A klímaváltozásnak lehet némi pozitív hozadéka is, de csak akkor, ha időben lépnek az érintettek.

Az alaszkai kertbarátoknak igazán nehéz dolguk van, ha érett, lédús paradicsomot termelnének otthonaikban – ez azonban hamarosan megváltozhat. A globális felmelegedés a sarkkörök táján is mind jobban érezteti a hatását, sőt, a zord klímán érezhető csak igazán a változás.

Ezek a változások hatalmas kihívások elé állítják a mezőgazdaságot is: időtlen idők óta fagyott területek indulnak például olvadásnak, és egyre több helyen kell komolyan számolni az erdő- és bozóttüzek veszélyével is.

Mindezek ellenére a szektor akár némi előnyhöz is juthat, ha okosan sáfárkodik a kialakult helyzettel.

Az alaszkai gazdálkodóknak azonban fel kell készülniük arra, hogy buktatókból és bizonytalanságokból ezúttal sem lesz kevesebb, csak a nehézségek tulajdonságai változnak, írja a FastCompany. 

A University of Alaska Fairbanks Nemzetközi Sarkköri Kutatóközpontjának klímakutatója, Nancy Fresco tudósokkal, farmerekkel és kertgazdálkodókkal együttműködve vizsgálta meg – globális klímaváltozási modellek helyi szintű alkalmazásával, a helyi gazdák és az őslakosok termelési tapasztalatai alapján – Alaszka jövőbeli, mezőgazdasági kilátásait.

A kutatás azt sugallja, hogy a következő évtizedekre, sőt, akár több generációra előre történő tervezés lehet a kulcsa annak, hogy a legészakabbra fekvő amerikai állam gazdaságilag stabil maradhasson a jövőben, lakói pedig semmiben ne szűkölködjenek.

Gazdálkodás zord körülmények között

Alaszka óriási kiterjedése egyben azt is jelenti, hogy az állam területén

közel sem egységes a klíma.

A különböző zónák hőmérséklete és csapadékossága helyenként nagyon is jelentős eltéréseket mutat: Tongass Nemzeti Erdeje mérsékelt és esős, míg a sarkvidéki tundra ugyan zöld, de rideg. Az óceán közelsége miatt enyhébb Achorage-i éghajlaton az őszi fagyok nem érkeznek szeptember végénél korábban, és a júliusi átlaghőmérséklet – 15 °C – is még kellemesnek mondható, míg Nome térségében ez az érték már csak 11 fok. Fairbanks környékén a július akár az igazi nyarat is idézheti, de augusztusban már nem ritkák a hajnali fagyok sem, és a tél komoly zimankója (nem ritka a mínusz 40 °C sem) minden évben borítékolható.

Ezen az éghajlaton – ahol a nyarak rövidek és hűvösek, a telek pedig zordak – a termesztési időszak is nyúlfarknyira rövidül, így az állam mezőgazdaságának rendkívül kicsi a mozgástere. S bár a hobbi- és háztáji termelés egyre népszerűbb, Alaszkában az ágazat ma nagyon gyenge lábakon áll. A helyi gazdák körében a szívós zöldségek, a káposztafélék, a répa és a burgonya a legnépszerűbbek, de a legfrissebb minisztériumi adatok szerint az ezek termelésére igénybe vett földterületek nagysága – 541 hektár krumpli, 1018 hektár zöldség – még mindig elenyésző az állam hatalmas, 393 millió hektáros kiterjedéséhez képest.

A jövő sztárjai

A kutatók modellje ugyanakkor 2100-ra egy teljesen más képet vetít elénk: a fagymentes időszak néhány évtized múlva már nem napokban lesz mérhető, sokkal inkább hetekben, vagy akár hónapokban is, s a nyári meleg tovább fokozódik, míg a telek átlagosan 10-15 fokkal enyhülhetnek.

A leginkább meglepő valószínűleg a termények GDD-értékének (growing-degree days), vagyis úgynevezett akkumulált napi aktív hő-összegének komoly jövőbeli változása lehet.

Vegyük az árpát: ez a szívós termény jól bírja a hideget, és már 0 Celsius-fokon (32 F) képes fejlődésnek indulni, azonban az, hogy milyen gyorsan növekszik, természetesen függ a hőmérséklettől. Ha egy adott napon 50 F (+10 °C) az átlaghőmérséklet, ez 18 F-tel (10 Celsius-fokkal) magasabb az árpa küszöbértékénél, vagyis ez a nap 18 GDD-snek számít, míg ha a vizsgált napon 60 F (15 Celsius) az átlagos hőmérséklet, akkor annak értéke 28 GDD lesz. Az árpa teljes beéréséhez körülbelül 2500 GDD szükséges – ez 10 Celsius-fokos napokkal számolva 138, míg 15 °C-os napokkal számolva 89 nap alatt valósulhat meg.

Más haszonnövények esetén természetesen ezek az értékek is változnak. A brokkoli, a karfiol, a káposzta és egyes búzafélék nem kezdenek fejlődni 4,5 °C alatt, míg a kifejezetten melegigényes termények, mint például a kukorica vagy a paradicsom, még ennél is kényesebbek, náluk ez a küszöbérték 10 Celsius-fok (50 F) körüli. Ez utóbbiaknál egy 60 F átlaghőmérsékletű nap csupán 10 GDD-t ad a fejlődéshez. Így már jól látható tehát, hogy a hozzájuk hasonló növényeket pillanatnyilag lehetetlen megtermelni az alaszkai kiskertekben és gazdaságokban, tekintve, hogy egyszerűen nincs annyi meleg nap, amennyire a megérlelésükhöz szükség lenne – kivéve persze az üvegházi termesztést.

Fairbanks környékén mostanáig a farmerek mindössze nagyjából 850 GDD-vel számolhattak egy átlagos – +10 °C-os küszöbértéken túli – nyár folyamán, ami meg sem közelíti a kukorica számára szükséges 1500-as értéket.

A kutatók azonban úgy vélik, hogy 2100-re, a mostani gazdák dédunokái már 2700 GDD-vel tervezhetnek majd – és ez az érték elegendő akár már a ciroknád, a szójabab, az uborka, a csemege kukorica, vagy a paradicsom gond nélküli termesztéséhez is.

A jövőben – a téli, komoly fagyok eltűnésével – az évelő növények termesztése is óriási fejlődésen mehet keresztül Alaszkában. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának ma is létezik egy zónabeosztása, amely egy adott terület leghidegebb téli átlaghőmérsékletén alapul. Fresco és csapata ugyanezeket a kategóriákat használva végzett előrevetítéseket a jövőre. Az általuk bemutatott térképek jól szemléltetik, hogy mennyire alapvető változások várhatóak Földünk északi területein.

Fairbanks térsége például hosszú ideje az 1-es vagy a 2-es zónába tartozik, a század végére viszont a tudósok szerint már a 6-os zónába kerül – összehasonlításképp: ebbe tartozik jelenleg például Kansas és Kentucky.

Élelmiszerbiztonság és ellátási lánc

Alaszka más szempontból is sebezhető helyzetben van:

Azért, hogy ez a kiszolgáltatottság csökkenjen, tenni is kell. A hosszútávú mezőgazdasági növekedésért az Alaska Food Policy Council egy proaktív, államilag pénzelt edukációs program létrehozását javasolja. Azt is sürgetik, hogy az államban javuljon az élelmiszertárolási, -raktározási infrastruktúra, induljanak tematikus, pénzügyi ösztönzőprogramok, illetve oktatókampányok is, ahol az állam lakosai az északi klíma hatékony termelési módszereiről tanulhatnak.

Praktikus segítség a mai gazdáknak

Hogy a mostani kutatás eredményei minél több ember számára elérhetőek legyenek, a kutatócsapat létrehozott egy online „sorvezetőt”, az Alaska Garden Helpert, illetve egy praktikus tájékoztatót is.

Az érdeklődő alaszkaiak kiválaszthatják a lakóhelyüket, azt, hogy mely témákban mélyednének el jobban, illetve hogy milyen növények termesztése a cél, és azonnali segítséget kaphatnak. Az online eszköz röviden ismerteti a GDD-értékmeghatározás lényegét és fontosságát is, illetve – különböző szempontok alapján – listázza a szóba jöhető, termelhető haszonnövényeket.