Elbűvölő farmok, csodás szőlőhegyek, kiváló konyha – a Colorado völgye a jövő legfényesebb ígérete lehet az amerikai borászatban.
Aki amerikai bort kóstolna, elsősorban talán a Napa és a Sonoma boraira gondol, és valószínűleg felhúzza az orrát, amikor a coloradói borokra terelődik a szó: a terület ugyanis hagyományosan inkább a kirándulók, síelők, kerékpározók – na és nem utolsó sorban a sörivók – egyik kedvenc célállomása, s a borkedvelők számára egyelőre még kevéssé feltérképezett terület.
A Colorado állam nyugati részén, a Sziklás-hegység nyugati lejtője mentén húzódó Grand Valley régió nagyjából 4 órányira fekszik Denvertől.
A vidék, családi gazdaságaival, útmenti gyümölcsárusaival, szerény pincéivel, a látogatót sok mindenben a sonomai Russian River völgyére emlékeztetheti, mindössze a vörösfenyőket kell sziklás fennsíkokra cserélni.
Az elmúlt néhány évben egyre több séf és borász munkálkodott azon, hogy a Grand Valley régióból valóságos kulináris élménydesztináció válhasson. A 2020-as James Beard-díj középdöntőse, a tősgyökeres és büszke coloradói, Josh Niernberg egyike volt azoknak az első séfeknek, akik a térség remek adottságaira felhívták a nagyközönség figyelmét – azzal, hogy egy évtizede megnyitotta éttermét, a Bin 707 Foodbart.
„Ez a terület Colorado kenyeres kosara”
– magyarázza. „Elképesztően gazdag itt a mezőgazdaság kultúrája.”
Niernberg konyháját éppúgy alakították a magasföldi sivatag ízei, a guajillo paprika, az üröm, a borókabogyó, mint az ide annak idején bevándorló mexikói és európai ízemlékek: a mayocoba babból készített cassoulet, vagy épp a kukoricalisztes sült nyúl. A séf a helyi borágazatot is igyekszik felkarolni, ennek eredménye az az együttműködés, amelyet nemrég kötött az állam egyik legrégebbi borászatával, a Carlson Vineyards-szal. Közös vörös- és fehérboraik a High Desert Wine Lab címke alatt futnak.
Aki épp Coloradóban jár, és kíváncsi arra, hogy milyen borokat kínál ez a feltörekvő régió, a legjobb, ha itt nyeregbe pattan. Ló híján a kerékpár is éppolyan jól megteszi. Első körben
többek között a Carlson is. A borászatok mellett, az utak mentén a helyi farmok remek termékeivel is megismerkedhet a felfedező, miközben persze elképesztő természeti szépségek, lélegzetelállító fennsíkok és tornyosuló hegyvonulatok között tekerhet.
Aki pedig megéhezett – és eléggé szerencsés is, hogy asztalt kapjon – a jól megérdemelt vacsoráját az állam egyik legizgalmasabb éttermében, a Pêche-ben is elköltheti. Az étterem kiválóan ötvözi az ötcsillagos szolgáltatás luxusát a lezser, cseppet sem feszélyező atmoszférával. A séf, Matt Chasseur és felesége, Ashley Fees Chasseur a chicagói modernista étterem, az Alinea csapatát erősítette korábban. A családi legendárium szerint lényegében teljesen véletlenül csöppentek Palisade környékére. Matt akkoriban a várostól félórányira dolgozott, és egyszercsak rádöbbent: valójában az összes élelmiszerét a város környéki, út menti árusoktól szerzi be.
„Lenyűgözött az áruik minősége, de nem csak az! Mindaz az energia és elhivatottság, amellyel a farmerek megtermelik ezeket, csodálatra méltó” – fogalmaz. Így hát, amikor a házaspár megtudta, hogy a városban megvásárolhatóvá vált egy étterem, nem is volt kérdés, mi tévők legyenek. Az elsődleges cél az volt, hogy a környékbelieket szolgálják ki a legkiválóbb, helyi alapanyagokból készült ételremekekkel, de persze a konyhának hamar híre ment.
A tulajdonosok a sikerek ellenére,
Ez, a helyiek felé tanúsított hűség pedig úgy tűnik, megérintette a közösség szívét is, akik hétről hétre visszatérő törzsvendégek lettek az étteremben.