Az egész Az ember tragédiájával kezdődött - mesélte Szarvas József. A Nemzeti Színház művésze a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat menti, kulturális programokat tart kertjében, így próbálva erősíteni a közösséget szűkebb, választott pátriájában, az őrségi Viszákon, de 2014-ben már nem csak ott, mivel márciusban megnyílik az első budapesti Tündérkert.

A Nemzeti Színház művésze 2007-ben alapította Viszákon a Pajta-Színházat és Galériát, hogy kulturális élményt vigyen az alig pár száz lelkes falu életébe. Majd 2009-ben megálmodta az első Tündérkertet, melynek célja az őshonos kárpát-medencei gyümölcsfák génbankjának létrehozása. A színész szenvedélyévé vált a helyi értékeket megőrizni, mivel - ahogy az erdész  barátja fogalmazott - "az organikus tudás, a mindenhez értés kiveszett a falu embereiből".

A kezdeményezés szerencsére értő fülekre és kezekre talált, hiszen ma már országszerte ötvennél is több Tündérkert van, az idei Csángó Bálra bukovinai székelyek vitték az ottani gyümölcsfák ojtóágait, de Kárpát-medence szerte többen kezdtek munkába, és március 19-én pedig megnyit az első Budapesten található gyümölcsös is.

"Ilyen csodára esélyem sem volt" - mondta Szarvas József. "Bennem a gyümölcsfa költészet, história, közösség, gasztronómia, kultúra" - tette hozzá.

A közösségépítő, kárpát-medencei gyümölcsfa fajtákat mentő kiváló kezdeményezésnek azonban szomorú oka is van - állítja Kovács Gyula erdész, aki hangsúlyozza, hogy őriznünk kell a jövőnket!  A pórszombati szakember elárulta, hogy nemcsak hagyományaink, de a gyümölcsösök leghasznosabb dolgozói, a méhek is nagy veszélyben vannak. Az elmúlt években a világ méhállománya csaknem a felére csökkent, ennek a folyamatnak pedig beláthatatlan következményei lehetnek a gyümölcsösökre és az emberiségre nézve. Mint fogalmazott: a 24. órában vagyunk. Az erdész hangsúlyozta, az ember hatalmában áll pusztítani, de teremteni is, ezért ne késlekedjünk, tegyünk valamit nagyapáink, apáink gyümölcsfáinak megmentéséért, hagyományaink továbbviteléért.

A hetésiek jóvoltából nem csak beharangozó sajtótájékoztatót tartottak szombaton, hanem mesebeli terülj-terülj asztalkámat is láthattak az érdeklődők, mindenféle hetési finomsággal. Volt ott hetési lesütött hús, fumu (hagyományosan egyedülálló, baba alakot formázó fonott kalács, mely lakodalmak, keresztelők és születések alkalmával készült), tökmagolaj, tökmagolajos, hagymás túró, valamint hőkön sült perec, avagy a: "hökkön süt" perec.

Őshonos nemesített gyümölcsfák, Viszák, Pajtaszínház és Galéria. Ezek a szavak összeforrtak Szarvas József, Kovács Gyula pórszombati erdész és Tenk László festő nevével. A viszáki Kultúr-Pajta és Tündérkert története azonban nem ér véget az Őrségben, mert márciusban immár Budapesten is lesz őshonos gyümölcsfákat egybegyűjtő kert.