy tűnik, az emberek imádják Stratford egyszerű stílusát és hozzáértését, mert a bejegyzéseit tízezrek követik rendszeresen.

Az idős férfi korábban évekig dolgozott hentesként, majd a Temzén irányított uszályokat, sokáig halász volt, de emellett világ életében kertészkedett is. Amikor nyugdíjba vonult, végre minden energiáját a hobbijába fektethette, és 2019 elején csatlakozott a Twitterhez is – elsősorban a párja, az unokaöccse, és szintén kertészkedő barátai bíztatására.

Stratford az első nagyobb figyelmet 2020 májusában – két hónappal a világjárvány első hullámának kezdete után – kapta, amikor egy olyan fotót osztott meg, amelyen ő maga látható, talpig rózsaszínben, kezében egy jókora rukkolacsokorral.

A bejegyzésnek akkora sikere lett, hogy a kertész telefonját szinte elárasztották az értesítések, amit az idős férfi nem is tudott mire vélni, így az unokaöccse segítségét kérte. A következő hónapokban a lájkok, megosztások és követők száma folyamatosan és elképesztő tempóban növekedett, de még napjainkban is tart. (A férfinek cikkünk megszületésekor 296 ezer követője van, s az utóbbi pár hétben mintegy 40 ezer új ember csatlakozott a profiljához.)

Úgy tűnik, Stratford élvezi a váratlan, hihetetlen népszerűséget.

Sikertörténete több helyen is megjelent a médiában, idén márciusban többek között az Eater is készített vele egy interjút, ebből szemezgettünk:

Az idős férfi elmondta: alig várta már, hogy tavasz legyen – újra elfoglalt, s az üvegháza ismét roskadozik a növényektől. Viszont a tél sem telt tétlenül, hiszen mindig akadt tenni- és javítanivaló, és ez így is van jól, enélkül unalmas lett volna az élete. Ráadásul december óta van egy fűthető üvegháza is, így most már bármikor friss hagyma, paprika, paradicsom, káposzta, karfiol kerülhet az asztalra. A mostani időszak épp megfelelő a gyorsan növő, nyári zöldségekkel való munkának – szóval, ha valaki megkérdezi, mi van a kertjében, arra nehezebb válaszolni, mintha azt tudakolnánk, mi nincs.

A nyugdíjas elmesélte, hogy miért szeret kertészkedni: 72 éves, mindene fáj, ízületi gyulladás gyötri, mindkét térdében protézis van, de

A kezdő kertészeknek is van tanácsa: nem szabad idegeskedni. Ha valami nem épp a tervek szerint halad, vegyünk egy nagy levegőt, s álljunk meg. Elmondása szerint ő sem áll neki egy délután alatt felásni az egész kertet. Ás 20 percig, aztán keres valami más elfoglaltságot, újabb fél óra eltelte után, belefog egy újabb dologba – így nem frusztrálja egy-egy nagyobb munka, és a testét is változatosan terheli. Ha idegeskedünk, szinte biztos, hogy hibázni fogunk, mondja, rámutatva, hogy ez az életre, úgy általánosságban is igaz.

A kérdésre, hogy miért érdeklik az óriás zöldségek kifejezetten, így válaszolt:

„Valahogy természetesen alakult így, azt hiszem. Egész életemben halász voltam, de már épp elég halat fogtam. Amikor a hobbimnak, a kertészkedésnek kezdtem élni, azonban áthoztam valamit a szemléletből:

aki halat fog, minél nagyobbat akar. Ha kifogsz egy igazán nagyot, legközelebb úgy állsz oda, hogy hátha sikerül egy annál is nagyobb fogás. Így, amikor az első répákat ültettem, már az motoszkált a fejemben: ’kíváncsi vagyok, mekkorára tudom növeszteni’.

(…) Igaz, országosan nem nagy szám, de már nőtt a kertemben közel 70 kilós tök, 36 kilós cukkini, 1 méter 20 centis nyáritök és paszternák, másfél kilós paradicsom, 4 kilós uborka, majd’ egyméteres répa. Naplót vezetek a rekorderekről.”

Stratford kedvencei a hagymák és a paradicsomok, de nem kivételez velük a kertben, minden növénynek, fajtának maximális figyelmet szentel. Szereti a földben fejlődő zöldségeket, mert abban mindig van valami izgalom: az ember lát egy csodás burgonyabokrot, kiássa, de a földben alig pár szem satnya krumplit talál. A mellette – látszólag – vegetáló kis növénykéhez nem fűzünk nagy reményeket, aztán mégis azon lesz a legjobb termés, ecseteli.

A hobbikertész elmondta, hogy a megtermelt zöldségek nemcsak őt és a párját látják el, de a gyerekeinek, a barátoknak, szomszédoknak is bőven jut belőlük. Minden évben tele a kamra a belőlük készített lekvárokkal, chutney-kkal, savanyúságokkal, befőttekkel is.

Az idős férfi tehát megenni is imádja a zöldségeit, de a kedvence a paradicsom. Egy szobahőmérsékletű, friss paradicsom, Himalája-sóval meghintve, szerinte mennyei csemege. Csakúgy, mint a friss mentával és kis vajjal tálalt újkrumpli.

Mint kiderült, a nyugdíjas új dolgokon is töri a fejét: a közösségi kertben, ahol az ő parcellája is van, még 40 másik gazdálkodó munkálkodik. Azon gondolkodott, hogy ha mindegyikük havonta csak 1-1 répát, fehérrépát, paszternákot, burgonyát, paradicsomot, hagymát adományozna, már bőven elég alapanyaguk lenne ahhoz, hogy megnyissanak egy levesezőt. Másik ötlete, hogy lehetne indítani egy kifejezetten zöldségtermesztéssel foglalkozó, országos programot is, hiszen erre szerinte nagy az érdeklődés, és megvan a kellő szaktudás is, azonban ebben – bár szívesen segítene a tanácsaival, meglátásaival – tevőlegesen már nem tudna maximális erőbedobással, a saját elvárásainak megfelelve részt venni.

A közösségi média, és az óriási népszerűség váratlanul robbant az életébe, de elmondása szerint nagyon élvezi.

Nemrég egy hallássérült hölgy kereste meg, hogy nem érti, mit mond a megosztott, rövid videókban, és egy amerikai követője segítségével végül talált megoldást: egy applikációt, ami feliratozza a kisfilmeket.

A nyugdíjas elismerte, hogy érzi a nyomást, hogy mindig érdekes, szórakoztató tartalmat várnak tőle, de ez egy jó nyomás, amit saját magának idézett elő, s össze sem hasonlítható azzal a nyomással, amit öt évvel ezelőtt érzett, amikor az orvosa közölte vele, hogy rákos. Azóta túl van egy sugár- és egy hormonterápián, és nemrég kapta a jó hírt: meggyógyult.

„Az orvosom azt mondta: Gerald, többé nem kell találkoznunk. Biztos vagyok benne, hogy a kertem is segített a gyógyulásban”

– szögezte le az interjúban.

Az idős férfi nagy álma, hogy egyszer eljusson Kanadába és királylazacra horgászhasson, de ha ez mégsem jönne össze, ő úgy is elégedett, ha a répáit gondozza.