László Dóra
2014. május 5.Hét piac- és Hegyalja-rajongó hölgy – köztük orvos, gasztroblogger, feleség – hozta létre a Tokaj-hegyaljai Piacot, amely minden hónap második vasárnapján vásártérré változtatja a Disznókő birtokot.
„Nem tudom, a Jóisten miért haragszik erre a piacra, de még nem volt olyan, hogy jó idő lett volna – nézi rosszallón a tornyosuló viharfellegeket Sinkuné Nagy Emese mézeskalács-készítő, miközben levendulaszínnel ír meg egy mézes szívet.
– A levendula olyan intelligens: tudja, kinél kell nyugtatnia, kinél serkentenie” – állítja.
Gyönyörűséges, tündérkés címkével ellátott gyógynövényszirupokat is készít, sokfélét: levendulás mellett például pitypangosat is. A tárogató- és tangóharmonika-szóval kísért, vidám vásári forgatagban felvonulnak a vidék híres-neves borászatai is. A standoknál csupa olyasmi kapható, amit a borok barátainak szokás nevezni: sajtok, szőlőmagból, dióból hidegen sajtolt olajok. Mézből szinte kimeríthetetlen a választék: van „forró érintés” névre keresztelt chilis, valamint birspálinkás, fokhagymás, bodzás és zöldteás méz is. Lekvárokból a bodrogkeresztúri Csicsörke műhely ibolyás vilmoskörtét, chilis narancsot, eperrel főzött mentás almát is hozott, míg a Diósgyőri lekvárműhely például birset kombinál szőlővel. A szerencsi gyökerű Chocolino mézes pörkölt kesudiós fehér csokoládét kóstoltat, pultjukban pedig sokféle kézműves bonbon, gyümölccsel és virágszirommal szórt táblás csokoládé sorakozik.
„Szerénytelenül mondom: mézeskalácsban nincs konkurenciánk” – állítja a Pálházáról való Csudaíz mézes műhely vezetője. Amúgy mézet tetéznek mézzel: a ízesített akácmézhabbal töltik meg, máskor darált dióval és rummal főzött szilvalekvárral.
„Betyár a neve, de a vérvonala is” – mutatja büszkén egy hatalmas mangalica kan fényképét Bari András Szendrő-Büdöskútpusztáról, miközben mangalicazsírt, -kolbászt és –szalonnát kínál.
„Zöldséget, gyümölcsöt a környékbeliek inkább csak maguknak termelnek, úgy tartják: nem éri meg kiváltani az őstermelői engedélyt” – mondja a piac ötletgazdája és fő szervezője, Lengyel Enikő, a Disznókő birtokot igazgató Mészáros László felesége, civilben egyébként bőrgyógyász.
„Egy csodaszép, finom horgolású kézimunkákat készítő asszonyról például csak véletlenül derült ki, hogy gyümölcsös őstermelő – alig lehetett rábeszélni, hogy karácsonyi angyalkák helyett inkább barackot hozzon.”