A cikk a honlapuk tartalmi és képi megújulása előtt készült.


Cikkek

Marton Levente

2013. szeptember 3.

Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.

Eger maga a történelem, törökök és magyarok harca, Dobó István és Jumurdzsák, s noha elmúltak már a hősi idők, a nagy ostromok, azért megmaradt valami, ami akkor is híres volt, és jó híre máig nem kopott meg: a vörösbor. Itt készül a bikavér, amely egyszer talán régi nagy nevéhez méltó prémiumbor lesz, ide özönlenek a turisták, hogy végigjárják a várat, majd megpihenjenek egy borpince vendégcsalogató hűvösében, a borszagot árasztó évszázados falak között. A Szépasszonyvölgy mára szimbólummá vált, korábban még egyet jelentett a turistáknak szánt tucatborok mérőhelyével, de most már szerencsére változik a helyzet, és egyre meglepőbb minőségű, kézműves borokkal is találkozhatunk itt. Kevés olyan borvidék van, ahol egyetlen délután és egy rövid séta során végigkóstolhatjuk szinte a teljes egri szortimentet, hétköznapitól a kiválóig, varázslatos környezetben, hiszen a kis völgyben megbújó pinceváros szépségét illetően méltó ismeretlen névadójához. Az ugyanis soha nem derült ki, hogy ki volt az a bizonyos szépasszony, akinek híre máig él a völgy nevében; talán egy gyönyörű csaplárosné, aki az egyik pincében mérte a bort, s nem fukarkodott a mosolyával sem, vagy talán az ősi vallás egyik istenasszonya, akinek itt mutattak be áldozatot?

Eger a vörösborokról szól, de van egy szőlőfajta, ami szemlátomást pompásan érzi itt magát, noha nem idevalósi. Ennek alapján ez akár a chardonnay is lehetne, most a leánykáról, erről az Erdélyból származó szőlőről van szó, amely nektáros-illatos borokban él tovább, és ma már dűlőszelektált változatokban is palackozzák. A dűlőknek nagy szerepük van a minőségi bortermelésben, Villány és Tokaj mellett Eger kezdte el dűlők alapján szelektálni borait, felismerve, hogy egyes szőlőfajták bizonyos lankákon jobb bort adnak, mint máshol. Kis tételek ezek, hiszen a dűlők sem nagyok, de a gyűjtők és a borismerők, a connoisseur-ök nagy kedvencei, apró pincék váratlan meglepetései.
A hegyek mellett szüretelt tüzes vörösborokkal szemben Badacsony hűvös, mégis simogató, a nyár illatát árasztó fehérborai olyanok, mint maga a Balaton egy forró vasárnap délután: átölelnek és lehűtenek, megmerítkeznénk, elmerülnénk bennük. Badacsony az elfelejtett borok pantheonja, de a borok képesek a feltámadásra. Egy megbúvó szőlősorból tíz év alatt virágzó ültetvény nő ki, így kelt életre a hegy legrégebbi és egykor híres szőleje, a sokáig csak a nagyapák emlékeiben és apró kiskertekben élő kéknyelű. Ez lassan újra a Badacsony jelképévé érik, méltó is rá, hiszen egykoron császárok itala volt, mégpedig a római császároké: a Pannóniából származó Probus imperátor a III. században olyannyira kedvelte, hogy még hadvezéri teendőit is elhanyagolta a szőlőültetés miatt, nem is maradt sokáig császár. Aki viszont nem főfoglalkozású római császár, bátran áldozhatja életét a badacsonyi boroknak, mert a hegy páratlanul kerek formájú bazalttömbjét körbefonó talaj, a Balaton hatalmas felszínéről felszálló pára, olyan zamatos nedűket képes világra segíteni, amelyektől átmenetileg mindenki császári hangulatba kerül, birodalom híján is.

Feltámadásra vár még a badacsonyi ürmös, amely a mai vermutokhoz hasonlítható, s idehaza, sőt Bécsben is nagyon népszerű volt az 1700-as években, már-már a tokaji aszúhoz fogható hírnévvel, de ez mára elenyészett, talán álomba merülve várja, hogy visszatérjen az ő ideje.

Badacsony éppúgy képes magához édesgetni és átalakítani a szőlőket, mint azt Eger tette a leánykával. A nagy bazalthegy tövében, a filoxéravészt követően, utánpótlási céllal helyi szerzetesek telepítettek francia pinot grist, amely fél évszázad alatt jellegzetes helyi fajtává változott, s megszületett a ma már Badacsony névjegyének számító szürkebarát.

Eger vörösborai kiválóan illenek a vadban gazdag környék őzgerinceihez és vaddisznópecsenyéihez, a környék tölgyeseiben fellehető szarvasgombával ízesített ételekhez, míg Badacsony sziporkázó fehérei szépen kiegészítik a tejföllel megszelídített bakonyi különlegességeket, de legjobban a Balatonból frissen kifogott halakhoz illenek. Egy pohár kéknyelű nem csupán a rangjához leginkább illő fogast teszi még fenségesebbé, de ünnepi étekké varázsolja a kevésbé ismert compót, gardát vagy domolykót is. Sőt, a Badacsony tövében egy pohár harmatosra hűtött kéknyelű önmagában is ünnep.

 

Rövidesen, szeptember 18-án nyit az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A 2011-ben megrendezett 75. jubileumi OMÉK – Magyarország legnagyobb és legrégebbi agrárgazdasági rendezvénye – minden várakozást felülmúló sikerét követően, a 76. OMÉK még szélesebb kínálattal, még színesebb kiállítással várja az érdeklődőket, akiket a földműveléstől az állattartáson keresztül a feldolgozóipar lehető legszélesebb körével ismertet meg. A kiállítás szeptember 22-ig látogatható a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra