Hosszú éveken keresztül a brit borkereskedők versenyt futottak egymással a francia Beaujolais Nouveau-ért. Mára pedig a Herefordshire lankáin megszületett az Egyesült Királyság első primőr vörösbora.

A világ bortermelői nagy becsben tartják a brit felvevőpiacot, de valljuk be: arra, hogy “angol bor”, keveseknek csillan fel a szeme. Pedig a nem is olyan távoli jövőben a szigetország éghajlata pont ideális lehet a szőlőtermesztéshez.

The English Nouveau has arrived!

Mint francia nagytestvére, az English Nouveau is november harmadik csütörtökén került forgalomba. A cseresznyét, epret, áfonyát és trópusi gyümölcsöket idéző aromájú bort “nem kell nagyon komolyan venni” - magyarázza az AFP-nek Simon Day, a nyugat-angliai Ledburyben található Sixteen Ridges Vineyard borásza.

Játék a morózus pandémiás hangulat oldására, egy halvány napsugár az év végére. "A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején

a brit borkereskedők versengtek, hogy ki tud hamarabb hozzájutni a Beaujolais Nouveau-hoz.

Maguk keltek útra, hogy közvetlenül a termelőktől szerezzék be a slágerterméket. Ez minden évben különleges és vidám esemény volt, amelyet nagy sajtófigyelem kísért” - meséli Day, aki azt reméli, hogy a jó angol vörösbor is méltónak bizonyul az ünneplésre. 

A borász ugyanis az Egyesült Királyságban az első, aki újbort készít, immár második éve, tavaly még csak kísérletképpen. Több éves gyümölcsöző együttműködés után a Waitrose kiskereskedelmi lánc beszerzője - ismerve Day fehérborait - arra bátorította a borászt, hogy a kiváló adottságú pinot noir szőlőjéből egy izgalmas és exkluzív újbort készítsen, amely kicsit felpörgeti az angol vörösborok forgalmát. A teljes mennyiséget - 2500 palackot -

kizárólagosan a Waitrose értékesítette, darabját 11,99 fontos áron, ami körülbelül a duplája a francia Beaujolais átlagárának. 

A hagyományos gamay szőlőfajta helyett a borász pinot noirt használt, ellenben a technológián nem változtatott, a bor szén-dioxidos macerációval készült, amely hangsúlyos tanninok nélkül hozza ki a szőlő színét és aromáit. 

Az ötlet (üzleti) sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy a limitált kiadást egyetlen nap alatt elkapkodták a vásárlók. Szakmai értékelések nem állnak rendelkezésre a borról - a szakértők ingerküszöbét valószínűleg nem vitte át az ital, amelyet maga a borász is játéknak tekintett. A Vivino néhány, nem hivatásos tesztelője mindenesetre pozitívan nyilatkozik kóstolási tapasztalatairól, a vártnál jobb, magát itató, kellemesen gyümölcsös borként jellemzik, valahol félúton egy erős rozé és egy könnyű vörös között. 

Egykoron angol bor is került a pápa asztalára  

A régióban egyre növekszik a szőlőterület a sokkal kevésbé jövedelmező alma rovására. 2019-ben Nagy-Britanniában 3500 hektárnyi területen művelnek szőlőt, amely a 2000-ben művelt terület négyszerese, ebből 150 százalékos növekedést az utóbbi 10 évben tapasztaltak a Wine GB szakmai szervezet adatai szerint. A szigetország 770 borászatot számlál, 72 százalékuk habzóborokat készít. 

A rentabilitás mellett egy másik tényező is fontos szerepet játszik a növekedésben, mégpedig a globális felmelegedés. Simon Day, aki a ritka második generációs borászok egyike, maga is azt tapasztalja, hogy 

ma már 2-3 héttel korábban lehet szüretelni a szőlőt,

mint pályája kezdetén. 

Édesapja a hetvenes években, az angliai szőlészet újjászületésének kezdetén fogott szőlőművelésbe a mai területtől kőhajításnyira.

“Próbáltak meggyőzni a szüleim, hogy rendes munkát keressek, de megfertőződtem, hallani sem akartam arról, hogy mást csináljak, mint a borászkodás”

- folytatja a történetet Simon Day, aki Ausztráliában, az Egyesült Államokban és még Franciaországban is dolgozott, mielőtt visszatért a Worcester és Hereford között félúton fekvő Ledburybe. 

A borászt szakmai körökben jól ismerik innovációs képességéről és a szőlőhöz való bensőséges viszonyáról. “Hagyjuk a gyümölcsöt beszélni” - vallja és csak a legszükségesebb mértékben avatkozik bele a bor születésének természetes folyamatába.

Simon Day a bor mellett ciderrel is foglalkozik, mindkét szegmensben sorra nyeri a díjakat. Elsőként készített ice cidert az Egyesült Királyságban és érdekes kísérleteket folytat a az almabor és a pinot noir együttes erjesztésével. 

A nyugatról érkező csapadéktól a szomszédos hegyvidék által többnyire védett szőlőterület mikroklímája viszonylag száraz, talajszerkezete pedig lehetővé teszi, hogy a tőkék gyökerei a mélyebb rétegekből jussanak elegendő tápanyaghoz. 

A dél-közép-angliai térségben, amely hosszú időn keresztül cider termeléséről volt ismert, a borkészítés hagyománya is a régmúltban gyökerezik - 1276-ból származó írásos emlékek maradtak fenn a később szentté avatott herefordi püspök, Thomas Cantilupe szőlőtelepítésre vonatkozó rendeletéről. 

Arra utaló jeleket is találtak, hogy erről a területről akkoriban a pápának is küldtek bort, tehát az export sem új keletű. - hangsúlyozza a borász. Ma az angol borok nagy része, mintegy 90 százaléka a hazai piacon kel el, a maradékot Skandináviában, Észak-Amerikában és Ausztráliában értékesítik.