A kantin Franciaországban sem a minőségi étkezés szinonimája. De egy kivétel biztosan van: idén szeptembertől Régis Marcon, 3 Michelin-csillagos séf biztosítja a menzai ellátást az Haute-Loire megyei falu tanulóinak.
A séf igazi lokálpatrióta, mindig szívén viselte szülőfaluja, Saint-Bonnet-le-Froid jólétét. Hotelekből és egyéb szálláshelyekből, éttermekből, borszaküzletből és pékségből álló birodalmat épített fel, ahol több, mint 50 főt foglalkoztat. A mindentől távoli, 1117 méter magasan fekvő hegyi település neki köszönhetően vált gasztronómiai célponttá, ő adott rangot a környék elsőrangú alapanyagainak.
A 244 lelket számláló falucska 15 diákjának korábban egy központi konyháról hetente kétszer szállították az ebédet, amelyet a diákok a falu egyik közösségi helyiségében fogyasztottak el. “Környezetbarát szemléletű iskola vagyunk, a műanyag dobozban érkező, nagyüzemi étel nem illeszkedik az értékrendünkbe.” - mondta el Julie Gibert, a Saint-Joseph elemi iskola egyik tanítónője. A pedagógusok abban is egyetértettek, hogy
az étkezés az iskolai nap egyik fontos pillanata, meg kell adni a módját.
A kis létszám miatt azonban nem sikerült új beszállítót találniuk. “Több étterem is van a faluban, de nem mertünk tőlük segítséget kérni, féltünk, hogy túl sok gondot okoznánk nekik.”
Régis Marcon, akinek az unokái szintén ebbe az iskolába járnak, természetesen hallott a problémáról. A tanév végén gondolkodás nélkül felajánlotta segítségét az igazgatónőnek. Azóta a tulajdonában lévő egyik hotel, a La Découverte reggelizőtermében ülnek le ebédhez minden délben az éhes kisdiákok.
A neves séf a tőle megszokott szerénységgel beszélt a projektről: “Az év minden napján készül étel az éppen szolgálatban lévő kollégáinknak, néhány adaggal többet készíteni nem okoz gondot. Kellemes környezetet tudunk biztosítani a gyerekeknek és közel vagyunk az iskolához.
De nem is ez a legfontosabb, hanem mindaz a tudás - az egészséges étrend alapjai, a pazarlás elkerülése, a szezonalitás -, amit az étkezés kapcsán átadhatunk nekik.”
Ebédszünetben is észrevétlenül tanulnak a gyerekek: megterítik az asztalt, megkeresik a szalvétájukat a nevükre szóló szalvétagyűrűvel - a hely kötelez -, egyikük felolvassa a menüt a többieknek: narancsos sárgarépa reszelve és krémlevesben, brokkolis bulgur és tőkehal paradicsomszósszal, helyi juhsajt és desszertnek szőlő.
Az iskolásokat a séf fogadja és beszél nekik kicsit az ételekről: a levesben a répa kétféle textúráját hasonlíthatják össze (csak egy kis csészényi, kóstolónak), amúgy a sárgarépában sok a béta-karotin, ami jót tesz a bőrnek, van a céklában is. A tőkehal lapos és hosszú, a Földközi-tengerben él....
A gyerekek isszák a szavait, rögtön nem idegen számukra, ami a tányérjukon van.
Jóllakott gyerek, boldog szülő, elégedett dietetikus.
Kell ennél több?
