Az elmúlt hónapban felpörögtek az események a magyar gasztronómiában. Először megkaptuk a harmadik Michelin-csillagot (Sárközi Ákos, Borkonyha), aztán Stockholmban remek versenyzéssel kvalifikálta magát a jövő évi lyoni világdöntőbe Molnár Gábor.

Az ország gasztronómiai megítélése szempontjából nagy jelentőségű a hír, hogy 2016-ban Budapest rendezheti a kulináris világ legnagyobb presztízsértékű szakácsversenyét, a Bocuse d’Or európai döntőjét. Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke  komoly szerephez jutott a kulisszák mögött.

Részlet az interjúból:

– A Bocuse d’Or olyan, mint a Forma–1. Hibátlanul működő profi gépezet, ahol nemcsak a versenyzőket, de a rendezőket is kegyetlenül nehéz pálya várja. Ide precizitás, fölényes szakmai tudás, kreativitás és hidegvér kell. Mi a garancia, hogy nem vallunk kudarcot?

–  Ha a szakmában, a fővárosban minden érintett összefog, akkor biztosan sikerül. Az északi országok példáját kell követni. Észbontó, amit műveltek. Húsz évvel ezelőtt eldöntötték, hogy ki akarnak törni abból a skatulyából, amibe begyömöszölték őket. A világ addig azt hitte, hogy a svédek, norvégok, dánok csak céklát, krumplit meg heringet esznek. Nos, bebizonyították, hogy a táj és a kultúra mellett van még egy ok, amiért érdemes hozzájuk utazni: ez a gasztronómia. A Bocuse d’Or történetének 14 versenyéből hatot ők nyertek. A gasztronómia náluk tényleg stratégiai ágazat: amióta a koppenhágai Noma a világ legjobb étterme, húsz százalékkal nőtt Dániában a turizmus.