Az Onyx, a Mák Bistro, a Bock Bisztró, a Pesti Disznó és a Macesz Huszár szerepel a modern magyar konyha legjobb képviselőit felsorakoztató New York Times listáján.

Lisa Abend, a New York Times gasztrokritikusa a molekuláris konyha nagy tisztelője, A varázsló tanítványai címmel könyvet is jelentetett meg Ferran Adriá étterméről. A hétvégi számban megjelenő Budapestről szóló írásában kedves szavakkal illeti a magyar vendéglátást. Úgy látszik, egy amerikai hölgynek meglepő, ha az étterembe lépve lesegítik a kabátját, ugyanis az újságírónő azzal kezdi cikkét, hogy „Budapest a kabátlesegítők városa”. A kabát, a krémes levesek és a húsos pörköltek azt sugallják neki, hogy a városunkban elfogyasztott vacsora egy időutazás.

Aztán finomít. Merthogy vannak ám jó jelek. Néhány éve elkezdődött egy mozgalom, ahol a könnyebb ételek dominálnak, és a környezet sem olyan ódivatú.  Példaként a Bock Bisztró 2004-es megnyitását említi, amikor egy „helyi séf”, Bíró Lajos és egy borász, Bock József egy klubszerű borbárt nyitott, ambiciózus étlappal. A magyar konyha kedvenceit ötvözték új alapanyagokkal, wasabival, tintahallal, Szent Jakab kagylóval.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Minden elismerésünk a Bock Bisztróé, de korántsem az Erzsébet körúton kezdődött a modern magyar konyha felívelése. Ne feledkezzünk meg Belloról, aki az Üllői úti Két Medve nevű éttermet, vagy a Lugast vezette, a Légrádi testvérek Magyar utcai étterméről vagy a Rudics Károly vezette Lou Lou progresszív konyhájáról.

Amerikai gasztroturistánk szerint a Bock Bisztró sikerén felbuzdulva indult útjára a modern magyar konyha. „Inkább hangulatában, mint technológiákban, hiszen szó sincs a modern spanyol innovációk vagy az északi technológiák alkalmazásáról. Budapesten, ha egy étteremben a sous vide technikát alkalmazzák, már modern étteremnek számít. Egy biztos, ma már Budapesten is létezik az éttermi hierarchia, a Michelin csillagos éttermektől a sarki kávézókig és a régimódi erény, a magyar vendégszeretet mindenhol megtalálható” – írja a szerző. 

És ekkor következik a négy étteremajánló.

Kellemes ebédet költött Lisa Abend neves Michelin csillagos éttermünkben, az Onyxban. Lenyűgözte Szulló Szabina és Széll Tamás Magyar Evolúció nevet viselő kóstoló menüje. A magyar alapanyagok, a vésztői kaviár, a libamáj, a mangalica és természetesen Szulló Szabináék örökzöld, újragondolt Somlóija.

Kritikusunk a város egyik legizgalmasabb helyének tartja a Mák Bistrót. Jót beszélgethetett Tálas Katával, aki Heston Blumenthal pubjában is dolgozott. Az ifjú séf állítólag azt mesélte neki, hogy kollegái nem szeretik, „túl fiatalnak, alacsonynak és nőnek tartják”.  Élvezettel mesél az elköltött ebédről, a csicsóka pürével szolgált Szent Jakab kagylóról, a pankó morzsában sült rákról és a vajas pogácsáról.

Bár a cikk most jelent meg, a budapesti kirándulás valószínűleg még múlt évben történt, mert harmadik helyen a Bereznay Tamás vezette Pesti Disznót említi. Bereznay azóta már a Sonkaarcok séfje, a Pesti Disznó létezik, de honlapja jelenleg fejlesztés alatt. Lisa Abend valószínűleg nagy mangalicakedvelő, nem csoda, hiszen a magyar sertés most nagy divatnak örvend Amerikában. A gasztrobár kínálata kapcsán hosszú eszmefuttatásba kezd a kommunista időkben majdnem kihalásra ítélt  mangalicáról.

A lista legnagyobb meglepetése a Macesz Huszár. A decemberben nyílt Dob utcai bisztró sajnos nem az az étterem, amit a turistáknak ajánlanánk a zsinagóga környékén. Ott vannak a lassan világhírű romkocsmák, bárok, talponállók. Ha valamiről, a Macesz Huszárról lehetne mondani, hogy itt megállt az idő. Bár az étlap sokat ígér, az ízek, a tisztaság és a környezet számtalan kívánnivalót hagy maga után.

Furcsa az is, hogy Lisa Abend csak Pestről beszél, mintha Budán nem is lehetne jót enni. Találomra néhány színvonalas budai étterem: Alabárdos, Csalogány 26,  Arany Kaviár,Aranyszarvas, Zóna). A Budai Bock Bisztrót említi, de szerinte a Duna-parton található. Lemaradtunk valamiről? Elterelték a Dunát a Szarvas utca felé?  Vagy csak a szerzőt terelgették egyik helyről a másikra titkos tanácsadók. Ahogy az lenni szokott a külföldi sajtóban.