Magyar Konyha
2019. október 21.Volt egyszer egy Moulin Rouge
Terített asztalok, látványos, színes showelemek, artistaprodukciók, vérpezsdítő táncok, fantasztikus slágerek - a 2019-es téli szezon igazi szenzációja! Volt egyszer egy Moulin Rouge - az eredeti, Párizsban. Itt játszódik a Budapesti Operettszínház új produkciója, amely természetesen az őt megillető helyen, a mai Kálmán Imre Teátrumban, vagyis
a hajdani pesti Moulin Rouge-ban kap helyet.
A rendszerváltás előtti, szürke szocialista nyolcvanas évekből a nézőket a fény városába repítő régi szerelem története keveredik majd a mulatók csillogó, szabad világával. Előadásunk a gasztronómia és a minőségi szórakoztatás találkozása az igazi francia életérzés jegyében, ahol a nézők akár mesterszakácsok négyfogásos, pazar vacsoráját élvezhetik, miközben a párizsi Moulin Rouge világhírű cirkuszművészei teszik felejthetetlenné az estét.
Az előadás rendezője Richter József, Kossuth- és Jászai Mari-díjas artistaművész, a Magyar Nemzeti Cirkusz alapítója, aki 30 évvel ezelőtt Münchenben találkozott először ezzel a műfajjal és azonnal felkeltette az érdeklődését. Nemcsak azért mert az est folyamán a többfogásos vacsora mellett látványos, szórakoztató műsort láthattak az érdeklődők, hanem azért is, mert a szórakoztató műsorban artistaszámok voltak, az asztalok között megugorták a duplaszaltót vagy éppen zsonglőrködtek a művészek. A Párizsi randevúra az ő meghívására érkeznek a sztárok. A világ neves cirkuszművészei közül válogatott, volt akit Németországban, Abu-Dzabiban vagy éppen Katarban látott. Így az esten olyan fellépők lesznek, mint a kanadai Strange Comedy duó bohócakrobatái, a mongol Khulan Circus kaucsuk babái, az ukrajnai Crazy Flight Group, a szépséges ukrán akrobata Oksana Vielkina, valamint a Les Sandros portugál-francia görkorcsolya duója.
A történetről Bori Tamás produkciós designer mesélt: „Az egész a ’80-as évek Magyarországán kezdődik, amikor mindenki Gorenje hűtőért és képmagnóért utazott Bécsbe. Hőseink - a ma már középkorú házaspár - azonban gondoltak egy merészet, és összegyűjtött pénzükkel Párizs felé vették az irányt. Annak a kalandnak az emlékét elevenítik fel egy különleges időutazás során ma, harminc esztendővel később. A gulyáskommunizmus az elegancia lehetőségét is elvette szüleinktől. Főszereplőink viszont a határok megnyílásával,
elindultak a nyugati csillogás felé, elmennek a legendás Moulin Rouge-ba,
andalognak a Szajna parton, majd amikor hazajönnek, összeházasodnak. Mindez 1989-ben történik, a jelenben éppen a 30. házassági évfordulójukat ünneplik. Innen indul el az időutazás, személyes élményeiken keresztül, hol csipkelődve, hol pedig édes-bús emlékekkel repítenek vissza erre az időszakra, amikor ugyan elköltötték a Gorenje hűtő árát, de ha nem történik meg az a Párizsi randevú, akkor talán soha nem lesznek férj-feleség.”
Az időutazásra Vásári Mónika és Buch Tibor, valamint Janza Kata és Szabó P. Szilveszter színművészek kalauzolják a nézőket. Mónika már találkozott a cirkusz világával, hiszen a ’89-es Cirkuszhercegnő című operettben megtanult gömbön járni és széket ugrani. Nagy izgalommal készül a próbafolyamatra, hiszen megismerkedhet egy új műfajjal, és mert az előadás történetéhez hasonló élményekkel ő is szembesült pályakezdőként a 80- as években. Kihívás és kaland számára, hogy azokat a slágereket fogja énekelni, amelyekre egykor táncolt és bulizott.
Buch Tibor színművészt idézve: "Egy túlszabályozott rendszerben, a nyolcvanas években nőttem fel, és bár a kamaszkoromból kimaradt az Ifi-parkos lázadás, azért nekem is van hosszú hajú sztorim. Műszaki középiskolába jártam, megnövesztettem a hajam, és abba a göndör loboncba édesanyám minden reggel belefont egy szalagot. Azt képzeltem, hogy én vagyok Tulipános Fanfan. A Paksi Atomerőműbe azonban éppen a hosszú hajam miatt nem engedtek be egy osztálykiránduláson, és az sem tetszett, hogy nem vettem ki a szalagot a hajamból.”
Természetesen a főszereplők mellett fontos a kulináris élmény is: a menüsor a neves séf, Harmath Csaba ajánlásával készül.
Harmath Csaba: A dinner show-ra érdemes asztalt foglalni
A kulináris élvezetek és az önfeledt szórakozás utáni igény a történelem folyamán kéz a kézben járt. Valamennyi társadalmi rendszerben voltak olyan lakomák, amelyek közben artisták, színészek, zenészek szórakoztatták a nagyérdeműt. A Kálmán Imre Teátrumban, a Párizsi randevú – Volt egyszer egy Moulin Rouge című dinner show-val új lendületet kap ez a műfaj.
A dinner show kifejezésben is benne van, hogy a gasztronómia nagyon fontos része a műsornak. Ez kapcsolódik össze a varieté műfajával, hiszen a kosztümök, a koreográfiák mind hozzátartoznak a produkcióhoz, amelyben világhírű artisták is fellépnek. A kerettörténetet színészek játsszák, mesélik el, és természetesen a minőségi ételek mellé minőségi zene is szól. A cél az, hogy a közönségnek attól a pillanattól fogva, hogy belép az épületbe, egészen addig, amíg rá nem adják a kabátot, százszázalékos élményben legyen része, garantáltan jól érezze magát. És ami talán még fontosabb, hogy legközelebb is el akarjon jönni, beszélje rá a rokonait, apósát, anyósát, hogy ez egy családi kikapcsolódási forma legyen, ahol a különböző generációk együtt szórakozhatnak. A klasszikus dinner show-kban a közönség észre se veszi, hogy már a pincérek is a produkció részei. Ott sürgölődnek az asztalok körül, egy idő után aztán mindenkinek leesik, hogy beépített emberek.
A Budapesti Operettszínház novemberben kezdődő előadása a hazai közönségnek is ízelítőt ad a műfajból. Az produkcióban Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Buch Tibor és Vásári Mónika mellett a Cirque du Soleilt és a Moulin Rouge-t is megjárt artistaművészek lépnek fel, a zenét Bársony Bálint és zenésztársai szolgáltatják, a show-t pedig a Kossuth-díjas Richter József cirkuszművész rendezi. A szórakozás mellett a kulináris élvezetek előállítása is művészet, éppen ezért a dinner show-kon minőségi, többnyire tematikus fogásokat szolgálnak fel, ismert séfek ajánlásával. A Kálmán Imre Teátrum Párizsi randevú – Volt egyszer egy Moulin Rouge című műsorának az ételeire Harmath Csaba, az egyik legismertebb gasztronómiai szaktekintély neve a garancia. A téma a francia konyha, mint ahogy az előadás története is Párizs és a Moulin Rouge helyszínein játszódik. A svédasztalos kínálatban az egyszerű francia lepénytől kezdve, a vörösborban párolt kakasig széles a paletta. A tányérszervizes ajánlatban liba, nyúl és borjú is található, de a dinnershow egyik lényege, hogy ahogy a műsor, úgy az étlap is tartogat meglepetéseket, ezért nem lenne elegáns lelőni a menüt.
- A francia konyha szereti a sokféle zöldséget, húst, de pont a sokszínűség miatt nem szeretek beszélni francia konyháról, hiszen minden tájegységnek komoly sajátosságokat ápoló hagyományai vannak. Szeretnénk innen is egy kicsit, onnan is egy kicsit bemutatni a vacsorák kínálatában. Az ízeket az elkészítési módokat garantálom! - ígéri Harmath Csaba a nézőknek. - A büfévacsora menüje inkább tradícionális elemeket hoz előtérbe, kissé bisztrósabb, majdnem hogy háziasabb konyhát képvisel, míg a tányérszervízes verzió ételsora jobban épít az úgynevezett “haute cuisine” elemeire, ezzel együtt
a mai, modern konyhai módszereket is felvonultatva:
a hagyományos konfitálás mellett megjelenik a sous-vide is, csakúgy, mint a párolás, vagy a hosszan-lassan redukált mártás is. A színházba járás hagyománya Franciaországban összekapcsolódik az étterembe járással: a színházak környékén gyakran látni külön hosszabb-rövidebb menüket előadás előttre, vagy utánra. Jellemzően érdemes asztalt foglalni, annyira sikeres a műfaj. Éppen ezért akár ennek a hagyománynak a hazai meghonosítása első jeleként is értékelhetjük ezt a Párizsi randevú című előadást.
A legismertebb francia fogás
A Coq au vin, vagyis a vörösborban párolt kakas kihagyhatatlan eleme a Párizsi randevú – Volt egyszer egy Moulin Rouge című előadásnak. Ezt a receptet több francia régió tekinti sajátjának, temérdek a változata. Eredetéről különféle legendák élnek: az egyik szerint a hódító Julius Caesarnak a gallok küldtek egy ösztövér, öreg kakast, amivel a gallok szívósságát és harciasságát jelképezték. Cézár kiadta a parancsot, hogy áztassák borba a harcias gall kakast, aztán készítsék el lassú tűzön, és végül igen nagy élvezettel elfogyasztotta. Ennél valószínűbb az a profán eredetmagyarázat, mely szerint a kiszolgált kakasokat a szegény nép sajnálta csak úgy veszni hagyni, ezért találták ki, hogy savas borokban puhítják néhány napig a húst, majd cserép- vagy vasedényben hosszú órákon át, lassan készítik el.
