Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a termelői piacok, ezen belül új műfajt képviselnek a kulturális ökopiacok. Szép példa a Vindornyalaki Vasárnap.

A testnek és a szellemnek is felüdülést ígér a Balaton-felvidék egyik legszebb falvában útjára indított Vindornyalaki Vásárnap, ami nem egyszerűen ökopiac: a kecskesajt mellé koncerteket, az "organikus nyílvesszőhöz" kiállításokat kapunk. Szent György naptól Szent Márton napig minden vasárnap.

Országszerete nyílnak a termelői piacok, a fes­tői dombok között megbúvó Zala megyei falu piaca azonban kilóg a többi közül: itt a friss és egészséges magyar élelmiszere­ket koncertek és kiállítások élvezete mel­lett lehet megvásárolni. Talán sehol sem érvényesül jobban lapunk jelmondata (Ahol a szellem is jóllakik), mint abban a XIX. századi pajtában, ahol a vevő szalma­bálákra telepedve hallgathatja a koncer­tet, miután vásárolt egy kis házi kecske­sajtot vagy Szeremley-bort. Vindornyalak a régi magyar falu hangulatát árasztja. Gondozott gyep helyett szertelenül bur­jánzó fű borítja a földet, semmi sem ste­ril, de minden tiszta.

"Több mint tíz éve élek itt. Ez alatt terem­tettem meg ebben a mesebeli kis biro­dalomban a Vindornyalaki Mesék Falvát, ahol vendégházak is működnek - meséli Pálfalvi Dorottya írónő, a Vásárnapot élet­re hívó VindornyalakArt értékőrző művészeti és természetvédelmi egyesület ve­zetője. - Van egy jó magyar mondás: az vagy, amit megeszel. Szerintem ez szelle­mi és fizikai értelemben is így van, ezért elkezdtük toborozni képzőművész bará­tainkat. Minden héten nyitunk egy új kiál­lítást, férjem, Rakovits István gitárművész pedig dallamaival teszi még varázslato­sabbá a helyet." A Vindornyalaki Vásár­nap portékái között Nyerges Judit szap­pankészítő mester kecskeszappanjaitól kezdve Rakovits István mogyoróvessző­ből kézzel sodort, hattyú-és varjútollal készített organikus nyílvesszőjéig sok vá­sárfia kapható.

A kulturális kínálathoz kapcsolódnak a biotermelők, bár húsz-harmincnál több sohasem jött el. Ez nem is baj: Pálfalvi Do­rottya nem szeretné, ha más termelői pia­cokhoz hasonlóan a Vindornyalaki Vásár­nap is csak az üzletről szólna. "A fő cél, hogy mindenki jól érezze magát, és hosszan időzzön itt - vallja. - Amit kínálunk, az táplálék a testnek és a szellemnek: Bódis Oxana, Szép Valéria és Nagy Kál­mán festményei lógnak a falról, miköz­ben a látványkonyhán Ica, a szakácsnő zalai ízekkel kedveskedik a vendégeknek. Most a zalai bableves volt soron, a múlt héten a medvehagymával és kecskesajt­tal töltött palacsinta aratott sikert. A régi, fatüzelésű sparhelten főzünk mindent, és a környékbeli termelőktől származnak az alapanyagok."

Nemrég a száz lelket számláló faluban is létesült egy ökokert. "Permakultúrás ökogazdaság a célunk, vagyis természe­tes ökoszisztémába harmonikusan illesz­kedve olyan növényeket termesztünk, amelyek jól érzik magukat az itteni ta­lajban - mondja a főszervező. - Emellett »szeretetalapú« állattartással is foglal­kozunk. Bokáig járunk a csirkékben, de nem adunk nekik enni, mert szépen ös­szecsipegetik maguknak az eledelt. Ez a régi magyar mező-és erdőgazdaság ha­gyománya, ami külföldről érkezett vissza hozzánk."