Mit termesszünk egy permakultúrás kertben?
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
Keresés "AMC"
Nő az esélyünk: az oroszok nem jönnek a Bocuse-ra
Oroszország visszalépésével tizennyolc nemzet vesz rész a szakácsversenyen.
Mangalica: világhírnévig vitte
A göndör szőrű disznót a csúcsgasztronómia is felfedezte, egyre több sztárszakács dolgozik vele.
A nemzetközi közönségnek itthon mutatkoznak be a magyar borok
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
A húsevőkön csattan az ostor
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
Itt a grillszezon: szárnyas sül a parázson
Csirke, pulyka, liba, gyöngytyúk, kacsa vagy fácán? A grillételek kedvelt alapanyaga a baromfi.
A magyar borok egyedisége lenyűgözte a litván borszakértőket
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
Edukációs kampány indult a méhekért
A méhek védelmére és a méz jótékony hatásaira hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium.
Magyar borok a világ legismertebb borászati szaklapjában
A Decanter májusi száma a magyar borokkal ismerteti meg a világ borfogyasztóit.
Tíz izgalmas fűszer, ami feldobja a tavaszt!
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
Több sertést, kevesebb marhát és csirkét vágtak le a vágóhidakon
A statisztikák tanúsága szerint több sertést dolgoznak fel a vágóhidak.
Magyar részvétellel megnyílt a Gulfood 2021 élelmiszeripari szakkiállítás
Megnyílt az arab térség vezető élelmiszer- és vendéglátóipari szakkiállítása.
Magyar cégek a Biofach eSpecial virtuális rendezvényen
19 magyar kiállító mutatkozik be a világ vezető ökológiai színterén.
Az éttermek is készülnek a Valentin-napra
A szerelmesek napján nem muszáj órákig készítenünk a romantikus vacsorát – házhoz is rendelhetjük.
Mikor lett szexi Sanders ezredes?
Valahol az elmúlt években a KFC ódivatú figurája vonzó szívtipróvá változott.
Videósorozat indult a 22 magyar borvidékről
A magyar borvidékeket bemutató, ismeretterjesztő szakmai kisfilmsorozatot indult.
Egészséges táplálkozás sertéshússal
A sertéshús sokkal több vitamint és ásványi anyagot rejt, mint azt elsőre gondolnánk.
Együnk több hazai friss, egészséges baromfihúst és tojást!
Kampány indul a baromfi és a tojás fogyasztásának ösztönzésére.
Gárdonyi: aki elől még a piskótát is fölfalták
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
A tojás egészséges és finom
Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?
Hol lakik a Nap leánya?
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
A sonka világa, a világ sonkái
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Vonó és fakanál
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Fekete ételek, nem csak sátánistáknak
Vicces, de a színelmélet szerint a fekete nem szín, hanem a fehérrel, meg a szürkével együtt „színtelen szín”. Ezzel együtt persze mi, hétköznapi emberek színnek tartjuk, többek közt a gyász és az elegancia szimbóluma, és mint ilyen, soha nem megy ki a divatból. Sőt, ha a fekete ételekre gondolunk, azok most vannak feljövőben.
Pannon életöröm. Ambrus Lajos lugasában, Kemenesalján
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Blöfflistákon csámcsog a csúcsgasztronómia?
Dunát lehet rekeszteni az éttermi listákkal. Itt a világ 50, 100, 1000 legjobb étterme! Végre magyarok a legjobbak között! Mint a vursliban.
A sátán ajándéka - a sarvasgomba
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
A piac konyhája
Sikertörténetek – Márkaépítés – Logisztika. A Magyar Konyha és a SVÉT konferenciája március 22-én, termelőknek és szakácsoknak. A konferencia fő kérdése: hogyan kerüljön minőségi magyar termék a vendéglők, bisztrók étlapjára?
Miből lesz a hurka, kolbász?
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Ne maradjon le a sertéshús az ünnepi asztalról sem!
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
Címkeforradalom a palackon
Ipacs Géza bebizonyította, hogy a palack nem szimpla hirdetőoszlop, hanem izgalmas alkotófelület kreatív emberek számára. Ebből aztán kisebb címkeforradalom kerekedett. Egy forradalmár portréja.
A kenyérnek van lelke
Kenyér fronton nagy a mozgolódás: sorra nyíló kézműves pékségek, feltörekvő házi pékek, jogszabályi változások jelzik a változó idő szelét. A jó ügyet egy elhivatott pék, egy ínyenc médiaszemélyiség és egy profi fesztiválszervező is felkarolta, a triumvirátus megalakulásából pedig szó szerint jó dolog sült ki: a Kenyérlelke fesztivál, ami immár harmadik alkalommal trombitálta versenybe a pék szakma krémjét és az elhivatott otthon sütőket az új kenyér ünnepén, hogy összemérjék szakmai tudásukat.
A torkosságról
Nem tartunk mértéket. Tobzódunk az ételben. Zabálunk. Elképesztő orcátlansággal tudománynak, hihetetlen merészséggel művészetnek nevezzük az evést. Hát nézzetek a szemembe, és mondjátok meg nekem, mi az, hogy gasztronómia?
Kimcsi és malacfül - Forster Zoltán, a rácalmási Jankovich Kúria Wellness Hotel
Forster Zoltán, a rácalmási Jankovich Kúria séfjének a főzés, olyan mint a sport.
A lélekszakács. Müller Péter író
Ha létezhet verébszakács (Tandori Dezső) és emberszakács (Petri György), miért ne lehetne lélekszakács is? Bár Müller Péter nem nagy ínyenc, lévén háborús gyerek, azért családi kiadójának emblémája a Változások könyvének 27. hexagramja. Az pedig a táplálás jelképe. Az író, akitől tényleg a szellem lakik jól.
Ezerízű India. A Sárga Ház Káptalantótiban
A káptalantóti Liliomkert piac egyik különleges jelensége az indiai Rohini Berry, aki csak részben árusítani, sokkal inkább kapcsolatot teremteni jár a piacra. Kedveli a színes forgatagot, hiszen a piacon sokféle ember megfordul, sokféle találkozás születik. Ezt szereti legjobban káptalantóti vendégházukban, a Sárga Házban is: helybe jön hozzájuk a nagyvilág.
Minden eddiginél izgalmasabb lesz a mezőgazdasági seregszemle
Számos újdonsággal várja a látogatókat az idei, 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szeptember 23. és 27. között. Minden eddiginél több termelő kap lehetőséget a bemutatkozásra, a látogatók pedig meg is tudják vásárolni hazánk tájegységeinek jellemző finomságait, minőségi alapanyagait. Horváth Tihamér, az OMÉK nagykövete szerint Magyarország el tudná csábítani a világot a hasán keresztül.
A bor ünnepi ital lett
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Kóstolja meg Kolozsvárt!
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Ribiszke, piszke, málna
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
Disznóvariációk
A sertésnek szinte minden részét hasznosítjuk. A feldolgozás egyidejűleg tartósítást (főzés, sózás, pácolás, füstölés) is jelent. Felhasználhatóságuk szerint a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjára osztjuk.
Karácsonyi népszokások
Karácsonyesti vacsoránkat ősrégi szokások határozzák meg. A paraszti kultúrában szinte minden ételnek mágikus jelentése volt.
Vidéki stílus:Vidák Zoltán, az etyeki Rókusfalvy Fogadó séfje
Mindenki a nagymamától tanul főzni. Abból főzött, amit a föld és az isten adott-meséli Vidák Zoltán.
Alföld: kisebb múlt, nagyobb jövő?
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
Eger és Badacsony, vörös-fehér körtánc
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Sopron: kékfrankost kékfrankért
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
Szekszárd a Borvacsora asztalán
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Villánnyal folytatódik a Borvacsora
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
Tokajjal indul a Borvacsora az M1-en
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
Top 10 kifőzde Budapesten
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
Malom a Duna-parton
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás. Öt múzeumba illő hengerszék őrli itt a búzát konokul dacolva az idővel, mely elmorzsol értéket és tartást, és összekeveri a búzát az ocsúval.
A sonka világa, a világ sonkái
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Húsból érdemes a magyart keresni
Egyre többen figyelnek vásárlásaik során arra, hogy magyar terméket vegyenek. Ezt sokszor nehéz megoldani, mert a jó minőség és az elfogadható ár nem mindig esik egybe a magyar eredettel. A sertéshúsnál könnyű helyzetben van a tudatos vásárló, hiszen a magyar hús az ország adottságainál fogva jobb, mint az importtermékek, és a magyar eredet is könnyen felismerhető.
Az ember, aki mindig a legjobb felé tart
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Nő az esélyünk: az oroszok nem jönnek a Bocuse-ra
Oroszország visszalépésével tizennyolc nemzet vesz rész a szakácsversenyen.
A húsevőkön csattan az ostor
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
A magyar borok egyedisége lenyűgözte a litván borszakértőket
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
Edukációs kampány indult a méhekért
A méhek védelmére és a méz jótékony hatásaira hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium.
Magyar borok a világ legismertebb borászati szaklapjában
A Decanter májusi száma a magyar borokkal ismerteti meg a világ borfogyasztóit.
Több sertést, kevesebb marhát és csirkét vágtak le a vágóhidakon
A statisztikák tanúsága szerint több sertést dolgoznak fel a vágóhidak.
Magyar részvétellel megnyílt a Gulfood 2021 élelmiszeripari szakkiállítás
Megnyílt az arab térség vezető élelmiszer- és vendéglátóipari szakkiállítása.
Magyar cégek a Biofach eSpecial virtuális rendezvényen
19 magyar kiállító mutatkozik be a világ vezető ökológiai színterén.
Mit termesszünk egy permakultúrás kertben?
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
Mangalica: világhírnévig vitte
A göndör szőrű disznót a csúcsgasztronómia is felfedezte, egyre több sztárszakács dolgozik vele.
A nemzetközi közönségnek itthon mutatkoznak be a magyar borok
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
Itt a grillszezon: szárnyas sül a parázson
Csirke, pulyka, liba, gyöngytyúk, kacsa vagy fácán? A grillételek kedvelt alapanyaga a baromfi.
Tíz izgalmas fűszer, ami feldobja a tavaszt!
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
Az éttermek is készülnek a Valentin-napra
A szerelmesek napján nem muszáj órákig készítenünk a romantikus vacsorát – házhoz is rendelhetjük.
Mikor lett szexi Sanders ezredes?
Valahol az elmúlt években a KFC ódivatú figurája vonzó szívtipróvá változott.
Egészséges táplálkozás sertéshússal
A sertéshús sokkal több vitamint és ásványi anyagot rejt, mint azt elsőre gondolnánk.
Hol lakik a Nap leánya?
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
A sonka világa, a világ sonkái
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Fekete ételek, nem csak sátánistáknak
Vicces, de a színelmélet szerint a fekete nem szín, hanem a fehérrel, meg a szürkével együtt „színtelen szín”. Ezzel együtt persze mi, hétköznapi emberek színnek tartjuk, többek közt a gyász és az elegancia szimbóluma, és mint ilyen, soha nem megy ki a divatból. Sőt, ha a fekete ételekre gondolunk, azok most vannak feljövőben.
Blöfflistákon csámcsog a csúcsgasztronómia?
Dunát lehet rekeszteni az éttermi listákkal. Itt a világ 50, 100, 1000 legjobb étterme! Végre magyarok a legjobbak között! Mint a vursliban.
A sátán ajándéka - a sarvasgomba
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
A piac konyhája
Sikertörténetek – Márkaépítés – Logisztika. A Magyar Konyha és a SVÉT konferenciája március 22-én, termelőknek és szakácsoknak. A konferencia fő kérdése: hogyan kerüljön minőségi magyar termék a vendéglők, bisztrók étlapjára?
Miből lesz a hurka, kolbász?
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Ne maradjon le a sertéshús az ünnepi asztalról sem!
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
A kenyérnek van lelke
Kenyér fronton nagy a mozgolódás: sorra nyíló kézműves pékségek, feltörekvő házi pékek, jogszabályi változások jelzik a változó idő szelét. A jó ügyet egy elhivatott pék, egy ínyenc médiaszemélyiség és egy profi fesztiválszervező is felkarolta, a triumvirátus megalakulásából pedig szó szerint jó dolog sült ki: a Kenyérlelke fesztivál, ami immár harmadik alkalommal trombitálta versenybe a pék szakma krémjét és az elhivatott otthon sütőket az új kenyér ünnepén, hogy összemérjék szakmai tudásukat.
A torkosságról
Nem tartunk mértéket. Tobzódunk az ételben. Zabálunk. Elképesztő orcátlansággal tudománynak, hihetetlen merészséggel művészetnek nevezzük az evést. Hát nézzetek a szemembe, és mondjátok meg nekem, mi az, hogy gasztronómia?
Ezerízű India. A Sárga Ház Káptalantótiban
A káptalantóti Liliomkert piac egyik különleges jelensége az indiai Rohini Berry, aki csak részben árusítani, sokkal inkább kapcsolatot teremteni jár a piacra. Kedveli a színes forgatagot, hiszen a piacon sokféle ember megfordul, sokféle találkozás születik. Ezt szereti legjobban káptalantóti vendégházukban, a Sárga Házban is: helybe jön hozzájuk a nagyvilág.
Minden eddiginél izgalmasabb lesz a mezőgazdasági seregszemle
Számos újdonsággal várja a látogatókat az idei, 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szeptember 23. és 27. között. Minden eddiginél több termelő kap lehetőséget a bemutatkozásra, a látogatók pedig meg is tudják vásárolni hazánk tájegységeinek jellemző finomságait, minőségi alapanyagait. Horváth Tihamér, az OMÉK nagykövete szerint Magyarország el tudná csábítani a világot a hasán keresztül.
A bor ünnepi ital lett
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Kóstolja meg Kolozsvárt!
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Disznóvariációk
A sertésnek szinte minden részét hasznosítjuk. A feldolgozás egyidejűleg tartósítást (főzés, sózás, pácolás, füstölés) is jelent. Felhasználhatóságuk szerint a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjára osztjuk.
Karácsonyi népszokások
Karácsonyesti vacsoránkat ősrégi szokások határozzák meg. A paraszti kultúrában szinte minden ételnek mágikus jelentése volt.
Alföld: kisebb múlt, nagyobb jövő?
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
Eger és Badacsony, vörös-fehér körtánc
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Sopron: kékfrankost kékfrankért
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
Szekszárd a Borvacsora asztalán
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Villánnyal folytatódik a Borvacsora
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
Tokajjal indul a Borvacsora az M1-en
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
Top 10 kifőzde Budapesten
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
Malom a Duna-parton
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás. Öt múzeumba illő hengerszék őrli itt a búzát konokul dacolva az idővel, mely elmorzsol értéket és tartást, és összekeveri a búzát az ocsúval.
A sonka világa, a világ sonkái
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Húsból érdemes a magyart keresni
Egyre többen figyelnek vásárlásaik során arra, hogy magyar terméket vegyenek. Ezt sokszor nehéz megoldani, mert a jó minőség és az elfogadható ár nem mindig esik egybe a magyar eredettel. A sertéshúsnál könnyű helyzetben van a tudatos vásárló, hiszen a magyar hús az ország adottságainál fogva jobb, mint az importtermékek, és a magyar eredet is könnyen felismerhető.
Az ember, aki mindig a legjobb felé tart
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
Gárdonyi: aki elől még a piskótát is fölfalták
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
A tojás egészséges és finom
Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?
Vonó és fakanál
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Pannon életöröm. Ambrus Lajos lugasában, Kemenesalján
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Címkeforradalom a palackon
Ipacs Géza bebizonyította, hogy a palack nem szimpla hirdetőoszlop, hanem izgalmas alkotófelület kreatív emberek számára. Ebből aztán kisebb címkeforradalom kerekedett. Egy forradalmár portréja.
Kimcsi és malacfül - Forster Zoltán, a rácalmási Jankovich Kúria Wellness Hotel
Forster Zoltán, a rácalmási Jankovich Kúria séfjének a főzés, olyan mint a sport.
A lélekszakács. Müller Péter író
Ha létezhet verébszakács (Tandori Dezső) és emberszakács (Petri György), miért ne lehetne lélekszakács is? Bár Müller Péter nem nagy ínyenc, lévén háborús gyerek, azért családi kiadójának emblémája a Változások könyvének 27. hexagramja. Az pedig a táplálás jelképe. Az író, akitől tényleg a szellem lakik jól.
