Krúdy Gyula: Álmoskönyv. A mai napig emlékszem a könyv gerincére, amint a szülői ház egyik polcán pihen a rengeteg egyéb kötet között: sokszor lapoztam fel gyerekként reggeleken, egy-egy rémisztő, vagy éppen kellemes álom után, próbálva megfejteni az éjszakai „utazások” jelentését. Nem is sejtettem még akkor, milyen gazdag a nyíregyházi születésű szerző életműve, amelyben különös módon igencsak meghatározó szerepe van a gasztronómiának, a főzésnek és úgy általában az evés-ivás iránti rajongásának.

Nem tudom, van-e még olyan magyar író, akiről fröccsöt neveztek el, vagy aki úgy tudott lelkesedni egy tál frissen kisült tepertőért, mint Krúdy, gondoljunk csak az Utolsó szivar az Arabs szürkénél című, a Nyugatban megjelent novellájára.

A művész kicsapongó, bohém élete során Nyíregyháza pihenő övezete, Sóstógyógyfürdő, vagy ahogy a helyiek röviden hívják, Sóstó kiemelkedő jelentőséggel bírt. Az 1920-as években persze még más vendéglők várták a kulináris kalandokra vágyókat, de

a kellemes, árnyas fákkal körbevett tó és környezetének hangulata még szebb lett az eltelt évtizedek alatt.

Ami Krúdynak még a Nagyszálló, vagy a mellette levő, alpesi stílusban épült fogadó volt, az a ma idelátogatónak már a 2019-ben átadott négy csillagos Hunguest Hotel Sóstó és annak remek étterme.

Az Európa legjobb állatkertjének megválasztott Nyíregyházi Állatpark és a Sóstói Múzeumfalu pár perc sétára van csupán és egyedülálló módon a szálloda vendégei külön belépőjegy váltása nélkül látogathatják a szomszédos gyógyfürdőt, amely egy fedett átjáróval kapcsolódik az épülethez.

A hotel korszerű konyhája a terasszal együtt akár 200 fő egyidejű kiszolgálására képes, étterme nemzetközi ízeket kínál, de a konyhafőnök kiemelt figyelmet fordít a régió jellegzetes ízeire és a helyi, szezonális alapanyagok használatára is.

Ahogy Krúdy Gyula írta 1924-ben, A piac illata című elbeszélésében: "Azért is szeretek a piacokon járni, mert azok körülbelül minden hónapban változtatják a maguk jellemző szagait. ... Az emberek pedig újra elgyerekesednek, amikor a barackok, dinnyék, szőlők rájuk nevetnek; nincsen olyan mérges ember, aki komolyan haragudni tudna egy fürt szőlőre. Amíg télidőben a kolbászok, hurkák és sódarok olyan nagy tömegben lepik el a piacokat, hogy az ő szaguk mellett a halaknak, káposztáknak, téli almáknak alig van valami beleszólásuk a dolgokba, most nyáridőben a gyümölcsárus kofák nyomják el a húsvágókat és a halászokat."

A hotel földszintjén elhelyezkedő étterembe belépve azonnal feltűnik a sok hatalmas üvegfelület, amely nem csak a helyiség napfénnyel való ellátásában segít, de kapcsolódási pontként is szolgál a külvilág, a Sóstóra annyira jellemző, csalogató természeti környezet felé.

Szabó Zoltán séf készített egy kis ízelítőt a hotel étlapjáról: előételként kistermelői válogatást kóstolhattunk gomolyával, kemény sajttal,

házi sütésű kenyérrel, kézműves szalámival és füstölt kolbásszal, valamint a sajtokhoz kiválóan passzoló szatmári szilvalekvárral.

A főétel egy saját recept szerinti chilis marhapofa volt, gyöngyhagyma raguval, parázsburgonyával, desszertként pedig a térségre jellemző hagyományos édességet, a túrós gubát szolgálták fel friss gyümölcsökkel körítve.

A konyhafőnök elmondta, éttermükben büféreggeli és büfévacsora várja a vendégeket, többek közt laktóz és gluténmentes, bio ételekkel, valamint egy kistermelői sarokkal, ahol adalékmentes, hagyományos eljárással készülő húsáruk, helyi sajtok, valamint lekvárok szerepelnek a kínálatban, a vacsoránál pedig megjelennek az olyan regionális ételek is, mint a szabolcsi töltött káposzta és a nyírségi gombócleves.

Szép utalás még Krúdy Gyula nagyszerű, a konyhaművészet által átszőtt életművére maga a hotel címe is: 4431 Nyíregyháza, Szindbád sétány 11.