„Van keresnivalónk a nemzetközi borszakma prémium tagjai között” – véli Ondré Péter, az Agrármarketing centrum ügyvezetője.

– Az Agrármarketing Centrum 2020 januárja óta felel a közösségi bormarketingért. Hogyan látja a magyar borok helyzetét a világpiacon?

– Ahhoz, hogy sikeresek tudjunk lenni, meg kell találnunk azokat a fajtákat, melyek kifejezik a magyar karaktert és megkeresni azokat az exportpiacokat, melyek értékelik a magyar borok egyediségét, ezerarcúságát. A magyar bortermelő nemzet. Jók vagyunk benne, nagyszerű borászokkal, komoly hagyományokkal, jelentős termőterülettel. A tokaji aszú mellett a furmint, a kékfrankos, az olaszrizling, az egri és szekszárdi bikavér mind olyan kiváló tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek erősíthetik pozíciónkat a világban.  Az elmúlt évtizedekben egyrészt a magyar szőlészek, borászok munkájának, tudásának, másrészt a beruházásösztönző programoknak köszönhetően egyre több sikerről számolhatunk be. Az eredmények jönnek, de nem mehetünk el amellett sem, hogy a nemzetközi piacon egyre nagyobb a verseny. Egyre nagyobb csatazajban kell a magyar bort megmutatni a világpiacon. 
Az itthon megtermelt három és fél millió hektoliter borból több mint egymilliót külföldön értékesítünk. 
A kivitel nagyjából kétharmada lédig, egyharmada pedig palackos bor. Fontos, hogy nőjön a palackos borok aránya, a magasabb hozzáadott értékű borok eladásából ugyanis nagyobb bevételük származik a magyar borászatoknak, ez a növekedés kulcsa.

– Hogyan lehet a szerkezetátalakítást ösztönözni?

– Törés volt a szocializmus, hiszen akkor átálltunk a mennyiségi borkészítésre, de mára ezen túl vagyunk. Még le kell dolgoznunk azt a negyven évnyi hátrányunkat, amíg a nyugati versenytársaink folyamatosan piacot szereztek, és tőkét halmoztak fel, és ki tudták építeni jelenlegi pozíciójukat. De a borászaink áldozatos munkája, szakértelme, a képesség, a tudás megvan, a magyar borászok felkészültek.
Ez a legfontosabb. Küldetésünk, hogy a nemzetközi piacon segítsük őket. Szerintünk a magyar borok helye a prémium kategóriában, a legjobbak között van, és a hosszú távú célunk az, hogy oda is kerüljenek.

– Milyen tevékenységekkel lehet segíteni a borászatokat és a borfogyasztókat?

–  A munka részeként beazonosítottuk az elsődleges célpiacokat, majd ezekhez kapcsolódva, az aktuális járványügyi szabályozásoknak megfelelően személyesen, online vagy hibrid formában mutattuk be a magyar borokat például az Egyesült Királyságban, Finnországban, Németországban, Litvániában, Csehországban. Emellett nemzetközi kommunikációs kampányokat folytattunk a legjelentősebb borászati szaklapokban is. Márciusban például a német Meininger, és az angol Decanter – két meghatározó nemzetközi szakmai magazin – is a magyar borokat népszerűsítette Európában. Emellett 22 részes, a magyar borvidékeket bemutató angol és magyar nyelvű videókban a szakma számára is izgalmas, edukatív tartalmakat készítettünk, melyet több százezren néztek meg, nem csak idehaza. Elmondhatjuk továbbá, hogy márciusban tényleg minden a magyar borokról szólt, hiszen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vámmentes boltjában a belistázott magyar borok külön teret kaptak, és kóstoltattuk is a napi 20-30 ezer átmenő forgalommal rendelkező területen. 

Hiszek abban, hogy a magyar bor sokkal több egy exportcikknél. Az ugyanis a helyi hagyományokból táplálkozva a gazdák történeteivel együtt születik. A bort meg kell ízlelni, illatolni, sőt nézni is. Szerintem igazán sikeresek a nagyvilág előtt hazai környezetben lehetünk, hiszen tudunk a magyar gasztronómiára, kistermelői termékekre, hagyományainkra, borvidékeink szépségére is támaszkodni.
Így nagyobb az esélyünk, mintha külföldön mutatkozunk be. Ezért hívtunk életre a Hungarian Wine Summit-ot.   

– Miről szólt ez a csúcstalálkozó? Hogyan működött ez a gyakorlatban? 

– Egy száz fő beutaztatásán alapuló, nemzetközi szakmai rendezvényt szerveztünk a március végén megrendezett Sirha Budapesthez kapcsolódóan. Meghívtuk a fontos exportpiacaink szakértőit; véleményvezéreket, beszerzőket, Master of Wine-okat, szakújságírókat szerte Európából.
Március 20-ától kóstolókon, borvacsorákon és a borrégiókat bemutató kétnapos, vezetett túrákon mutattuk be nekik hazánk értékeit a borokon keresztül. A hazai és nemzetközi szakma képviselőinek pedig a Sirha Budapesten kínáltunk izgalmas programokat , csatlakozási pontokat.
Kelet-Közép-Európa legnagyobb élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításán több mint nyolcvan hazai borásznak biztosítottunk bemutatkozási lehetőséget. Emellett tokaji bor- és pezsgőbárral, a magyar borexport számára fontos szőlőfajták és borstílusokat bemutató mesterkurzusokkal vártuk a közönséget. Koncentráltan és élménydúsan sikerült az egyediségünket bemutatni a borszakma azon képviselőinek, akik a világpiaci trendekre is hatással vannak. Ráadásul a Bocuse d’Or Európai Döntőjén magyar borokat kínáltunk, ami szintén egyedülálló lehetőség volt a magyar boroknak. Ez egy olyan új irány, ami már rövid távon azt mutatja, van értelme az ilyen rendezvényeknek, van keresnivalónk a nemzetközi borszakma prémium tagjai között. (x)