Az örök kérdést segíthet eldönteni a most megjelent könyv a Boutiq’ Bar tulajdonosainak tollából.

Van akinek a stressz miatt van szüksége karácsonykor némi alkoholos stresszoldószerre, van akinek a laza hangulatát teszi még lazábbá, más pedig ilyenkor engedi meg magának, hogy valami igazán finomra költsön. Sokak számára tehát az egyértelmű, hogy inni kell, de minden évben kérdés, hogy mit válasszanak. Most egy újonnan megjelent könyv a klasszikus koktélok között kalauzol el, így segíthet abban is, hogy milyen alapanyagokat is szerezzünk be, ha koktélokban gondolkodnánk. Mindemellett ajándéknak sem rossz, hiszen a gasztronómiai alapműveltséghez tartozik, hogy ismerjük ezeket az italokat, így minden háznál elkél egy koktélhatározó, ami nem mellesleg jól is néz ki.

Kocsis Lilla és Nagy Zoltán – a világ legjobb 50 koktélbárja közé sorolt Boutiq’ Bar tulajdonosainak – most megjelent Keverd, rázd, öntsd! című könyvének különlegessége az egyszerűen elkészíthető receptek mellett, hogy olyan kultúrtörténeti vonásokat is felvillant, amelyekről eddig keveset hallottunk vagy tudtunk. Emellett a koktélvilág eredettörténetében az alkoholtilalom időszakával egy olyan kort is megidéz, amikor még csak nagyon rossz minőségű alapanyagok álltak rendelkezésre, mégis remek kombinációkat eredményeztek.

Ami pedig a a magyar koktélkultúrát illeti, ráfér a pallérozás, hiszen ez a műfaj nem túl nagy erősségünk. Bár jelent meg koktélos könyv még 1899-ben is Aczél Miksa tollából, aki a Royal Szálló bartendere volt, de nem különösebben sikerült hazai italokat a világismertség közelébe vinni.

Nagy Zoltán szerint míg Magyarországon nagy kultúrája van az evésnek, de koktélivásnak kevésbé.

A világon pedig közben egyre többen vannak a koktélrajongók, akik már utazni is úgy mennek, hogy megnézik, hogy milyen bárok találhatóak a környéken.

Mindeközben hatalmas a verseny a fogyasztókért: egyszerre versenyez a bor, a sör, a pezsgő, a pálinka, és más párlatok, míg ezeken belül a márkák szintén egymással küzdenek. Zoltán szerint viszont nekik elsősorban a sarki közért a konkurenciájuk, mert amíg ott költik el az emberek a pénzüket italra, addig nem hozzájuk járnak. Ilyen szempontból elmondható lehetne az is, hogy a most megjelenő könyv pont a konkurencia malmára hajtja a vizet, hiszen az otthoni koktélkészítőknek írták, de emellett arra is lehetőséget ad, hogy a könyv olvasói előtt megnyissák a koktélok világát. Ha pedig valaki koktélrajongó lesz, akkor vélhetően megkóstolja a legizgalmasabb bárok kínálatát is.

A Boutiq’ Bar társtulajdonosa szerint mindemellett némi kutatás árán fellelhetünk némi magyar nyomokat is a világ koktélkultúrájában. A leaping frog például egy érdekes ital, amelynek a receptjében magyar barackbrandy szerepel a lime és a cukor mellett. Ez tulajdonképpen egy barackpálinkás daiquiri, amely valóban ütős kombináció. Más magyar italt viszont nem különösebben vettek észre a világ bartenderei.

Nagy Zoltánt arra is megkértük, hogy ajánljon karácsonyi italt az ünnepekre. Ő azonban nem híve az ilyen kategorizálásnak.

Szerinte nem kell külön karácsonyi hangulatú koktélt készíteni. Tél lévén, persze érdemes mélyebb ízekben gondolkodni, így hagyjuk most a légies nyári vonalat.

A Manhattan, a negroni, az old fashioned inkább megfelelő ekkor. Ez utóbbi pedig most nagy reneszánszát is éli. Emellett érdemes  úgy választani, hogy milyen kedvünk is van éppen: ha valaki bourbonos hangulatban van, akkor igyon olyan koktélt, aminek ez az alapja. Ha pedig inkább ginhez lenne kedve, akkor gondolkodjon olyan italokban, amelyeknek az adja meg az alapkarakterét. Lényeg, hogy tegyünk bele kellő energiát, hogy megfelelő eszközökkel, megfelelő alapanyagokból keverjünk. Ebben segíthet a most megjelent könyv.