Jelenleg óriási földterületeket használunk arra, hogy a szarvasmarháknak takarmányt termeljünk. Az úgynevezett függőleges gazdaságok változtathatnak ezen.

A függőleges gazdálkodásról és reménykeltő lehetőségeiről eddig leginkább a városi árutermelés kapcsán hallhattunk, viszont a legújabb irányzat egy másik kihívást állít a középpontba, mégpedig azt, hogy hogyan csökkenthető a haszonállatok számára termelt takarmány előállításának hatalmas ökológiai lábnyoma.

Egyre többen látnak fantáziát ugyanis abban, hogy a vertikális farmgazdálkodásban rejlő lehetőségeket kiterjesszék újabb területekre is. Nemrég a FastCompany is egy ilyen vállalkozásról számolt be: egy Utah állam Provo városa mellett működő tejgazdaságban, sátorszerű építményekben, magas tornyokban álló tálcákon termelnek búzafüvet a farm tehenei számára.

A startup Grōv Technologies termelő tornyaiban pillanatnyilag egyenként 85 négyzetméter termőföld található, de a vállalat hangsúlyozza, hogy ez a szám akár 140-200 ezer négyzetméterig növelhető, ha búzáról vagy árpáról van szó.

Tény, hogy a mai mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy az értékes termőföld iránti igény egyre csak növekszik, ugyanakkor a kihasználható területek végesek.

„A művelésbe, főként a haszonállatok élelmezésébe bevonható területek nagysága világszerte egyre kevesebb” – magyarázza a Grōv elnöke, Steve Lindsley.

Van, ahol erdőket vágnak ki, égetnek fel azért, hogy helyet csináljanak a csirkéket és szarvasmarhákat takarmánnyal ellátó szántóföldeknek.

Lindsley úgy véli: már abban az esetben is, hogy ha csak az erődirtásokat nézzük, máris egyértelműek azok az előnyök, amelyekhez az általuk képviselt technológia szélesebb körű alkalmazásával juthatna az emberiség. Ez azonban még nem minden, hiszen a módszerrel jelentősen csökken a vízfelhasználás is: egy hagyományos gazdaság fogyasztásához képest elenyésző, mindössze 5 %-os arányról beszélhetünk.

Ráadásul, a takarmányok állatokhoz való szállítmányozásának környezeti terhelése is látványosan minimalizálható a vertikális gazdálkodás segítségével. Éppen ezért a Grōv egyik kulcspiaca Kína, amely jelenleg a világ számos pontján vásárolja fel a szabad földterületeket azért, hogy saját állatállományának elegendő élelmet biztosíthasson.

A vállalkozás elsődleges célpontjai a tej- és a vágómarha-gazdaságok, amelyek a segítségükkel helyben megtermelhetik állataik számára a szükséges takarmányt.

A tesztüzem egy utahi tejgazdaságban, a Bateman’s Dairy Farmon folyik, ahol egy új épületben felállított

egy robot veti el a tálcánként 1,8 kilogrammnyi magot, majd a tálca továbbítódik a rendszerbe, ahol folyamatosan szenzorok figyelik a termény állapotát. Ezek az érzékelő egységek adagolják a növekedéshez optimális vízmennyiséget és fényt, majd a folyamat végén automaták végzik a betakarítást is.

„Átlagosan hat és fél nap alatt zajlik le egy-egy ciklus” – ecseteli a folyamatot a vállalkozás vezetője, aki hangsúlyozza: a Grōv Technologies biztosítja a háttértámogatást, azonban a rendszert úgy alkották meg, hogy az teljesen önjáró – vagyis a gazdák részéről semmilyen pluszmunkát nem igényel a vertikális farmok fenntartása. A működtetés költségei is gazdaságosak, lévén, hogy például az általuk használt, egyedi lámpák nem bocsátanak ki hőt, ezért aztán – más beltéri farmgazdaságokhoz képest – jóval kisebbek a légkondicionálás működtetése miatti számlák is, ráadásul a rendszer megújuló energiaforrásokkal is kompatibilis.

Az első, 2019-ben végzett tesztek azt mutatják, hogy az így előállított takarmány a sztenderdhez képest táplálóbb, ezért a tehenek kevesebbet esznek belőle, ami végső soron pénzt spórol a gazdának, úgy, hogy az állat ráadásul ugyanannyi tejet képes adni, mint korábban. A Grōv számításai szerint

A függőleges gazdálkodáson alapuló technológiának egyébként nem célja, hogy idővel majd teljességgel helyettesítse a hagyományos gazdálkodást, de a szakemberek szerint annak kiegészítésére, bizonyos hányadának lefedésére tökéletesen alkalmas. A tesztfarmon jelenleg, az ott élő 2000 állat élelemszükségletének mintegy 15 százalékát fedezik ezzel a módszerrel.

Lindsley szerint a módszer segítheti az állattartókat, hogy felvegyék a kesztyűt az egyre erősödő, új irányzatokkal szemben.

„Az ágazat a technológiánk segítségével ellencsapást mérhet a laborban előállított műhúsok előretörésére, vagy újra versenybe szállhat a hús- és tejtermékektől egyre jobban eltávolodó fogyasztók újbóli megnyeréséért” – fejtegeti.