Magyar Konyha
2015. szeptember 1.Számos újdonsággal várja a látogatókat az idei, 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szeptember 23. és 27. között. Minden eddiginél több termelő kap lehetőséget a bemutatkozásra, a látogatók pedig meg is tudják vásárolni hazánk tájegységeinek jellemző finomságait, minőségi alapanyagait. Horváth Tihamér, az OMÉK nagykövete szerint Magyarország el tudná csábítani a világot a hasán keresztül.
Korábban csupán mezőgazdasági kiállítás volt az OMÉK, gépekkel, növényekkel, állatokkal. Milyen újdonságokkal várják idén a látogatókat?
A rendezvény az elmúlt években inkább a gyártók, a termelők seregszemléje volt, most viszont a kormányzat magához ragadta a gyeplőt, és az a szándék látszik kirajzolódni, hogy megjelenjenek a mezőgazdasággal foglalkozó kisemberek is. Azok a helyi termékek kerülnek középpontba, amelyeket ők készítenek. Ezt a tevékenységet szeretné a kormányzat hosszú távon bátorítani: ha van egy kis földterületünk, akkor azt – akár a szabadidőnkben – műveljük meg. Egyrészt arról, amit mi termelünk, biztosan tudjuk majd, hogy mit tartalmaz; másrészt viszont arra is fel kell készülni, hogy a nagy elosztórendszereket is elérheti a válság: ha elő tudjuk állítani a családunk számára szükséges élelmiszert, kevésbé leszünk kiszolgáltatva.
Horváth Tihamér, az OMÉK nagykövete
A vásáron megjelenő finomságokat – lekvárokat, pálinkákat, kolbászokat – ráadásul nemcsak kóstolni lehet, de meg is lehet majd vásárolni.
Egészen új, hogy a kistermelők értékesíthetik is a portékájukat. Abban biztos lehet a vásárló, hogy itt csak tisztességes termelőkkel találkozik, olyanokkal, akik megfelelnek az OMÉK által támasztott feltételeknek. Nagyon nehéz életmódot és szemléletet váltani, de ha egészségesen akarunk élni, akkor abból a kényelemből, amelyhez a nagyáruházak hozzászoktattak minket, ki kell mozdulnunk, és törekednünk kell arra, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítsunk az élelmiszereink minőségére. Nem az a legjobb, amit magunk készítünk? Az a kenyér, amit otthon sütünk, vagy az a paprika, amit a szomszédtól veszünk.
Van változás, hiszen divat lett a gasztronómia, az egészséges étkezés, a minőségi alapanyagok és kézműves termékek beszerzése. Ön nem így látja?
Az lenne a jó, ha életforma lenne. A divat a társadalom szélesebb rétegeit nem érinti. A biotermékek ára például magas, hiszen komoly követelményeknek kell megfelelniük, és ezekre a biopiacokra a legtöbb ember nem jut el. Azt viszont a vidéken élők el tudják érni, hogy azt egyék, amiről tudják, hogy jó, mert vagy maguk termelik meg, vagy az ismerőseik – nem a sokadik kereskedőn át érkezik, ki tudja, honnan. Ha olyan sonkát fogyasztunk, amiben nincs semmi kemikália, ízfokozó, vagy olyan paradicsomot, amit nem permeteztek, akkor a saját környezetünkben biztos, hogy sokat teszünk az életminőségünkért.
OMÉK-nagykövetként mit tud tenni ezért?
Azért vállaltam el ezt a megtisztelő felkérést, mert egyébként is ezt csinálom. Vindornyalakon élek, Zalaszántó mellett, 150 hektárnyi földet művelek, őshonos állatokat tenyésztek, és a falusi turizmus keretében hozzám érkező vendégeket azzal kínálom, amit én magam megtermelek: szalámival, sonkával, kolbásszal. Azokat a baromfikat is én nevelem, amiket aztán megsütök, hagymás mangalicazsírban – ezen keresztül hirdetem azt az életés gondolkodásmódot, amit jónak tartok. Arról szeretném meggyőzni az embereket, hogy amit csinálok, az csodálatos és nagyon finom. Szántok, vetek, aratok – még takarmányt sem veszek az állataimnak. Magyar tarkát, mangalicát, szürke szamarat és hortobágyi rackákat tartok a két-háromszáz baromfi mellett. A környezetemben a barátaimnak, ismerőseimnek – azoknak az embereknek, akikre azt lehet mondani, hogy fáklyavivők – ajándékoztam már mangalicát, hogy ők is tarthassanak. Ezt látva pedig egyre többen kaptak kedvet hozzá.
A kiállítás idén élményszerűen adja el a mezőgazdasági termékeket: Magyarország egyes tájegységeit végig lehet „kirándulni”. Hogyan kell ezt elképzelni?
Ha elkezdem Vasban a területet bejárni, akkor utána majd Zala következik, és ha Nyugat-Dunántúlt befejeztem, akkor jön a Dél-Dunántúl: egy gyékényen fognak árulni a régiók, igaz, elég nagy lesz az a gyékény. Mindez nagyon jó hatással van a turizmusra is: Magyarország vonzó gasztroturisztikai célpont lehet a jövőben. Érdemes ideutazni több ezer kilométerről csak azért, hogy a látogató jókat egyen. Ez a kiállítás már nem a szájtátásról szól, nem az ágaskodó traktor lesz a fő attrakció, hanem annak bizonyítása, hogy Magyarország alkalmas arra, hogy elcsábítsa a világot a hasán keresztül.