Tóth Adrienn és Győrffy Zoltán
2012. november 13.Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Szekszárdot az ország déli borvidékeihez soroljuk, Villánnyal együtt ezek a legmelegebb klímával rendelkező bortermő területeink. Az átlagosnál több napsugárzás teszi ezt a régiót különösen alkalmassá a vörösborkészítésre, nem véletlen, hogy Szekszárdon túlnyomórészt kékszőlő terem. A borvidéket a névadó Szekszárddal együtt tizenöt település alkotja. A Szekszárdi- és a Geresdi-dombság határozza meg domborzati képét. Errefelé a lösz- és a vályogtalaj a jellemző, amelyet barna erdőtalaj borít. Az egységes talajszerkezet miatt az egyes dűlők közötti különbséget a 150-250 méter magas dombok fekvése adja. A déli oldalak melegebbek, az északiak hűvösebbek.
Sokáig felrótták Szekszárdnak, hogy később ébredt, mint a déli szomszéd, Villány; hiszen sokak számára még mindig utóbbi jelenti a vörösbort. Az utóbbi években azonban mintha sebességet váltottak volna Szekszárdon: újabb és újabb neveket tanulhatnak meg az ország borkedvelői, idén erről a borvidékről került ki az Év Bortermelője és az Év Pincészete, s az olyan kezdeményezéseikkel, mint a fuxli, leckét adtak arról, hogy nemcsak elméletben lehet együtt dolgozni a borászoknak, hanem a gyakorlatban is.
A vörösborkedvelőknek Szekszárd igazi paradicsom, egy-két fehér után indul igazán a borsor: a rozétól és sillertől a kadarkán és a kékfrankoson át a bikavérig, majd a nemzetközi szőlőfajtákig, illetve ezek házasításaiig jutunk. Ahogy a többi borvidéken, itt is megvannak a közismert dinasztiák. Közéjük tartozik a Takler Pince, amelyet most már az édesapa, Ferenc mellett két fia irányít. Ugyancsak apa és fia, Ferenc és Csaba működtetik a Vesztergombi Pincét. A Vida Családi Borbirtokot sem érdemes kihagyni: egyrészt ma már egyedül nekik van szőlőjük Szekszárd egykor leghíresebb szőlőtermő területén, a Bakta-dűlőben, az újkori történelem ugyanis lakóteleppé alakította ezt a kitűnő fekvést. Másrészt nem szabad elmulasztani, ahogy Vida Péter mesél százéves kadarkatőkéiről vagy La Vida Merlot-járól.
Németh Jánosnál járni olyan, ahogy azt Krúdyt olvasva elképzeli az ember. A kézművespincében belátható a hordók száma, tele zamatos, tüzes vörösborokkal. Ha jó az idő, üljenek ki a pince elé, ahol mi más nyújtana árnyat, mint egy diófa. A gasztronómiai egységet pedig az idén ősszel befejezett kemence tette teljessé.
Ha már a bort kísérő ételről van szó, érdemes bejelentkezni Márkvárték városközpontban található látványpincéjébe is, ahol sváb recept szerint készül a kakaspörkölt. A potenciális élmények száma szinte felsorolhatatlan. Ott van még egy völgy által körülölelve a Bodri Pince, hogy a három ifjú titánról, Sebestyén Csabáról, Pálos Miklósról és Bősz Adriánról ne is beszéljünk. Kadarkatémában kihagyhatatlanok Eszterbauerék, a Remete Bor (Vesztergombi József) és Halmosi József, valamint a Neiner testvérek, akik még a nagyapjuk által ültetett, gyalogművelésű kadarkaültetvényt gondozzák. Mészáros Pálnak és fiának, Péternek pedig saját klónjuk van: a mészi kadarka termése náluk kóstolható. A nagy kerékpárosként is emlegetett Dúzsi Tamásról - akit a borkedvelők jelentős része csak rozékirályként ismer - érdemes tudni, hogy komoly vörösborokat is rejt a pincéje.
Akinek nincs lehetősége arra, hogy azonnal felkerekedjen, és elinduljon a borvidékre, annak érdemes legalább Szekszárdot mielőbb az étkezőasztalára csempésznie. Van egy régen elfeledett, ma újra hódítani kezdő borkategória, amely az egyik legsokoldalúbban használható vacsorabor: a siller. Ugyanis nem feltétlenül a nagy és komoly borok azok, amelyek a legjobban illenek megszokott ételeink mellé. A sillernél jobb társat keveset találhatunk, ha paprikáshoz, pörkölthöz vagy paradicsomszósszal tálalt fogáshoz keresünk kísérőt. Tudják ezt a szekszárdi borászok is, épp ezért kíséri körükben egyre nagyobb figyelem ezt a bortípust.
Szekszárd azzal hozta a fordulópontot a siller történetében, hogy életet lehelt egy régi, sváb elnevezésű - a róka szőrének színére emlékeztető - borba, a fuxliba. 2011-ben hat szekszárdi borász döntött úgy, hogy fuxlit készít, azaz sillerbort kadarkából vagy kékfrankosból. A borokat a címkéjükön látható róka eltérő figurája különböztette meg, ugyanis mindegyik rajz személyes utalás volt a bor készítőire: akadt például a címkén szerelmes rókapár, és lásd, azóta Eszterbaueréknél megülték a lakodalmat. Idén pedig a szüret idején már azt rebesgetik, hogy megduplázódik a részt vevő borászok száma, és a 2012-es évjáratból már tizenketten lépnek majd porondra. Megkezdődött tehát a siller és Szekszárd új korszaka, érdemes az első sorból figyelni!
Márc, szajmóka, pekeskifli
Étteremteszt: Győrffy Zoltán, Vinkó József
"Poharunkba, bikavér!" Erre szólít fel Garay János szekszárdi költő, s követjük a bikavér szó XIX. századi megalkotójának felhívását. De a bor ételt kíván, a jó bikavér pláne. Szekszárd és hátországa borban egyre erősebb, gasztronómiája pedig ébredezőben.
Ha Szekszárd, akkor kadarka, gondolhatjuk. A kadarka legújabb kori népszerűsége fellendülőben, egyre több borász lát fantáziát a fajtában, s készülnek jóféle borok. Olyanok, amelyek miatt egykoron már dédapám is úgy választott kocsmát a vasárnapi mise után, hogy melyikben volt jobb a kadar. Inni való borok, étel mellé valók, amelyeknek nem a testessége, súlya adja meg az értékét. Aztán itt van a Garay által megénekelt bikavér, vagy a déli lelkületű kékfrankos, amelyben báj és érzékiség van. Azt gondolhatnánk, beindul tőlük a szakács fantáziája is, de Szekszárdon ez még nem érkezett el. A borászok közül hárman is az Év bortermelői lettek, korábban Vesztergombi Ferenc és Takler Ferenc, legutóbb Vida Péter, számos helyen építészetileg is igényes borászat épült, a borászok közösségének városformáló ereje van, az igényes asztali kultúra kialakítása azonban még csak most kezdődik.
A legfontosabb talán az lenne, ha minél többször és minél bátrabban nyúlnánk vissza a tradicionális konyháinkhoz, hiszen itt a Sárköz, de a svábok vagy a rácok is erre a tájra hozták az évszázadok alatt jórészt összeforrt egyedi konyhájukat. A szekszárdi éttermekben azonban egyelőre nem tűzik műsorra a csuszáscsibét, a borsos-tejfölös kalácsot, a Villányból már ismert schupfnudlit, a töltött kacsabegyet, vagy éppen a saurest, ezt a "sváb pájslit", amit apróhúsból és friss belsőségekből főznek. Pedig volna rá mód, hiszen Szekszárd és környéke minőségi alapanyagokat, kiváló helyi termékeket rejteget, sőt az utóbbi időben már kínálja is a szekszárdi Helyi Élelmiszer Boltban. Kapható itt szajmóka (ezt a szalámit csak akkor lehet megkezdeni, ha az erdőben megszólal az első kakukk), Stelcz-féle kolbász, Petrits-féle szekszárdi márc (mézből készült szörp), vagy éppen Porkoláb-völgyi kecskesajt Balogh Istvántól.
A borászoknál már látszik a trendfordulás, sokuknál természetes, hogy helyi ételeket adnak, kakaspaprikást főznek, malacot vagy kenyérlángost sütnek a kemencében, a fröccsözéshez nincs is jobb társ, mint egy tál friss-forró pekeskifli, köménymaggal meghintve. Az Iván-völgyi kadarkatúrán - ami egy abszolút alulról szervezett, kis helyi csoda - azt vettük észre, hogy egyre több borász igyekszik újat mutatni ételben is. Saját recept alapján készült kolbász vagy pástétom, sőt nyárson sült malac is.
Szekszárd borturisztikai fejlődése most látszik beindulni, épülnek szálláshelyek, nyitásra várnak új éttermek, terveznek minőségi szállodákat, amelyekben - lévén borászok dédelgetett álmai ezek - a bor és a gasztronómia lehet a főszereplő. S amikor a borászok összefutnak a város egyik (tegyük hozzá: méltán) legfontosabb találkozási pontján, A Kávé Házában, ne csak annak örüljenek, hogy kávéban már Szekszárd hozza a világszínvonalat, de morfondírozzanak néha a gasztronómia állapotáról is.
Az ember ugyanis (bár ez itt, Szekszárdon lehet, hogy meglepő) nemcsak iszik, hanem eszik is.
Helyi Élelmiszer Bolt
Szekszárd, Nefelejcs köz 12.
Tel.: +36 (30) 600-2954
Nyitva tartás: mindennap 7-20 óráig
Csillag Péter igazi megszállott. A szó jó értelmében. Boltjával, amelyet néhány hónapja nyitott meg, máris összeköti a szekszárdi borvidék szereplőit, borászokat, termelőket, újságírókat egyaránt. Szekszárdi kalandozásunk idején minket is ő kalauzolt. Csillag Szekszárd 25 kilométeres vonzáskörzetében már most kétszáz kistermelővel áll kapcsolatban, s ez a szám napról napra növekszik. "A Helyi Élelmiszer Bolt több mint bolt. Ez egy őszinte történet" - mondja. A közgazdász toszkán kultúrtájról álmodozik, a Szalai-völgybe provence-i életérzést vizionál, közben egyfolytában zsörtölődik, hol a rendezetlen környezet, hol az íztelen körözött miatt. Szerinte ez a vidék olyan, mint egy szép régi fazék, amit "fel kellene polírozni". A boltjában kínál faddi fűszerpaprikát (Mocsán Zoltán), kitűnő savanyú káposztát a tolnai Koncz Ádámtól, szajmókát (szalámi), zsírkolbászt a bátaszéki Stelcz családtól, kitűnő mézet, sajtokat, lekvárokat. A lisztet a mözsi malom szállítja, a szikvizet (többek közt) Vesztergombi József. Még saját édesapja almáját is árulja, de csak azért, mert finom. Remek érzékkel válogatja a borokat és a párlatokat is, nála fedeztük fel például a Porkoláb-völgyben termelő Nagy Feri bácsi (Feiszt pincészet) pompás vöröseit, a Rhône völgyéből származó syrah-t, amit elsőként ő telepített erre a borvidékre.
Búcsúzóul Csillag egy humoristát idéz: "Olimpiát akarunk rendezni, meg Párizs- Dakar rallyt, pedig csak egy sima hétköznapot kellene."
A Kávé Háza
Szekszárd, Csatári utca 16/A
Tel.: +36 (70) 7751927
Nyitva tartás: hétfő-péntek 7-19-ig, szombat 8-15 óráig
Ha az autópályáról a Szekszárd-Dél táblánál hajtunk le, akkor közvetlenül a város déli szélén, a körforgalom után találjuk Tóth Sándor többszörös magyar barista bajnok kávéházát. Kegyhely ez, ahová előbb-utóbb minden turista elzarándokol, elsősorban a fantasztikus feketeleves miatt, másrészt meg azért, mert itt garantáltan felbukkan valamelyik híresebb szekszárdi borász. Tóth Sándornál ugyanis annyi különféle kávé készül, mint amennyi bor Szekszárdon. Készítenek itt kávét az összes világfajtából. Közel harminc kávés szerkezetet használnak: Chemex-kannát, Hario szifont, a jeges kávé Hario Frettában készül. De kóstolhatunk kotyogós és török kávét is. A hideg csepegtetős kávé elkészítése 10-12 óra hosszat is eltart, de megéri kivárni. Lehet cuppingolni, szürcsölni, kortyolgatni. A tulajdonos szerint a jó kávéban annyi aroma található, mint a borban. Nyilván az aromavadászat miatt járnak ide a borászok is, például Németh János, vagy az idősebb Takler fiú, tudják, hogy a jó kávéban harmóniában él együtt a három íz: a savas, az édes és a kesernyés. Tartanak kávéfalatokat is, a kis kávéházban kapható friss tepertőkrém, házi májashurka levendulazselével (utóbbi kissé illatosabb a kelleténél), meg jófajta szörpök és limonádék. A hely jelképe a keménykalap, amit szerencsekalapnak is neveznek. Tóth Sándor versenyzett Bogotában a barista-világbajnokságon ilyen kalapban, és a többiek nevezték el lucky capnek. Hogy valóban szerencsét hozott, azt nemcsak a forgalom jelzi, hanem az is, hogy 2011-ben ők nyerték el Magyarországon az Év kávéháza címet. Az pedig csak hab a kávén, hogy Tóth Sándor a vb-t is megnyerte.
Bella Napoli Pizzeria Ristorante
Szekszárd, Szent László u. 19. (Stuttgart Udvar)
Tel.: +36 (74) 511-237
Nyitva tartás: hétfő-csütörtök 12-22.30, péntek-szombat 12-23 óráig
Nem igazán helyi termék, nem igazán magyaros, de egyre inkább szekszárdi Alessandro Arena és étterme, a Bella Napoli. A szekszárdi gasztronómiai kínálatból kétségkívül kiemelkedik a Paprika tévéből országosan is megismert olasz séf, akit magyar felesége telepített le a tolnai megyeszékhelyen, és (egy régi pince két vágatából) már 1995-ben megnyitotta éttermét. A szekszárdiak körében is népszerű ristorante (minden második megkérdezett ezt ajánlotta) az autentikus olasz konyha hagyományos ízeire épít. Ropogós rozmaringos focaccia, gazdag pastakínálat (töltött házi tészták), tengeri halak, rákok, vénuszkagyló. A hosszú étlap (több mint száz fogás) nyilván a hazai közízlésnek tett engedmény. Sandro azonban (a Bella Napoli tulajdonos-séfjét Szekszárdon mindenki így ismeri) vérbeli olasz fogadós, Budapesten és Pécsett is nyitott éttermet. Borkínálata nagyobbrészt magyar, de mi mást is tehetne egy magyar borvidéken?
Petrits Mézeskalács
Szekszárd, Munkácsy u. 9/B
Tel.: +36 (74) 512-110
Nyitva tartás: kedd-vasárnap 10-18 óráig
október 1-jétől április 30-ig vasárnap zárva
"Jancsi és Juliska nincs itt. Ők már lementek a Mézeskalács Múzeumba" - szól a reklámszöveg. És ez igaz is. Egy szekszárdi gasztrotúrából kihagyhatatlan a helyi Mézeskalács Múzeum. A Petrits család 1825-ben kezdett mézeskalácsot készíteni, ma már a hatodik generáció viszi a boltot. De foglalkoztak cukorkakészítéssel és gyertyaöntéssel is. Ezért a 2003-ban nyitott múzeum pontos neve: Mézédes Emlékeink - Mézeskalácsos, Gyertyaöntő és Cukorkakészítő Múzeum. A gyertya első hallásra nem, valójában szorosan kapcsolódik a süteményhez, hiszen régen a méhészek lépesmézet szállítottak a kalácsosnak, aki a mézet kipréselte a lépből, de a méhviasszal is kellett kezdenie valami, hát gyertyákat öntött belőlük. Petrits József két fia viszi tovább a hagyományt, Szilveszter az édesebb szakmát választotta, míg Péter a gyertyák készítésével foglalatoskodik. A múzeumban megismerkedhetünk a mesterség történetével, a mézeskalács- (és cukorka-) készítés eszközeivel, s megtudhatjuk, hogyan gyártották a húzott és csurgatott gyertyákat. Közvetlenül a múzeum mellett található a Mézeskalács- és gyertyamintabolt. Napjainkban a mézeskalács népszerű ajándék, a szívek és huszárok mellett mobiltelefon, repülőgép és sok divatos, modern forma is készül a műhelyben. Szerencsére hagyományos cukorkákat is készítenek, például igazi kakasnyalókát. Petritsék nemrég ismét gyártani kezdték a szekszárdi márcot, ami egy méz- és karamellalapú természetes szörp.
Apponyi Kiskastély
Medina, Rákóczi F. u. 21.
Tel.: +36 (30) 860-9564
Az M6-os autópályától 6 km-re, a 131- es kilométerszelvénynél letérve Szedres után az első falu. Az 1760-ban épült (a parkban ma is álló) barokk kápolnáról elnevezett Pusztakápolna körüli majorságból mára a kiskastély és vadászlak maradt fenn. A majorság 1850-ben került az Apponyi család tulajdonába (akkor bővítették), utolsó lakója Apponyi Rezső császári kamarás, Tolna vármegye főispánja volt, akit a környék csak bolond grófnak nevezett, hiszen - a két világháború között - többnyire hintóval száguldozott a faluban, és csak a kártyának, a lovaknak meg a vadászatnak élt.
A mostani kúria hangulata családias, háromhektáros parkja a Sióig fut, mintha csak a nagyinál nyaralnánk vidéken. Kivéve a pompás veteránautókat, amik az ebédlőben pompáznak a régi sparhelt két oldalán, ilyeneket a nagymamák nem gyűjtenek. A kiskastély tényleg kicsi, mindössze hat szobát és egy lakosztályt kínál. A vendégekre a szedresi szakácsnő, Anikó főz. A menü dübbencs, gulyásleves, rakott cukkini, túrós palacsinta. Becsületes vidéki konyha. A dübbencs (más néven varjú vagy ördögbiblia) ártatlan kenyérlepény, amit érlelt kovászból, lisztből, sóból és fagyos sertészsírból készítettek, sodrófával elnyújtottak, majd többször hajtogattak, kelesztés után pedig kemencében megsütöttek, és kaporral, juhtúróval töltöttek. Nagy kérdés, hogy a tejföllel leöntött ragacsos kenyérgombóc megér-e ennyi fáradságot, de aki egyszer beleharap, soha többé nem felejti el. Az Apponyi Kiskastélyban csak a szállóvendégeknek főznek. Ha nincs telt ház, megbeszélhetik a menüt Anikó asszonnyal.
Bodri Bor és Halásztanya
Szekszárd, Bátaszéki u. 1.
Tel.: +36 (20) 9823-993, +36 (20) 4406-890
Nyitva tartás: hétfő-csütörtök 11.30-22-ig, péntek-szombat 11.30-23-ig, vasárnap: 11.30-16 óráig
Az egyik Bodri fivér, Tibor viszi a Bodri Halásztanyát a Csatári utcai pincesorból megmaradt kétszáz éves présházak egyikében, A Kávé Háza mellett. Négy-öt asztalos belső tér, halas kínálat, de aki kér, békacombot vagy rákollót is csipegethet. Utóbbit kapros majonézzel. Az öt éve indított étterem nem erőlteti a csárdahangulatot. Találunk ugyan néhány régi halászeszközt, régi időket idéznek a búbos kemencék is, de ezen túl inkább az ételekben jelenik meg a helyhez illő hangulat. Kapható süllő, többféle harcsaétel, néha csuka is. A halat családi receptes könyvből főzik. Szűkebb pénztárcával kérhetünk pákászlevest is, ami hús és tészta nélküli halászlé. A halat kevésbé kedvelők fél tucat klasszikus frissensültből választhatnak. A kis, családias étterem népszerű a helyi borászközösségben, többször találkoztunk már ismerős arcokkal, ebédidőben olykor asztalt kapni is nehéz a népszerű étteremben.
Németh János Pincészet
Iván-völgy 9679 hrsz.
Tel.: + 36 (20) 935-5676, +36 (20) 516-8457
Igazi vidéki hangulatot árasztó, vendégfogadó pince. A hely, ahol - a vén diófa alatt - azonnal otthon érezzük magunkat. A kilátás pazar, a közel kétszáz éve épült régi présházat nemrég felújították, melléje modern feldolgozó került. A présház alatt kisebb pincerendszer, tele finom nedűkkel, a nemrég elkészült kemence pompás falatokat ígér. Németh János a szekszárdi borvidék egyik legtehetségesebb fiatal borásza, így látja ezt Heimann Zoltán is, aki a pinceavatón ezt mondta: "Párbeszéd van a szekszárdi fiatal borászok között, s ebben a csapatban Németh János egy fontos értéket képvisel. Ők jelentik a borvidék jövőjét." Németh János (feleségével, Korda Gabriellával) pénteken és szombaton fogad hat-húsz fős társaságokat borvacsorára. A menü lehet pincepörkölt (marhalábszár, csülök, disznóköröm), vaddisznópörkölt (most lesz szezonja) és nyolctételes borskóstoló (rozé, siller, kadarka, bikavér, kékfrankos, cabernet sauvignon, shiraz). Egyéni kívánságokat is teljesítenek. Ottlétünkkor a kemencében malac sült (párolt káposztával és tört burgonyával tálalták), a pogácsákat és a házi nyújtott meggyes-mákos és túrós rétest a bonyhádi Babi néni készítette, aki bukovinai székely főzőasszony, és számos pincészetnél besegít a vendégfogadásban. A Németh pince a mediterrán országokból ismert vidéki vendégasztal hagyományait követi. Errefelé a pincéket tanyának hívják, és a vendéget így invitálják: "Gyere ki a tanyára, rottyantunk egy halat!"
Fritz Borház és Panzió
Decs, Szőlőhegy Hrsz.: 0201/48
Tel.: +36 (74) 409 596, +36 (30) 252-7877
Nyitva tartás: bejelentkezés alapján borkóstolók 2 főtől
Szekszárdtól 8 km-re az 56-os út mellett, a decsi Szőlőhegyen található a borpince és a panzió. A Fritz család generációk óta foglalkozik szőlővel, és a szekszárdi gazdák közül elsőként vágott vendégfogadásba. Fritz József felismerte a kor szavát, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodik, kettő és kétszáz fő között bárkit fogad előzetes bejelentkezés alapján. Kaphatunk harcsa-, csuka- és nyúlpörköltet, ha kell, megsütik kemencében a malacot, de nyolcezer forintért harmonikást, harmincezerért kórust, 110 ezerért egész folklórműsort is rendelhetünk. Van kerékpárkölcsönzés, sofőrszolgálat, lehet hajókázni, kisvasutazni a közeli gemenci erdőben. A borokat kóstolhatjuk a teraszon, a Sárközre nyíló kilátás mellett, vagy a pincében, az egyedi hangulatú borszentélyben is. A kemencében saját sütésű kenyér sül, a bográcsban szabad tűzön fő az étel. Még azt is megválaszthatjuk, melyik nemzetiség szobájában aludjunk: van sárközi, ónémet és székely stílusú lakosztály is. Kissé iparszerű az egész, igaz, ám kényelmes, és kellő borozgatás után a decsi domboldal mély álmot ígér.
Gyöngy Halászcsárda
Szedres, Széchenyi u. 37.
Tel.: +36 (74) 434-001
Nyitva tartás:
Csárda: kedd-szombat 11-22-ig, vasárnap 11-20 óráig, hétfő szünnap.
Halbolt: kedd-vasárnap 8-20 óráig, hétfő szünnap.
Nem is olyan egyszerű a Duna mentén jó halászlére bukkanni. A Szekszárdi borvidéken a legtöbb borosgazda a szedresi halászcsárdát javasolta. A belső tér a hetvenes évek falusi bisztróinak a hangulatát idézi, jó időben a terasz sokkal hangulatosabb. Persze a vendégek ide nem az atmoszféra kedvéért jönnek, sokkal inkább a "lé" miatt. Boros József csárdagazda először halboltot kezdett el működtetni, majd tizenöt éve a halásztanyát is átvette. A csárdában a család dolgozik, a lányok szolgálják fel édesapjuk halászlevét, amiért az autópályáról is letérnek az átutazók. A friss halat a bikali halastavakból hozzák. A házigazda korán reggel haltisztítással kezdi a napot, majd a konyhában folytatja, hiszen a halászléért is ő felel. Naponta több bográccsal is lefőznek, alaplé nélküli, dunai módon. A halászlé tisztességes, a hal friss, nincs szétfőzve, van benne ruganyosság. A paprika helyi termék, a környékbeli gazdáktól vásárolják. Az adag bőséges, három szép pontyszelet és ikra is kerül a tányérba. Csípős paprika is jár, ahogy tésztát is kapunk külön tányéron. Boros Józsefből árad az életöröm, az élete ez a csárda, no meg a hal. Úgyhogy nem ritka (amikor a hangulat a tetőfokára hág), hogy a séfkötényt lecseréli a szintetizátorra. Hiszen volt ő bizony lakodalmas muzsikus is, a régi időkben végigharmonikázta a fél megyét. De jobb halászlevet, mint a sajátja, nem talált.
Szász Söröző Étterem
Szekszárd, Garay tér 18.
Tel.: +36 (74) 312-463
Nyitva tartás: mindennap 11-24 óráig
Egy régi szenespincéből kialakított söröző-kisvendéglő, amely 36 éve a Keszthelyi család tulajdonában van, a sétálóutca elején. Rutinos kiszolgálás, turistacsalogató hosszú étlappal. A harcsapörkölt sajnos afrikai harcsából készül, Juhos Markó séf már nem tartja műsoron se a téfölös bütököt, amit régebben édes tejföllel kínáltak, se a csuszáscsibét, de néhány megbízható fogást ma is találunk. Ilyen a füstölt kacsamell részeges körtével, a főtt ököruszály ecetes tormával. A napi étlapon szerepel egy ritkaság is: a híres szekszárdi szégyenlős szűzpecsenye, ami valójában magyaros szűzérmék lecsós burgonyával, ám a szüzet (aki, ugye, szégyenlős) egy jókora tojáslepény takarja, mint valami paplan. Az étlap különlegessége az "etnikumi pecsenye". Az óvatos fogalmazással a romakérdést biztosan nem oldják meg, viszont a cigánypecsenye olyan, amilyennek lennie kell, sült burgonyával és csalamádéval tálalják.
Bodri Pincészet, Optimus Étterem
Szekszárd, Faluhely-dűlő
Tel.: +36 (74) 676-700
Nyitva tartás:
Étterem: decembertől 12-22-ig
Pincészet: előzetes bejelentkezéssel 2 főtől
A Faluhely-dűlő a várostól távolabb, a dűlők és szőlőültetvények között fekszik. Néhány hete készült el az új, betonozott út. A parkoló mellett helikopter-leszállóhely, a tó mögött épülnek a panziók, a mindig nyugtalan, nagyszabású beruházásokban gondolkodó Bodri István még gyógyhotelt is tervez. Az mindenesetre valószínűnek látszik, hogy a szekszárdi borászok közül elsőként ő nyit valódi à la carte éttermet. Az Optimus (konyhafőnök Makk Norbert) a tervek szerint decembertől fogad vendégeket. De addig is bejelentkezéssel üzemel a konyha, akár két főre is készülnek borkóstolóval, a weboldalról választható étellel. Hétvégeken, ünnepnapokon többnyire üzemel a grillterasz is. Bár a vendégek nagy részét jelenleg a csoportok, konferenciák, esküvők és lakodalmak vendégei teszik ki (utóbbiaknak kápolna is épült), a tipikus csárdás kínálat remélhetően bővül majd, és megjelenik az igényes gasztronómia is. Persze ez csak remény. De a Bodri Pincészet a szekszárdi gasztronómiai kínálatban már most megkerülhetetlen.
Régi szekszárdi ételek
Várdomb, Kovács János
Tel.: +36 (30) 277-2658
A szekszárdi gasztronómia egyik hagyományos pillére lehetne Tolna megye és a Sárköz gazdag népi konyhakultúrája, de a vendéglősök még bátortalanul nyúlnak vissza ezekhez a receptekhez. Legalábbis így véli Kovács János mesterszakács, aki maga is a Sárköz szülötte. Pedig ez a színes szőttes, betelepített bukovinai székelyek és svábok vidéke, tréfásan a "Schwabische Türkei", izgalmas hagyományokat kínál. Gemenci szarvasborda kadarkamártással, káposztás kolbász, decsi szagos szőlős rétes. Kovács János igyekszik gyűjteni, megfőzni és néha újragondolva népszerűsíteni a különleges Duna menti tájegység ételeit. A sárközi bevert tojás múltját például olyan korba visszatekintve kell elképzelnünk, amikor elsőként a ház körül tartott állatok kaptak reggelit, a gazda csak eztán fogyasztotta el a várható fárasztó napi munkához nélkülözhetetlen früstüköt.
Gabi Pecsenye
Szekszárd, Szluha György utca 1.
Tel.: +36 (74) 315-601
Nyitva tartás: hétfő-szombat 4-16 óráig
Vereckei Gábor fogalom az Újvárosban. A legendás pecsenyesütő 32 éve hajnali fél kettőkor kel, üzletét hajnali 4-től délután 4-ig tartja nyitva. Hajnalban először jönnek a tejesek, a szállítók, aztán (ahogy ő mondja) a szesztestvérek. Délben a kereskedők, ezer vendég, többségüket arcról ismeri, már akkor tudja, mit fognak rendelni, amikor még ki sem kászálódtak a kocsiból. A IV. osztályú gasztrokádári büfé valamikor zöldségespavilon volt, ma amolyan retrotanya mesebeli árakkal: a hosszúlépés 60, a csalamádé 30, a főzelék 300 forint. Pár száz forintért májas és véres hurka, sült kolbász, ezerért malacpecsenye is kapható. Hajdan Vereckei úr azt írta a bejárat fölé: "Csak akkor fizessen, ha mindennel meg van elégedve." Egyetlenegyszer fordult elő, hogy egy leányzó nem akart fizetni, de őt is visszazavarta a buszsofőr, mondván: "Láttam, hogy ízlett!" Ha igazi retroélményre vágyunk, kóstoljuk meg a sült oldalast, vagy Ilonka asszony legendás szalonnás tojását kovászos uborkával.
