Egy falat Korea Budapesten
K-pop sztárok és koreai örömfőzések Budapesten.
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
Oroszország visszalépésével tizennyolc nemzet vesz rész a szakácsversenyen.
A göndör szőrű disznót a csúcsgasztronómia is felfedezte, egyre több sztárszakács dolgozik vele.
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
Csirke, pulyka, liba, gyöngytyúk, kacsa vagy fácán? A grillételek kedvelt alapanyaga a baromfi.
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
A méhek védelmére és a méz jótékony hatásaira hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium.
A Decanter májusi száma a magyar borokkal ismerteti meg a világ borfogyasztóit.
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
A statisztikák tanúsága szerint több sertést dolgoznak fel a vágóhidak.
Megnyílt az arab térség vezető élelmiszer- és vendéglátóipari szakkiállítása.
19 magyar kiállító mutatkozik be a világ vezető ökológiai színterén.
A szerelmesek napján nem muszáj órákig készítenünk a romantikus vacsorát – házhoz is rendelhetjük.
Valahol az elmúlt években a KFC ódivatú figurája vonzó szívtipróvá változott.
A magyar borvidékeket bemutató, ismeretterjesztő szakmai kisfilmsorozatot indult.
A sertéshús sokkal több vitamint és ásványi anyagot rejt, mint azt elsőre gondolnánk.
Kampány indul a baromfi és a tojás fogyasztásának ösztönzésére.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Vicces, de a színelmélet szerint a fekete nem szín, hanem a fehérrel, meg a szürkével együtt „színtelen szín”. Ezzel együtt persze mi, hétköznapi emberek színnek tartjuk, többek közt a gyász és az elegancia szimbóluma, és mint ilyen, soha nem megy ki a divatból. Sőt, ha a fekete ételekre gondolunk, azok most vannak feljövőben.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Dunát lehet rekeszteni az éttermi listákkal. Itt a világ 50, 100, 1000 legjobb étterme! Végre magyarok a legjobbak között! Mint a vursliban.
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
Sikertörténetek – Márkaépítés – Logisztika. A Magyar Konyha és a SVÉT konferenciája március 22-én, termelőknek és szakácsoknak. A konferencia fő kérdése: hogyan kerüljön minőségi magyar termék a vendéglők, bisztrók étlapjára?
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
Ipacs Géza bebizonyította, hogy a palack nem szimpla hirdetőoszlop, hanem izgalmas alkotófelület kreatív emberek számára. Ebből aztán kisebb címkeforradalom kerekedett. Egy forradalmár portréja.
Kenyér fronton nagy a mozgolódás: sorra nyíló kézműves pékségek, feltörekvő házi pékek, jogszabályi változások jelzik a változó idő szelét. A jó ügyet egy elhivatott pék, egy ínyenc médiaszemélyiség és egy profi fesztiválszervező is felkarolta, a triumvirátus megalakulásából pedig szó szerint jó dolog sült ki: a Kenyérlelke fesztivál, ami immár harmadik alkalommal trombitálta versenybe a pék szakma krémjét és az elhivatott otthon sütőket az új kenyér ünnepén, hogy összemérjék szakmai tudásukat.
Nem tartunk mértéket. Tobzódunk az ételben. Zabálunk. Elképesztő orcátlansággal tudománynak, hihetetlen merészséggel művészetnek nevezzük az evést. Hát nézzetek a szemembe, és mondjátok meg nekem, mi az, hogy gasztronómia?
Forster Zoltán, a rácalmási Jankovich Kúria séfjének a főzés, olyan mint a sport.
Ha létezhet verébszakács (Tandori Dezső) és emberszakács (Petri György), miért ne lehetne lélekszakács is? Bár Müller Péter nem nagy ínyenc, lévén háborús gyerek, azért családi kiadójának emblémája a Változások könyvének 27. hexagramja. Az pedig a táplálás jelképe. Az író, akitől tényleg a szellem lakik jól.
A káptalantóti Liliomkert piac egyik különleges jelensége az indiai Rohini Berry, aki csak részben árusítani, sokkal inkább kapcsolatot teremteni jár a piacra. Kedveli a színes forgatagot, hiszen a piacon sokféle ember megfordul, sokféle találkozás születik. Ezt szereti legjobban káptalantóti vendégházukban, a Sárga Házban is: helybe jön hozzájuk a nagyvilág.
Számos újdonsággal várja a látogatókat az idei, 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szeptember 23. és 27. között. Minden eddiginél több termelő kap lehetőséget a bemutatkozásra, a látogatók pedig meg is tudják vásárolni hazánk tájegységeinek jellemző finomságait, minőségi alapanyagait. Horváth Tihamér, az OMÉK nagykövete szerint Magyarország el tudná csábítani a világot a hasán keresztül.
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
A sertésnek szinte minden részét hasznosítjuk. A feldolgozás egyidejűleg tartósítást (főzés, sózás, pácolás, füstölés) is jelent. Felhasználhatóságuk szerint a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjára osztjuk.
Karácsonyesti vacsoránkat ősrégi szokások határozzák meg. A paraszti kultúrában szinte minden ételnek mágikus jelentése volt.
Mindenki a nagymamától tanul főzni. Abból főzött, amit a föld és az isten adott-meséli Vidák Zoltán.
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás. Öt múzeumba illő hengerszék őrli itt a búzát konokul dacolva az idővel, mely elmorzsol értéket és tartást, és összekeveri a búzát az ocsúval.
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Egyre többen figyelnek vásárlásaik során arra, hogy magyar terméket vegyenek. Ezt sokszor nehéz megoldani, mert a jó minőség és az elfogadható ár nem mindig esik egybe a magyar eredettel. A sertéshúsnál könnyű helyzetben van a tudatos vásárló, hiszen a magyar hús az ország adottságainál fogva jobb, mint az importtermékek, és a magyar eredet is könnyen felismerhető.
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Oroszország visszalépésével tizennyolc nemzet vesz rész a szakácsversenyen.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
A méhek védelmére és a méz jótékony hatásaira hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium.
A Decanter májusi száma a magyar borokkal ismerteti meg a világ borfogyasztóit.
A statisztikák tanúsága szerint több sertést dolgoznak fel a vágóhidak.
Megnyílt az arab térség vezető élelmiszer- és vendéglátóipari szakkiállítása.
19 magyar kiállító mutatkozik be a világ vezető ökológiai színterén.
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
A göndör szőrű disznót a csúcsgasztronómia is felfedezte, egyre több sztárszakács dolgozik vele.
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
Csirke, pulyka, liba, gyöngytyúk, kacsa vagy fácán? A grillételek kedvelt alapanyaga a baromfi.
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
A szerelmesek napján nem muszáj órákig készítenünk a romantikus vacsorát – házhoz is rendelhetjük.
Valahol az elmúlt években a KFC ódivatú figurája vonzó szívtipróvá változott.
A sertéshús sokkal több vitamint és ásványi anyagot rejt, mint azt elsőre gondolnánk.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Vicces, de a színelmélet szerint a fekete nem szín, hanem a fehérrel, meg a szürkével együtt „színtelen szín”. Ezzel együtt persze mi, hétköznapi emberek színnek tartjuk, többek közt a gyász és az elegancia szimbóluma, és mint ilyen, soha nem megy ki a divatból. Sőt, ha a fekete ételekre gondolunk, azok most vannak feljövőben.
Dunát lehet rekeszteni az éttermi listákkal. Itt a világ 50, 100, 1000 legjobb étterme! Végre magyarok a legjobbak között! Mint a vursliban.
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
Sikertörténetek – Márkaépítés – Logisztika. A Magyar Konyha és a SVÉT konferenciája március 22-én, termelőknek és szakácsoknak. A konferencia fő kérdése: hogyan kerüljön minőségi magyar termék a vendéglők, bisztrók étlapjára?
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
Kenyér fronton nagy a mozgolódás: sorra nyíló kézműves pékségek, feltörekvő házi pékek, jogszabályi változások jelzik a változó idő szelét. A jó ügyet egy elhivatott pék, egy ínyenc médiaszemélyiség és egy profi fesztiválszervező is felkarolta, a triumvirátus megalakulásából pedig szó szerint jó dolog sült ki: a Kenyérlelke fesztivál, ami immár harmadik alkalommal trombitálta versenybe a pék szakma krémjét és az elhivatott otthon sütőket az új kenyér ünnepén, hogy összemérjék szakmai tudásukat.
Nem tartunk mértéket. Tobzódunk az ételben. Zabálunk. Elképesztő orcátlansággal tudománynak, hihetetlen merészséggel művészetnek nevezzük az evést. Hát nézzetek a szemembe, és mondjátok meg nekem, mi az, hogy gasztronómia?
A káptalantóti Liliomkert piac egyik különleges jelensége az indiai Rohini Berry, aki csak részben árusítani, sokkal inkább kapcsolatot teremteni jár a piacra. Kedveli a színes forgatagot, hiszen a piacon sokféle ember megfordul, sokféle találkozás születik. Ezt szereti legjobban káptalantóti vendégházukban, a Sárga Házban is: helybe jön hozzájuk a nagyvilág.
Számos újdonsággal várja a látogatókat az idei, 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szeptember 23. és 27. között. Minden eddiginél több termelő kap lehetőséget a bemutatkozásra, a látogatók pedig meg is tudják vásárolni hazánk tájegységeinek jellemző finomságait, minőségi alapanyagait. Horváth Tihamér, az OMÉK nagykövete szerint Magyarország el tudná csábítani a világot a hasán keresztül.
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
A sertésnek szinte minden részét hasznosítjuk. A feldolgozás egyidejűleg tartósítást (főzés, sózás, pácolás, füstölés) is jelent. Felhasználhatóságuk szerint a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjára osztjuk.
Karácsonyesti vacsoránkat ősrégi szokások határozzák meg. A paraszti kultúrában szinte minden ételnek mágikus jelentése volt.
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás. Öt múzeumba illő hengerszék őrli itt a búzát konokul dacolva az idővel, mely elmorzsol értéket és tartást, és összekeveri a búzát az ocsúval.
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Egyre többen figyelnek vásárlásaik során arra, hogy magyar terméket vegyenek. Ezt sokszor nehéz megoldani, mert a jó minőség és az elfogadható ár nem mindig esik egybe a magyar eredettel. A sertéshúsnál könnyű helyzetben van a tudatos vásárló, hiszen a magyar hús az ország adottságainál fogva jobb, mint az importtermékek, és a magyar eredet is könnyen felismerhető.
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Ipacs Géza bebizonyította, hogy a palack nem szimpla hirdetőoszlop, hanem izgalmas alkotófelület kreatív emberek számára. Ebből aztán kisebb címkeforradalom kerekedett. Egy forradalmár portréja.
Forster Zoltán, a rácalmási Jankovich Kúria séfjének a főzés, olyan mint a sport.
Ha létezhet verébszakács (Tandori Dezső) és emberszakács (Petri György), miért ne lehetne lélekszakács is? Bár Müller Péter nem nagy ínyenc, lévén háborús gyerek, azért családi kiadójának emblémája a Változások könyvének 27. hexagramja. Az pedig a táplálás jelképe. Az író, akitől tényleg a szellem lakik jól.